Ingyen, lábunk előtt hever az ősz szupernövénye: most pénzt is kereshetsz vele

„Szelídnek” mondott társával ellentétben a vadgesztenye mérgező, viszont ezt a manapság kihalás szélére került fát mégsem szabad alábecsülni: levelei, virágai, és magjai mind-mind a népi gyógyászat kincsei. Terméséből remek mosószer – mosogatószer készíthető, de kiváló hatóanyagainak köszönhetően fájó, visszeres lábainkra is gyógyír lehet. A tavalyi évben már rákaptunk a vadgesztenyéből – ingyen – készített mosószerrel történő mosásra, úgyhogy tapasztalatból is mondjuk: tényleg működik, gyakorlatilag egy kisebb táskányi vadgesztenyéből hónapokig megúsztuk a mosópor-vásárlást!

Nemcsak a környezetünket kíméljük vele, de sokezer forintot spórolhatunk, ha elsajátítunk pár vadgesztenyés praktikát.

A vadgesztenye termését, bármennyire remek gyógynövény, azonban tilos fogyasztani, mert komoly mérgezéssel járhat, elsősorban a benne lévő toxikus vegyületeket alkotó szaponinok miatt. A kis számban előforduló mérgezések szinte kizárólag gyerekek körében jellemzőek, főbb (figyelmeztető) tünetei között ott van a nyugtalanság, a láz, a rosszullét, pupillatágulat, arcpír. Nagyobb mennyiség elfogyasztása fokozott aluszékonysággal, de akár légzésbénulással is járhat.

Kihalás fenyegeti az európai vadgesztenyefákat?

A vadgesztenye pár éve ez a fajta is felkerült a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára, amelyen 400 olyan Európában őshonos fafaj szerepel már, melyeket a kihalás fenyeget. A felmérés szerint az Európában élő fafajok 58 százaléka veszélyeztetett, valamint külön kiemelték veszélyeztetettség szempontjából a közönséges vadgesztenyét, a berkenyét és a hegyi kőrist is.

A vadgesztenyékre jelenleg a vadgesztenyelevél-aknázómolyok elterjedése jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezek a kártevők a Balkán elszigetelt hegységeiben éltek, azonban mára megjelentek Európában is, és hatalmas károkat okoznak, mikor lerágják a gesztenyefák leveleit.

A vadgesztenyefák levelei nem csak a fa túléléséhez és növekedéséhez elengedhetetlenek, ugyanis sok más növénytől eltérően a vadgesztenyének nem csak a termése, hanem a levele, a kérge, és a virága is igen hasznos hatóanyagokat tartalmaz. A növény virágaiban és leveleiben található hatóanyagok aranyér elleni ülőfürdőkhöz hasznosak, a fa kérgéből nyert humarin nevű vegyületeket pedig fényvédő krémek és napolajak előállításában használják. Manapság a vadgesztenyét főleg krémként, tinktúraként, teaként, vagy gyógyfürdőkben alkalmazzák.

Tudományos kísérletek bizonyítják, amit a népi gyógyászat évszázadok óta tud

A népi gyógyászat már a XVI. században széleskörűen használta a vadgesztenyét, a termést lereszelve, vagy szárítva és porrá őrölve hasmenés megszüntetésére alkalmazták. Reumás fájdalmakra, például a fájó testrészek bedörzsölésére nem csak a termés szeszes kivonatát, hanem a szeszben áztatott virágokat és kivonataikat is bevetették. Ez a gyakorlat keltette fel a kutatók figyelmét a növény iránt, és megindultak azok a tudományos kísérletek, amelyek eredményeként sikerül izolálni az aktív hatóanyagokat, melyeket a mai napig előszeretettel használ a humán gyógyászat. A modern fitoterápia visszérgyulladás, visszeres lábszárfekély, aranyérbántalmak, cerebrális műtétek utáni ödémák, illetve egyéb mozgásszervi betegségek kiegészítő készítményeként alkalmazza.

Amíg a növény virágaiban és a leveleiben található hatóanyagok aranyér elleni ülőfürdőkhöz hasznosak, addig a fa kérgéből nyert humarin nevű vegyületeket fényvédő krémek és napolajak előállításában értékesíti a kozmetikaipar.

A szabadon termő növény magjából készült kivonatok előállítása egyébként az unió valamennyi országában engedélyezett és elfogadott gyakorlatnak számít.

Mennyibe kerülnek a vadgesztenyés termékek?

