Ahogy az Agrárszektor írja, a bioélelmiszerek iránti kereslet is évről évre nő, ráadásul többen kezdenek el nyitni a fenntarthatóság felé is - ez a két dolog pedig kéz a kézben jár egymással.
Egy átlagos magyar lakos évente 120 kg szerves hulladékot termel. Ez egy 3 tagú háztartás esetén már 360 kg, vagyis minden nap 1 kg. Döbbenetes szám! De hogyan tehetünk ellen?
Fiatalon remek sütnivaló zöldség, megszárítva pedig elsőosztályú mosogatószivacs készíthető belőle. Ez a luffatök, ami bár Ázsiában őshonos, nálunk is remekül megél, és terem is szépen a háztáji kertekben.
Az egyik legősibb kultúrnövényünk, a Közel-Keleti térségben majd 7,500 éves a hagyománya. Nálunk csak kevesen foglalkoznak vele, pedig jól bírja a szárazságot, a borsózsizsikre se kényes, és ez már önmagában is alkalmassá teszi biotermesztésre.
A biogombák az alternatív gyógyászat „Szent Grálja”, külföldön és idehaza is sokan termesztik. A fülöpjakabi gazdaságot irányító Gyöngyösi Sándor is ilyen gombákkal foglalkozik, 2019-ben el is nyerte az Év Biogazdája címet. Vele beszélgettünk az iparágról.
Nincs élhető jövő ökológiai termelés nélkül: miközben bizonyítottan fenntarthatatlan a jelenlegi globális élelmiszer-termelési rendszer, tévhitek terjesztése is gátolja a változást.
Íme 5 tévhit, amit a legtöbben elhisznek a bioélelmiszerekről – ha csak emiatt vásárolnál méregdrága ökotermékeket, akkor ne tedd!
Dobosi Győző szerint a biotermelés egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell a vegyszerekre hagyatkozni, így kiszámíthatóbb a szőlőtermesztés. A HelloVidék a pincészet tulajdonosával beszélgetett az ökogazdálkodás előnyeiről.
Egy új tanulmány szerint a bio élelmiszerek csökkenthetik a rák kockázatát.
Egy friss kutatás szerint a biofarmok károsabbak az éghajlatra, mint a hagyományosak.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) biogazdák számára összeállított tudástárában számtalan bevált gyakorlati tapasztalat megtalálható, amelyből a tudatosan gazdálkodó hobbikertészek is ügyesen profitálhatnak.
A kertünk növényei akkor gyarapszanak szépen, ha hozzájutnak a megfelelő tápanyagokhoz. De hogyan kerülnek ezek a talajba? A válasz egyszerűnek tűnik: trágyázással.
A szakemberek szeptember végéig kutakodnak megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok után, elsősorban a környezetbarát, újrahasznosított termékeket árusító és csomagolásmentes boltokban, webáruházakban.
Horváth Boldizsár azon dolgozik, hogy a magyar termelőket összekösse a csúcsgasztronómiában ismert séfekkel és a prémium minőségű, helyi alapanyagokra nyitott lakossági megrendelőkkel. Interjú.
Csípős mínuszokkal köszöntött be a január az egész országban, ennek ellenére az egyik fővárosi ökopiacon továbbra is elérhetők a Zsámboki Biokert ízletes salátamixei, különböző levélzöldségei, amelyeket bármily meglepő, de fűtetlen fóliában termesztenek azért, hogy a gazdálkodással a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után.
Még november elején mutattunk be 5 olyan tévhitet, amit a legtöbben elhisznek a biogazdálkodásról és az onnan származó élelmiszerekről. Cikkünk nagy port kavart, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet például részletes anyagban cáfolta a cikk néhány állítását.
Egy új tanulmány szerint a bio alma nagy előnye, hogy több hasznos baktériumot tartalmaz, mint a hagyományos úton termesztett alma.
A döntés növelheti az ország megújulóenergia-felhasználását, új munkahelyeket teremthet, javíthatja az üvegházhatású gázkibocsátás és a külkereskedelmi mérleg eredményét, valamint az agrárium helyzetét is.
Egy svéd kutatás szerint a biofarmok ártalmasak az éghajlatra nézve, a Magyar Biokultúra Szövetség cikket írt arról, miért nem értenek egyet velük.
Marján Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Biogazdák Egyesületének elnöke 2003-ban kezdett el a biogazdálkodással foglalkozni. Akkoriban a környezete még furcsállta az átállást, de ahogy mondja, az idő őt igazolja.
Budapest 17℃ (erősen fátyolfelhős)