Az elképesztően megemelkedett élelmiszerárak miatt is fontos, hogy amit tudunk igyekezzünk otthon megtermelni, hiszen rengeteg olyan növény, zöldség és gyümölcs akad, ami erre alkalmas.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) biogazdák számára összeállított tudástárában számtalan bevált gyakorlati tapasztalat megtalálható, amelyből a tudatosan gazdálkodó hobbikertészek is ügyesen profitálhatnak.
A kertünk növényei akkor gyarapszanak szépen, ha hozzájutnak a megfelelő tápanyagokhoz. De hogyan kerülnek ezek a talajba? A válasz egyszerűnek tűnik: trágyázással.
A szakemberek szeptember végéig kutakodnak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok után, elsősorban a környezetbarát, újrahasznosított termékeket árusító és csomagolásmentes boltokban, webáruházakban.
Horváth Boldizsár azon dolgozik, hogy a magyar termelőket összekösse a csúcsgasztronómiában ismert séfekkel és a prémium minőségű, helyi alapanyagokra nyitott lakossági megrendelőkkel. Interjú.
Csípős mínuszokkal köszöntött be a január az egész országban, ennek ellenére az egyik fővárosi ökopiacon továbbra is elérhetők a Zsámboki Biokert ízletes salátamixei, különböző levélzöldségei, amelyeket bármily meglepő, de fűtetlen fóliában termesztenek azért, hogy a gazdálkodással a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után.
Még november elején mutattunk be 5 olyan tévhitet, amit a legtöbben elhisznek a biogazdálkodásról és az onnan származó élelmiszerekről. Cikkünk nagy port kavart, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet például részletes anyagban cáfolta a cikk néhány állítását.
Egy új tanulmány szerint a bio alma nagy előnye, hogy több hasznos baktériumot tartalmaz, mint a hagyományos úton termesztett alma.
A döntés növelheti az ország megújulóenergia-felhasználását, új munkahelyeket teremthet, javíthatja az üvegházhatású gázkibocsátás és a külkereskedelmi mérleg eredményét, valamint az agrárium helyzetét is.
Egy svéd kutatás szerint a biofarmok ártalmasak az éghajlatra nézve, a Magyar Biokultúra Szövetség cikket írt arról, miért nem értenek egyet velük.
Ahogy az Agrárszektor írja, a bioélelmiszerek iránti kereslet is évről évre nő, ráadásul többen kezdenek el nyitni a fenntarthatóság felé is - ez a két dolog pedig kéz a kézben jár egymással.
Egy átlagos magyar lakos évente 120 kg szerves hulladékot termel. Ez egy 3 tagú háztartás esetén már 360 kg, vagyis minden nap 1 kg. Döbbenetes szám! De hogyan tehetünk ellen?
Fiatalon remek sütnivaló zöldség, megszárítva pedig elsőosztályú mosogatószivacs készíthető belőle. Ez a luffatök, ami bár Ázsiában őshonos, nálunk is remekül megél, és terem is szépen a háztáji kertekben.
Az egyik legősibb kultúrnövényünk, a Közel-Keleti térségben majd 7,500 éves a hagyománya. Nálunk csak kevesen foglalkoznak vele, pedig jól bírja a szárazságot, a borsózsizsikre se kényes, és ez már önmagában is alkalmassá teszi biotermesztésre.
A biogombák az alternatív gyógyászat „Szent Grálja”, külföldön és idehaza is sokan termesztik. A fülöpjakabi gazdaságot irányító Gyöngyösi Sándor is ilyen gombákkal foglalkozik, 2019-ben el is nyerte az Év Biogazdája címet. Vele beszélgettünk az iparágról.
Nincs élhető jövő ökológiai termelés nélkül: miközben bizonyítottan fenntarthatatlan a jelenlegi globális élelmiszer-termelési rendszer, tévhitek terjesztése is gátolja a változást.
Íme 5 tévhit, amit a legtöbben elhisznek a bioélelmiszerekről – ha csak emiatt vásárolnál méregdrága ökotermékeket, akkor ne tedd!
Dobosi Győző szerint a biotermelés egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell a vegyszerekre hagyatkozni, így kiszámíthatóbb a szőlőtermesztés. A HelloVidék a pincészet tulajdonosával beszélgetett az ökogazdálkodás előnyeiről.
Egy új tanulmány szerint a bio élelmiszerek csökkenthetik a rák kockázatát.
Egy friss kutatás szerint a biofarmok károsabbak az éghajlatra, mint a hagyományosak.
Budapest 0℃ (borult, párás)