Lesújtó jelentés: a bioagrárium miatt pusztulhat ki az emberiség?

HelloVidék   
  Megosztom
Lesújtó jelentés: a bioagrárium miatt pusztulhat ki az emberiség?

A biogazdaságok negatívabb hatást gyakorolnak az éghajlatra, mint a hagyományosak, mivel jóval nagyobb földterület szükséges a működésükhöz, írja egy friss nemzetközi tanulmány, ami a Chalmers Műszaki Egyetem közreműködésével készült Svédországban.

A biofarmok arra törekednek, hogy a megújuló energiaforrásokat - föld-, szél- és vízenergia - használják fel hosszú távon. A biogazdaságokban nem használnak műtrágyát, a terményeket első sorban a talajban lévő tápanyagok táplálják. Az ilyen létesítményeknek elsődleges céljuk, hogy egyensúlyt teremtsenek az állatok és a növények fenntarthatóságában, és hogy mindenhez csak természetes eredetű szereket használnak, így például a vegyszerek és a rovarirtók közt is szigorúan megválogatják, melyeket alkalmazzák.

A biogazdaságok megjelenésének idején sok vitát váltottak ki az új módszerek, több olyan témában is, mint például az állatok jóléte, a fogyasztók egészsége és a környezetvédelem. Fontos kérdések és válaszok születtek mindegyik témában, és végeredményben tudományosan is bebizonyították, hogy a biogazdaságokból származó termékek egészségesebbek, ez derül ki a Nemzeti Élelmiszerigazgatás álláspontjából, nem csak Svédországban, de több országban is, ám van egy fontos szempont, amit eddig nem vizsgáltak.

A Chalmers Műszaki Egyetem közreműködésével készült tanulmányban, melyet a részt vevő kutatók feltaláltak egy új módszert, amivel mérni tudják a föld felhasználás hatásait az éghajlatra nézve. Ezzel a módszerrel hasonlították össze a biofarmok és a hagyományos farmok hatásait, az eredmény azt mutatja, hogy a biofarmok az éghajlat szempontjából károsabbak, mint a hagyományosak. Ennek az az oka, hogy a bio élelmiszer termesztéséhez - mivel nem használnak műtrágyát - több terület szükséges, tehát ahhoz, hogy ugyan annyi terményt takaríthassanak be, mint egy hagyományos farmról, a biogazdaságoknak jóval nagyobb földre van szükségük.

Minél nagyobb a termőföld felhasználás, annál nagyobb a közvetve kibocsátott szén-dioxid mennyisége, mivel minél több területen termesztünk, annál kevesebb hely marad meg az erdőségeknek, amik feldolgozzák a szén-dioxidot.

- mondta a ScienceDaily-nek Stefan Wirsenius, a tanulmányban részt vevő kutató.

Bár elsőre túlzónak hathat ez a megállapítás, de a probléma igen komoly, amennyiben az országok – akárcsak Svédország - növelni akarják a bio élelmiszer előállítást, mivel az ilyen beruházásokhoz rengeteg terület szükséges, ami általában az erdők rovására megy.

A helyzetet csak rontja a bio hús és a bio tejtermékek termelése, mivel a biofarmokon az állatok bio takarmányt fogyasztanak, aminek megtermelése még több termőföldet igényel. Ilyen szempontból nem csak az említett farmok jelentenek veszélyt, a bio üzemanyag-termelés is ártalmas az éghajlatra nézve, ugyan abból az okból kifolyólag, mint a biogazdaságok: hatalmas területeket igényelnek. A hagyományos üzemanyagok, például az etanol búzából, cukornádból és kukoricából készül, míg a biodízel pálma olajból, repcéből és szójából. A tanulmány szerint a bio üzemanyagoknál nagyobb a szén-dioxid termelés, mint ami a fosszilis üzemanyagokból származik. Azok a bio üzemanyagok, amik hulladékból és melléktermékekből készülnek, nem tartoznak ebbe a csoportba, de ezekben kevés potenciált látnak a kutatók.

A kutatás során a szakemberek egy új műszert használtak, amit Szén lehetőség mérőnek neveztek el. A műszer összeveti azt a szén-dioxid mennyiséget, amit egy erdős terület tárol, és a felszabaduló szén-dioxid mennyiségét, ami az erdőirtásból származik. Az említett tanulmány az első, ami ezt az eszközt használja. Tény, hogy minél több földet felhasználunk az erdők rovására, annál nagyobb az éghajlatra kifejtett hatás, de ezt eddig nem vették figyelembe a biofarmok kialakításakor, mondta Stefan Wirsenius. Ez a hatás ráadásul globálisan jóval nagyobb problémát vetít előre, mint az üvegházhatás, amivel számolni szoktak a biogazdaságok létesítésénél. Felmerül a kérdés, hogy az eddigi tanulmányok miért nem számoltak a földfelhasználás következtében számolandó plusz szén-dioxiddal, a szakember szerint ennek több oka is lehet, a legszembetűnőbb az, hogy csak a már megszokott, addig bevált mérési módszereket alkalmazták, pedig a kutatás során használt új méréssel viszonylag könnyen meg lehet figyelni a széles környezeti összehasonlításokat.

Ha fogyasztói szempontból vizsgáljuk a témát, Stefan Wirsenius szerint a kutatásuknak nem az a célja, hogy a vásárlók ne vegyenek többé bio élelmiszereket. A biotermékeknek sok előnyük van a hagyományossal szemben, például egészségesebbek, és az állatok szempontjából sokkal kedvezőbbek, hiszen jobb körülmények közt tenyésztik őket. Mindezek ellenére, ha az éghajlatra gyakorolt hatásokat nézzük, akkor a tudományos álláspont az, hogy a biofarmok károsabbak, és így kerülendőek.

Azoknak a fogyasztóknak, akik szeretnék kihasználni a biofarmok pozitívumait, de nem akarnak ártani az éghajlatnak, a szakember azt tanácsolja, hogy inkább az élelmiszerek típusait válasszák meg jobban, és ne azt nézzék, hogy bio vagy hagyományos farmról származnak-e a termékek. A kutató szerint a legjobb lépés az lenne, ha az emberek kevesebb marhát és bárányt ennének, továbbá ha a kemény sajtokat is elhagynák, és inkább zöldségekből, vagy más húsfajtákból vennék magukhoz a szükséges fehérjemennyiséget. Sertés, csirke, hal, tojás; ezeknek lényegesen kevesebb az éghajlatra gyakorolt hatása, mint a marhának és a birkának.

Via: ScienceDaily

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

bio

biogazdálkodás

éghajlatváltozás

szén-dioxid

biofarm

kutatás