A vadgesztenye visszérgyulladások, visszértágulatok, aranyér kezelésében is kiváló. Hatóanyagai azonban pattanásos és rosaceás bőr ápolására is bevethetőek. Napvédő szerekben is előszeretettel alkalmazzák, hiszen elnyeli az ártalmas ultraviola sugarakat. Külsőleg számos módon felhasználható: bedörzsölő szerként alkoholos kivonata, bőrápoló szerként olajos kivonata, pakolásként pép vagy gél formában, ülőfürdőként és lábfürdőként pedig főzete használatos.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek nálunk is a vadgesztenye hatóanyagait tartalmazó kenőcsök. Az elmúlt években több gyógyterméknek minősülő készítmény kapott hazánkban is forgalombahozatali engedélyt, így például olyanok, amelyek a vadgesztenye mag, illetve a növény levélkivonatát tartalmazzák. Számtalan vadgesztenye-kivonatot tartalmazó krémet lehet vásárolni online webshopokban is, a legnépszerűbbek a visszérproblémák kezelésére alkalmazhatóak – ezek ára 600 forintnál kezdőnek, határ azonban a csillagos ég: a kézművesnek mondott, mesterséges adalékanyagokat nem tartalmazó készítmények ára ugyanis elérheto a 8000-9000 forintot is.

Online webáruházakban:

• ANNO vadgesztenye krém 60g: 533 forint
• Uw Classic vadgesztenye krém 250 ml: 748 forint
• DR. HERZ vadgesztenye gél 125 ml: 1270 forint
• CANNADERM VENOSIL spray visszérre 150ml: 2830 forint
• Biomed Vadgesztenye krém forte dupla 2x60g: 1825 forint
• VENOFARM 100% Kézműves Termék: 8720 forint

Aki most begyűjti a vadgesztenyét, az akár még pénzt is kereshet vele

Nem véletlen hát, hogy más gyógynövényekkel együtt (például ilyen még ősszel a csipkebogyó) a vadgesztenye termését is érdemes nagyobb tételben összegyűjteni, hiszen akár még pénzt is kereshetünk vele. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács honlapján közölt információk szerint 2022. őszi időszakában az alábbi cégek foglalkoznak vadgesztenye felvásárlással:

• Rózsahegyi Zrt, 2144 Kerepes, Szabadság út 294.- Szántó András +36-30-200-9489 andras.szanto@rozsahegyizrt.hu
• Hunherbal Kft, 5350 Tiszafüred, Őrhalom u.8 - Litkei János +36-30-276-2390

De Facebookon is találkozni olyan hirdetésekkel, ahol vadgesztenyét vásárolnának fel:

Remekül bevethető az otthoni háztartásba is, tisztítószerként

Gyógynövényekkel foglalkozó könyvekből és az idős emberek elbeszéléseiből tudjuk, hogy a vadgesztenyefa termését régen is mosási, sőt fürdési célokra használták. Elsősorban finom kelmék, selyem mosására alkalmazták. Használata történhet az indiai mosódióhoz hasonlóan vászonzsákban a mosógépbe rakva, vagy a magok kifőzése után kapott mosófolyadék mosógépbe adagolásával is, de erről majd később. Előnye az Indiából érkező mosódióval szemben, hogy egyrészt ingyen beszerezhető, másrészt mivel itthon is megterem, ökológiai lábnyoma töredéke a mosódióénak. (A HelloVidék erről korábban ITT írt)

A vadgesztenye hatóanyaga is ugyanaz, mint a mosódióé

Annyi a különbség, hogy a mosódiónak a külső héját használjuk (szaponin tartalma 13-15%), addig a vadgesztenye esetében épp ellenkezőleg: a mag barna héját eltávolítva, annak sárgásfehér belsejével lehet mosni. (Utóbbi szaponin tartalma vetekszik a mosódióéval.)

A szaponinok egyébként felületaktív anyagok, vízben rázással hab képződik belőlük, lényegében ezt a tulajdonságot használták ki az emberek a bolti mosószerek megjelenése előtt. A sütnivaló gesztenyével azonban ne is próbálkozzunk, az nem tartalmaz szaponint.

Annyi különbség van még a mosódióval szemben, hogy a vadgesztenye kilója, ha kisétálunk a ligetes erőszélre vagy a közparkba: nulla forint.

A jelen jogszabályok szerint naponta 2 kg vadgesztenye - gyűjtése minősül egyéni szükségletnek, ennyi tehát szabadon felszedhető. Pár nap alatt egy évre elegendő mosópor, plusz visszérkrémre való vadgesztenye összegyűjthető!

Így készíts a gesztenyés folyékony mosószert!

Egy maroknyi, 6-8 darab vadgesztenyét szabadítsunk meg a héjától, majd apróbb darabokra vágjuk szét. Elővehetjük a reszelőt is, vagy ha erős a turmixgépünk, azt is, 2 dl vízzel bevethetjük. Az összetört gesztenyét aztán 1 liter forró vízben 10 percig főzzük, majd hagyjuk kihűlni. Leszűrve egy üvegbe átöntve tároljuk. Miután langyosra hűlt a forrázat, már használható is takarításra, esetleg folyékony mosószer helyettesítésére.

A gesztenyés mosásnak van egy gyorsabb verziója is, amikor a felkockázott belső részt egyszerűen belekötjük valamelyik piszkos zokniba (vagy mosódiós zsákba) és így tesszük a mosógép dobjába.

