Gyökeresen átalakul a nagybevásárlás vidéken: a piacokat is érinti a változás

Steiner Petra   
  Megosztom
Gyökeresen átalakul a nagybevásárlás vidéken: a piacokat is érinti a változás

A koronavírus miatt kihirdetett vészhelyzet számos rutint felszámolt, kényszerű alternatívákat teremtett. A helyi piacok bezárásával gombamód szaporodtak meg az online piacterek, ahol a termelők és a vásárlók újra egymásra találhattak. Másfél hónapnyi útkeresést követően a vidéki korlátozások végre lazultak, és a kedvelt vásárterek sorra nyitják meg kapuikat, de hogy mi lesz hosszú távon, azt még erős homály fedi. A HelloVidék utánajárt, miként érintették a tiltó rendelkezések a vidéki termelőket, és mi lehet a sorsa egy új keletű virtuális piacnak.

Amióta széles rétegek számára elérhető a kibertér és aranykorukat élik a közösségi médiaplatformok, jelentősen átformálódott az értékesítés. Manapság bárki létrehozhat magának teljesen ingyen egy olyan felületet, ahol némi marketinges vénával megtámogatva profi módon promotálhatja a termékeit, némi programozói tudással megáldva pedig saját weboldalt is összetákolhat, ha további potenciált remél az online adásvételtől. A koronavírus őket, vagyis az online térben is kereskedő termelőket kevésbé viselte meg, hiszen nem vágta el tőlük a vásárlói kör egészét egyik napról a másikra, ami viszont a csak és kizárólag a piacon értékesítő árusoknak igencsak odavágott.

Orvosolandó a problémát, heteken belül számtalan országos, regionális és helyi szintű virtuális piactér szerveződött, ami a személyes találkozás hiányát igyekezett áthidalni több-kevesebb sikerrel. Ha valaki korábban sem volt a számítástechnika híve, csak a ház elé kirakott becsületkasszában, a szomszédság és a falubéliek szájmarketingjében, netán a telefonos megkeresésekben bízhatott, hogy a portéka ne maradjon a nyakán. Holott rövid keresgélés után bőven van miből válogatni, ha az online vásárokat vesszük górcső alá; a teljesség igénye nélkül: a NAK piactere, a Nébih termelő keresője, a Falubolt, a Spájzold be! vagy a vidékről, Békésből szerveződő termelői, kereskedői piac.

Az ország délkeleti viharsarkából indult virtuális vásártér a Veritas Kulturális Egyesület égisze alatt forrta ki magát, ami az önkormányzat törekvéseit támogatva a helyi termelőket igyekezett felsorakoztatni. A szervezet elnöke, Csibor Géza a HelloVidék kérdésére kifejtette, mivel a 2013-ban létrehozott és 2017-ben európai innovációs elismerést elnyert TájGazda minőségbiztosítási rendszerhez már terveztek egy kifejezetten ezzel a címkével ellátott termékeket forgalmazó piacot létrehozni, úgy érezte, a piacbezárás által sújtott helyi termelők érdekében sebtiben leteszik ennek alapjait.

A térkép még jóval a NAK vagy a Nébih által kidolgozott online vásárterek előtt jött létre, jelenleg viszont még csak gyerekcipőben jár a fejlesztés, így a későbbiek során az eladói és vásárlói visszajelzések alapján fogják alakítani a felületet. A békési egyesület elnöke azonban azt reméli, hogy a virtuális Kárpát-medencei piactér nem reked meg a város határainál, hanem azokon túlnyúlóan országossá, sőt a magyarlakta európai városokig nyújtózkodva kinőné magát, amire, elnézve a térkép jelenlegi használóinak földrajzi elhelyezkedését, minden esélye megvan.

Sok a közösségi platformon létrehozott oldal, ahová a gazdák szeretik feltenni a portékájukat, ezért egy olyan felületet szerettünk volna, ami egy helyen tömöríti őket. Az országossá bővítés annak kapcsán jutott az eszembe, hogy úgy érzékelem, három vetülete van manapság a piacra járásnak. Van egy elemi része, amikor azt akarjuk megvásárolni, ami a másnapi ebédhez kell, ezekért kimegyünk a helyi piacra, és ott megvesszük. A másik szegmense a tartós termékkör, legyen szó fogyasztási cikkről, például borról vagy lábbeliről. A harmadik része pedig a speciális, minőségi termékeket vonultatja fel, amit az átlagember kevésbé, inkább a nívós éttermek keresnek, mint például a pekingi kacsát. E három vonulat mentén képzelem el az országossá bővítését a rendszernek, amit a jelenleg is kitölthető termelői/kereskedői kérdőívünk eddigi eredményei is alátámasztanak, van rá igény

– magyarázta Csibor Géza a TájGazda oldalán működő virtuális piactér fejlesztési potenciálját.

