Közlekedési szakértő vallott a szörnyű hajóbalesetről: ezek okozhatták a verőcei tragédiát

Ahogy a HelloVidék is beszámolt róla, május 18-án éjjel a Dunán Verőcénél egy kishajó ütközött egy szállodahajóval. A rendőrség tájékoztatása szerint a szállodahajónak ütköző motorcsónakban nyolcan utaztak, közülük egy férfi kijutott a partra. A szállodahajó cseh kapitányát múlt hétfőn segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették. Szerdán a Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírája bűnügyi felügyelet alá helyezte.

A bíróság a szerdai döntés kapcsán egyebek mellett azt közölte: az eljárás eddigi adatai szerint a kisgéphajó vezetője ittas volt, járművét "a folyó teljes szélességét kihasználva, indokolatlan irányváltoztatásokkal irányította", egyenesen a szállodahajó felé kormányzott, majd hirtelen jobbra, de ekkor az ütközést már nem tudta elkerülni, nagy sebességgel nekiment a nagyobb hajónak. Az ügyészség tehát nem azzal gyanúsítja a cseh férfit, hogy ő okozta a balesetet, hanem azzal, hogy nem állt meg és nem győződött meg a becsapódás okáról.

A vélhetően nagy sebességgel haladó motorcsónak hatalmas erővel csapódott be a szállodahajóba, ezért az ütközést "illett volna" észrevenni

– fogalmazott az Index műsorában Borbély Zoltán közlekedési szakjogász.

"Az biztos, hogy a rongálódásból meg lehet állapítani a sebességet, ami nem volt kicsi. Az ütközés előtt a Heidelberg kapitánya feltehetően nem észlelte, hogy ott a kishajó, mert akkor nyilván megállt volna. Majd a szakértőktől és a tanúktól meg kell kérdezni azt, hogy elképzelhető-e, hogy egy átlagos vagy annál jobb felkészültségű kapitány egy ilyen intenzitású ütközést ne észleljen"

–tette hozzá.

Ebben az esetben viszont szerinte nem szabad összekeverni a cserbenhagyást és a segítségnyújtás elmulasztását.

A segítségnyújtás elmulasztása egy olyan cselekmény, amikor az elkövető tudja, hogy valaki segítségnyújtásra szorul, de mégsem segít. Ez szándékos cselekmény, szándékos passzivitás, mulasztás. A cserbenhagyást viszont az követi el, aki a közlekedési balesettel érintett jármű vezetőjeként a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, tehát cserbenhagyás csak akkor állapítható meg, ha a közlekedési baleset során nem történt sérülés, vagy nem volt szükség segítségnyújtásra. "A köznyelv nem is tesz különbséget, cserbenhagyásos gázolás, mindig ezt szokták mondani. De ha valaki a meggyőződési kötelezettségét nem teljesíti, és mégis van sérült, akkor a segítségnyújtás elmulasztásáért kell felelnie"

– közölte Borbély Zoltán.

Véleménye szerint lehet, hogy igazságtalan, de a bírói gyakorlat évtizedek óta azt mondja, ha valaki cserben hagy, nem teljesíti a meggyőződési kötelezettségét, és van sérült, akkor az segítségnyújtás elmulasztása; "olyan, mintha látnám, hogy van sérült, aki fuldokol, és mégis elmegyek".

A szakjogász még emlékeztetett rá, hogy

nem a szállodahajó kapitányának kell bizonyítania az ártatlanságát, hanem a hatóságoknak a bűnösségét.

Címlapkép: Getty Images