Megrekedt a magyar agrárium: csak a támogatások tartják életben

Agrárszektor   
  Megosztom
Megrekedt a magyar agrárium: csak a támogatások tartják életben

2019. december 4-5-én a siófoki Azúr Hotelben rendeztük meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek az első szekciója a magyar agrárium aktuális helyzetével, kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozott. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a sikerek és erősségek mellett a problémákról és gyengeségekről is beszélt, egyúttal ismertetett egy hatpontos programot, amely az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlen lépéseket tartalmazza - írja az Agrárszektor.

Korszakváltáshoz érkezett a magyar agrárium, mert az ágazati szereplők a jelenlegi technikai színvonalból kihozták a maximumot. Ugyanakkor a szektor jóval nagyobb teljesítményre lenne képes, ezért további beruházásokra és piacbővülésre lenne szükség - mondta Gyuricza Csaba a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián.

Gyuricza Csaba előadásában arról beszélt, hogy a mezőgazdaságnak az utóbbi időben globálisan olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint legutoljára az ipari forradalom idején. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt időszakban növekedési pályára állt, ugyanis csaknem 1000 milliárd forinttal nőtt a kibocsátás. Európa egyik leggyorsabban fejlődő agrárgazdaságává vált a magyar, de ha tartani akarjuk ezt a dinamizmust, akkor alkalmazkodnunk kell a korszak kihívásaihoz, mint például a termőföld- és ivóvízcsökkenés, a klímaváltozás és a népességnövekedés.

A NAIK főigazgatója azonban arra is figyelmeztetett, hogy a sikerek mellett a realitásokról is beszélni kell. Amíg 1990-hez képest mintegy 80%-kal növekedett a mezőgazdaság jövedelmezősége globálisan, Magyarország sokkal rosszabb a helyzet, az ágazat kibocsátása a rendszerváltáskori mértéket sem éri el. Problémaként említette, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon támogatásorientált. Ez egyrészt jó, de ma még ott tartunk, hogy nagyobb a támogatások aránya az ágazatban, mint a jövedelmezőség. A magyar mezőgazdaságot jelenleg a támogatások tartják életben, mondta Gyuricza Csaba.

Az előadásban elhangzott, hogy a magyar mezőgazdaság ma még lehetőségei alatt teljesít.

Az, hogy 25-30 millió embernek tudnánk élelmiszert termelni, még csak lehetőség, nem realitás

- mondta Gyuricza Csaba.

A valóság az, hogy zöldségből és gyümölcsből nettó importőrök lettünk, egyötödére esett vissza a burgonyatermelésünk, amiből szintén importra szorulunk, messze a lehetőségek alatt van a kukorica- és a búzatermelésünk is. A mezőgazdaság jelenlegi növekedése mellett benne van a potenciálban a növekedés, de a jelenlegi szerkezetében a magyar mezőgazdaság ennél többet nem tud nyújtani.

Gyuricza Csaba úgy látja, hogy ha fejlődni akarunk, hat átfogó területen van szükség radikális előrelépésre:

  1. Agrárkutatás, innováció, szakoktatás, felsőoktatás

    Magyarországon az ágazatban dolgozóknak csupán 4%-a rendelkezik szakirányú, felsőfokú végzettséggel, és további 7%-nak van szakirányú középfokú végzettség, és az agrárkutatásokra is nagyon keveset költünk.
  2. Megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása

    Gyuricza Csaba szerint a sokat emlegetett öntözésfejlesztésre legalább százmilliárd forintot kellene szánnunk, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy vannak az országnak olyan területei, ahol csak a szárazgazdálkodásnak van realitása. A jövőben az öntözés mellett talajban levő nedvesség tényleges hasznosítása lehet még megoldás.
  3. Precíziós gazdálkodás

    A precíziós gazdálkodás az a pont, aminek jelenleg nincs alternatívája. Ez ugyanis az a szegmens, ami válasz lehet a "fenntarthatóság vagy versenyképesség?" dilemmájára.
  4. Horizontális és vertikális integráció erősítése

    Nemcsak a mezőgazdaságot, de a ráépülő, kiegészítő ágazatokat is fejleszteni kell. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy amíg exportőrök vagyunk, addig bőven van mit tenni ezen a területen.
  5. Méretgazdaságosság kérdése

    Azt nehéz vitatni, hogy az esetek 80%-ában a nagyobb, versenyképesebb birtokok jövedelmezőek. Gyuricza Csaba figyelmeztetett, hogy a nosztalgia-gazdálkodás korszaka a végéhez közeledik, vagy birtokkoncentrációra, vagy - annak alternatívájaként - gazdaösszefogásra és integrációra van szükség, ha fejlődni akarunk.
  6. Helyi lehetőségek fejlesztése

    A mezőgazdaság népszerűsítése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a lokális együttműködési lehetőségek feltérképezése és erősítése.

Gyuricza Csaba előadását azzal zárta, hogy ha erre a hat pontra megfelelő választ adunk, azzal kimozdíthatjuk a magyar mezőgazdaságot a jelenlegi holtpontjáról, és újra dinamikusan növekedő pályára állíthatjuk.

A múltból merítve, a jelent megélve, a jövőt építve leszünk képesek ezt az ágazatot megtartani

- ezekkel a szavakkal zárta előadását Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

agrárium

mezőgazdaság

agrár

gazdaság

fejlődés