Saját tapasztalatból tudjuk, hogy a gesztenye szaponintartalma elegendő a hétköznapi szennyeződésekhez. Csak azokat a foltokat nem tudjuk vele tisztességesen eltávolítani, amelyeket valószínűleg bolti mosóporral sem tudnánk. A mosáshoz lehet még hozzá tenni mosószódát, reszelhetünk bele mosószappant, a fehérekhez tehetünk szódabikarbónát – mindent ugyanúgy, mint a mosódiónál. De vegyesen is használhatjuk, kevés mosópor, annál több vadgesztenyés saját mosógél.

Nagyon fontos még, hogy a szaponin 35 fok hőmérséklet felett tud csak kioldódni, így a gesztenyés mosásnál (és a mosódiónál is egyébként) a legalább 40 fokos mosási hőmérséklet szükséges!

A kiázott szer nem bántja a bőrt, nem káros a tüdőre a belélegzése, és az őszi szezonban egy kis szerencsével tényleg teljesen ingyen hozzájuthat az ember egy éves adaghoz. A mosódióhoz hasonlóan a vadgesztenye termése is alkalmas a takarításra, a felmosáshoz, törölgetéshez az apróra vágott gesztenyéket forrázd le bőséges vízzel!

A vadgesztenye egyébként sokáig tárolható egy jól szellőző vászonzacskóban, de arra is érdemes figyelni, hogy hamar megkeményedik a külső, barna héja. Ezután egy kissé beáztatva érdemes nekiállni a hámozásnak.

Ha már környezetbarát megoldásoknál tartunk, essen szó az öblítésről is

Az öblítés célja nem az illatfelhő, hanem a mosószer lúgos kémhatásának semlegesítése. Ezt valamilyen savas szerrel érhetjük el. Ha bolti ecetet használunk (bambusz anyaghoz nem ajánlatos, mert az hamar tönkremegy tőle!), akkor mindig biológiai erjesztésűt vásároljunk. A többi ecet ugyanis sejtméreg, metanolból és szén-monoxidból készül, több országban tilos étkezési célra használni. Az ára megegyezik a biológiai erjesztésűével, szóval csak egy címkeleolvasással kerül többe a jót megvennünk. Az házi alma (vagy bármilyen gyümölcs) ecet készítéséről ITT olvashatsz bővebben.

Mi mindenre használható még a vadgesztenye?

Gyógyászati célokra a növény magját, virágját, kérgét és levelét használják:

• Mag: Körülbelül 3% eszcint, kvercetin és kempferol glikozidokat tartalmaz.
• Levél: Kumarin glikozidokat (eszkulint), flavonol-glikozidokat, cserzőanyagokat, szterolokat tartalmaz.
• Kéreg: Kumarin glikozidokat (eszkulint), eszkuletint, szterolokat tartalmaz. Az eszcin jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. A kéregből nyert eszkulin fényvédő krémek gyakori alkotórésze. A leveleket hagyományosan ízületi bántalmak enyhítésére használják.Külsőleg régóta használják fekélyek és bőrbetegségek kezelésére, aranyér ellen pedig ülőfürdőként.
• Vadgesztenyelevél Tea: 3 dl forró vízzel forrázunk le 1 teáskanálnyi szárított vadgesztenyelevelet, majd 8-10 perc elteltével szűrjük le. Mézzel édesíthető.
• Tinktúra: 100 ml 38%-os pálinkához keverjünk 2 evőkanálnyi szárított és porított vadgesztenyelevelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet, majd légmentesen zárjuk le, és hagyjuk állni 10 napig. Ezt követően szűrjük le, és sötét üvegben tároljuk. Fájó, sajgó ízületekre alkalmazzuk bedörzsölő-szerként.
• Pép: 2 evőkanálnyi vadgesztenyelisztet keverjünk össze 2 evőkanálnyi búzaliszttel, és adjunk hozzá annyi 10%-os étkezési ecetet, hogy kenhető péppé váljon. Fájó, sajgó ízületekre adható.
• Fürdő: 2 evőkanálnyi szárított és porított vadgesztenye-levelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet forrázzunk le 3 dl forrásban lévő vízzel, majd 8-10 perc után szűrjük le, a főzetet öntsük a fürdővízhez. Visszér, aranyér esetén jótékony kúra. Terméséből a vénákat erősítő, visszérbántalmak ellen alkalmazott gyógyszereket állít elő a gyógyszeripar, a drogkivonat (eszcin) homeopátiás gyógyszerkészítményekben is megtalálható.

A vadgesztenyelevélből készült teát vese- és májbetegségek esetén, valamint várandósság és szoptatás ideje alatt viszont ne fogyasszuk! A plazmaproteinhez kötődő eszcin más gyógyszerek megkötését akadályozhatja.

Címlapkép: Getty Images