Tényleg károsak a biogazdaságok? Egymásnak feszültek a szakértők

HelloVidék   
  Megosztom
Tényleg károsak a biogazdaságok? Egymásnak feszültek a szakértők

Nemrég megjelent cikkünkben arról, írtunk, hogy egy svéd kutatás szerint, ami a Chalmers Műszaki Egyetem közreműködésével készült, a biogazdaságok negatívabb hatást gyakorolnak az éghajlatra, mint a hagyományosak. A Magyar Biokultúra Szövetség a kutatás álláspontjával nem ért egyet, egy cikkben adtak hangot szakmai véleményüknek.

Nemrég a HelloVidék is szemlézte a Svédországban, a Chalmers Műszaki Egyetem közreműködésével készült, „A földhasználatban bekövetkező változások értékelése a klímaváltozásra gyakorolt hatás szempontjából” címen megjelent tanulmányt, amelyben arra a következtetésre jutottak kutatók, hogy az ökológiai élelmiszer előállítás kedvezőtlen hatást gyakorol éghajlatunkra.

Cikkünk megjelenését követően a Magyar Biokultúra Szövetség közleményben vitatta a tanulmány megállapításait. Véleményük szerint az eredeti publikációban csak kevés szó esik az ökológiai gazdálkodásról. Mint írják, "mivel számos vita zajlik világszerte a mezőgazdaság, az élelmiszeripari-rendszerek és a klímaváltozás összefüggéseiről a Magyar Biokultúra Szövetség cikkében kicsit közelebbről is meg szeretné világítani a tanulmányban említett földhasználati-modellt."

A következőkben a szövetség közleményéből idézünk:

"Mikor élelmiszerellátó-rendszerekről beszélünk, és ez a perspektíva alapvető a fenntartható mezőgazdaság nagyobb léptékű elemzése és ehhez kapcsolódó kijelentések megtétele esetén (pl. Muller et al. 2017), nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy feltételezhetjük azt is, hogy a jövőben a kereslet meg fog változni. A szerzők ezzel szemben csak – egységnyi megtermelt mennyiségre vetített – növekvő földhasználattal számolnak, azt sugallva, hogy az emberek fogyasztási szokásai változatlanok maradnak.

A kalóriára és fehérjére vetített globális élelmiszer szükséglet a teljes üvegházhatású gázkibocsátás növekedése nélkül is kielégíthető még olyan előállítási rendszerekkel is, amelyek nem optimálisak a szénkibocsátás szempontjából pl. kérődzők legeltetésre alapozott tartásával, abban az esetben, ha kevesebb állati eredetű élelmiszert fogyasztunk és mérsékeljük az élelmiszerpazarlást (csökkentjük a kidobott élelmiszer és a veszteség mennyiségét).

A szerzők ki is emelik, hogy őket kifejezetten csak az üvegházhatású gáz kibocsátás és a szénmegkötés érdekli. Ez így jogos, és segít abban, hogy tisztán lássunk az érintett témában – de fennáll a kockázat, hogy ugyanakkor más lényeges fenntarthatósági szempontokat nem veszünk figyelembe.

Előfordulhat, hogy néhány szénforgalom szempontjából nem annyira hatékony gazdálkodási gyakorlat összességében mégis fenntarthatóbb, mint egy szénmegkötésben hatékonyabbnak bizonyuló abban az esetben, ha a fenntarthatóság több dimenzióját is figyelembe vesszük úgy, mint az egészségességet, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatást vagy a vízfelhasználást.

...a tanulmány nem foglalkozik az ökológiai és hagyományos gazdálkodási módok esetén a talaj eltérő szénmegkötő képességével és azt sem veszi számításba, hogy hagyományos rendszerekben jóval nagyobb mértékben jelentkezhet talajállapot romlás, ami tovább csökkentheti e rendszerek relatív hozzájárulását a szénmegkötéshez.

Nem állja meg a helyét az a konklúzió, hogy az embernek szükségszerűen növelnie kell a mezőgazdaság intenzitását, mivel csak egy bolygónk van, amelyen valamennyi ökoszisztéma kapcsolatban áll egymással. Nem fog segíteni a mezőgazdaság intenzitásának növelése az egyik helyen – annak összes negatív externális hatásával együtt – abban, hogy valahol másutt föld- vagy erdőterületeket „mentsünk meg”. Ha a világ egy részén ártunk, az végső soron az egész kárára válik.

Ugyanígy a termésmennyiség mindenáron való növelése nem oldja meg a világ növekvő népességének élelmezési gondjait. Jelenleg a mezőgazdaság több élelmiszert állít elő, mint amennyi a világ népessége számára szükséges lenne, még akkor is, ha az időközben 10 milliárdra növekedne. Nem a termésmennyiség hiánya miatt nem tudjuk ellátni az emberiséget, sokkal inkább hibáztatható a rendszer, ahol az összes megtermelt élelmiszer egyharmadát kidobjuk. Az éhezés alapvető oka nem az élelmiszerhiány, hanem a szegénység.

A tanulmányt közelebbről megnézve, rájövünk, hogy az ökológiai és konvencionális gazdálkodás összehasonlításához csupán két növény termesztését vizsgálták azt is csak Svédországban, és az eredmények viszonylag nagy különbséget mutattak a betakarított termésmennyiséget illetően. Azonban ha a világ élelmiszertermelését nézzük, akkor átlagosan jóval kisebb különbséget tapasztalunk, mint ahogy azt a svéd példa mutatja, tehát a földhasználatban és a szénkibocsátásban megmutatkozó különbségek is kisebbek lehetnek. Ha többet áldoznánk az ökológiai gazdálkodási rendszerek vizsgálatára a mai kutatási pénzeknél – ami becslések szerint jelenleg az összes mezőgazdasági kutatásra fordított összeg kevesebb, mint 1%-a – akkor valószínűleg ez a termésmennyiségben mutatkozó különbség is tovább lenne csökkenthető.

Arra van szükség, hogy a Föld valamennyi erőforrását fenntartható módon használjuk. Nem csak arra kell törekednünk, hogy csökkentsük tevékenységeink negatív hatásait, hanem arra is, hogy helyreállítsuk azt, amit már tönkretettünk. Az ökológiai gazdálkodás, mely az egészség, ökológia, méltányosság és gondosság négy alapelvén nyugszik, éppen ehhez tud tevőlegesen hozzájárulni."

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

bio

biogazdálkodás

éghajlatváltozás

szén-dioxid

biofarm

kutatás