A Veritas Kulturális Egyesület elnöke hangsúlyozta, egy, az interneten működő alternatíva nem kelhet versenyre a sok ezer éves múlttal és hagyománnyal bíró piacozás élményével, mert a legtöbben még mindig egy kedvelt heti programként tekintünk rá, ahol igenis szeretjük meggusztálni a megvásárolni kívánt termékeket. A kihívás sokkal inkább a kereskedelmi láncokkal szemben fogalmazható meg, mivel a rohanó hétköznapokban sokan a nagy multikban veszik meg a heti zöldség- és gyümölcsadagjukat ahelyett, hogy a helyi termelők portékájából válogatnának. Az áruházláncban történő vásárlásról a legtöbben tudjuk, hogy nem ez a legjobb döntés, de időtakarékosság címén kénytelenek vagyunk újra és újra ugyanazt a hibát elkövetni, hiszen munka mellett nincs idő délelőtt beugrani a helyi vásárba.

Valószínűsítem, hogy a kistermelők termékei vannak ugyanolyan minőségiek, jók, mint a szupermarket zöldség- és gyümölcsosztályán kapható portékák, csak a helyi gazdálkodóknak oda esélyük sincs bejutni

– hívta fel a figyelmet Csibor Géza a hazai termékek szűk értékesítési csatornájára.

Egy másik, talán ennél is fontosabb lehetőség abban ragadható meg, hogy az online platformra való felkerüléssel megkülönböztethetnék a valódi termelőket és a kereskedőket, hogy a vásárlók ténylegesen tudják, mikor támogatják a gazdát, és mikor fizetnek valaki olyannak, aki kit tudja, honnan szerezte a portékáját. Mindez nem jelenti azt, hogy a kereskedői réteget negatív megkülönböztetésben szeretnék részesíteni, de a TájGazda rendszeréhez hasonlóan szeretnék biztosítani a vevőknek, hogy pontosan tudják, az áru kinek a kertjéből kerül az asztalukra.

Az online platform egyik kétségtelenül nagy hátulütője viszont az, hogy informatikai ismeretek hiányában az idősebb generáció nem tud élni a lehetőséggel. Talán éppen ennek köszönhetően a békési kezdeményezés kihasználtsága jelenleg még nem éri el az elvárt vagy remélt szintet, így Csibor Géza saját szabadidejét beáldozva jár ki helyi termelőkhöz népszerűsíteni a virtuális piacteret, igény esetén pedig a gazdák helyett végzi el az online regisztrációt.

A tömegeket megmozgató közösségi platformmal kétségkívül lehetetlen versenyezni, ez nem is céljuk, a jövőbeni fejlesztésekkel igyekeznek minél több jó gyakorlatot beépíteni a rendszerbe, például a vendéglátó- és szálláshelyek kapcsán jól működő felhasználói visszajelzésekre épülő minősítési rendszert. Az egyesület elnöke szerint ez egy országossá duzzadt piactér esetében a legfontosabb, hogy a vevők biztosak lehessenek a korábbi pontozásos és írásos vélemények alapján, hogy a pénzükért cserébe látatlanban is friss és minőségi árut kapnak.

A koronavírus hatása a helyi termelőkre

A HelloVidék két békési termelőt kérdezett az elmúlt másfél hónap viszontagságairól, ők miként élték meg a helyi piac bezárását, és miként viszonyulnak az online értékesítés alternatívájához. Lipcseiné Varga Erika már több mint 10 éve készít kecskesajtokat, ami mellett sertéshúsból készült húskészítményeket árul többek között a helyi piacon, de jól bejáratott értékesítési csatornái közé tartoznak az internetes alternatívák is. Elmondása szerint a békési piac bezárása érezhető hatással volt a forgalmára, a vevők egy részétől elesett, termékkörét tekintve pedig nem is érkezhetett volna rosszabb időpontban a korlátozó intézkedés.

Pont húsvét előtt zárt be a helyi piac, nekem pedig minden elő volt készítve az ünnepekre, ezért nagyon rosszul érintett. Szerintem a piacon a legkönnyebben értékesíthető az áru, mert ott látják a portékát, ezért magasabb az ötletszerű vásárlások száma. Meglátják, megkívánják, megveszik. Az interneten sokkal nehezebb eladni valamit, mert kisebb mennyiségért nem fognak hozzám házhoz kijönni, a futárszolgálattal történő házhoz szállítás költsége pedig magas, ha nem nagy tételben rendelnek

– magyarázta Lipcseiné Varga Erika őstermelő.

A TájGazda által kínálkozó lehetőséget a békési termelő egy plusz alternatívaként élte meg, kiegészítette a már meglévő értékesítési csatornáit, ezért regisztrált a felületre. A piac újranyitásával azonban nem változik a most kialakult eladási gyakorlata, továbbra is a jól bejáratott hármas rendszerben képzeli el az adásvételt: személyesen a piacon, háznál vagy házhoz szállítással.

Szerintem örülnek az emberek, hogy ismét kint lehetnek a piacon. Május 5-én, kedden többen voltak kint, mint pénteken, de biztos kell egy kis idő, amíg visszaáll a régi rend. Ennek a személyes kapcsolatnak szerintem megvan a maga varázsa. Sok internetes rendelésnél én is jártam már úgy, hogy nem azt kaptam, amit a képeken láttam. A piacon viszont el tudom mondani a vásárlóimnak, hogy mi hogyan készül, látják, ezért kisebb az esélye, hogy csalódjanak

– hangsúlyozta a helyi piac fontosságát a békési termelő.

A szintén békési Budai László interneten soha nem árult, csak és kizárólag a piacon értékesítette biotermékeit, így gyümölcsöket és zöldségeket, valamint az ezekből készült leveket és aszalványokat. „Nem foglalkoztam annyira a helyi piac bezárásával, Békéscsabára átjártam árulni. Korábban 36 évig egy gazdaságban dolgoztam, majd miután onnan elküldtek, főállásban biotermékeket kezdtem termeszteni, amit azóta nyugdíjasként is tovább művelek. Nem a pénz miatt teszem mindezt, hanem azért, hogy egészséges élelmiszert biztosítsak a gyerekeknek, daganatos betegségben szenvedőknek és azoknak, akik igényt tartanak a termékeimre” – reagált a békési piac bezárására a helyi biotermelő.

Budai László a HelloVidéknek elmondta, a helyi önkormányzat is segítette a Békésen gazdálkodókat: egy termelői névsort adtak közre a helyi újságban, majd az interneten, hogy az árusok és a vásárlók egymásra találhassanak. Emellé érkezett plusz lehetőségként a Veritas Kulturális Egyesület online piactere, ahová technikai okok miatt az egyesület elnöke segített regisztrálni a békési biotermelőnek. A virtuális piactérre való bekerülést követően jelentkeztek is nála a vásárlók, azonban nem olyan létszámban, mintha a piacon árulta volna a termékeit, amiből jól érzékelhető, hogy sokan még mindig a személyes vásárlás hívei, az internetes értékesítésnek pedig megvannak a maga hátulütői.

Budai László a vidéki piacok újranyitását követően sem változtat az azóta kialakult gyakorlatán, rendszeresen kilátogat majd a vásárterekre, emellett, ha vásárlói köre igényli, akár házhoz is szállítja majd a rendelést, amely a koronavírus időszakának egyik tagadhatatlanul pozitív hozadékaként számos termelő gyakorlatának része lett. A nyugdíjas békési biotermelő szóra érdemesnek sem tartotta a koronavírus miatt kialakult felfordulást, sokkal inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy kistermelőként jócskán nagyobb bosszúságot okoz számára a száraz, aszályos időjárás, a kerti kártevők és a kerítés híján elszenvedett vadkár, ami sok más gazdálkodónak fejtörést, kihívást és nehézséget okoz, függetlenül a járványtól.

Legyen szó bármilyen fővárosi vagy vidéki kezdeményezésről, jól látszik, hogy a járványhelyzetre reagáló alternatívák bár némiképp orvosolni tudják a termelők által kényszerűen elszenvedett károkat, azonban kétségtelenül idő kell hozzá, amíg a rendszer kiforrja magát, és míg a két oldal újra egymásra talál. A korlátozások lazulásával egy időre biztos, hogy mindenki fellélegezhet, hiszen a friss helyit ismét a szokott helyen tudja beszerezni, viszont az időközben létrehozott jó gyakorlatokról sem szabad megfeledkezni, hogyha netán újra beüt a krach, legyen hová fordulni. Végtére is ez mindkét oldal érdeke: a gazdálkodóknak egy küldetés, hogy friss és egészséges hazai áruval lássák el a magyar lakosságot, vásárlóként pedig a biztos forrásból származó termékek mellett egy plusz felelősség, hisz döntésünkkel a termelői réteg megélhetését biztosítjuk.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

vásárlás

bevásárlás

piac

webshop

online piac