Számos betegségre gyógyír ez a magyar gyógygomba: évekig kisérleteztek, mire kinevelték

Gyöngyösi Sándor hangsúlyozta, mennyire szerencsésnek érzi magát, hogy az lehet a munkája, ami a hobbija is egyben, pedig a gombákkal való foglalatoskodás csak a katonaságról hazatértekor vált mintegy küldetésévé. A rendszertani csoport iránti mélyebb elköteleződését nem tudja megmagyarázni, mintegy álomként csapott le rá a szolgálat alatt. Gyerekkorából még emlékszik rá, hogy a nagybátyjával rendszeresen gyűjtötték az erdőben a finomabbnál finomabb falatokat, amiket aztán elkészítettek és meg is ettek, de családilag más kötődése nem volt, lévén édesapja zöldségtermesztéssel foglalkozott.

Éppen ezért tűnt a édesapja számára mintegy őrült ötletnek, hogy a bevált fajták helyett termesszenek gombát, mert a családi gazdaság az év 365 napján jól muzsikált, hozta a tőle remélt sikereket. A sors viszont úgy hozta, hogy pár hónapra Gyöngyösi Sándor hazatértét követően egy budapesti kereskedő is azt tanácsolta nekik, termesszenek gombát, mert arra nagy szükség lenne, így végül először csak egy, majd a jó eladhatóságot és a profitot látva az összes fóliasátorban apa és fia együttes erővel áttért a laskatermesztésre.

Először csak Magyarországra kezdtünk termeszteni laskagombát kereskedőknek, majd később jött a lehetőség, hogy önállóan Németországba exportáljunk. Amikor ez már nagyon ment, 1,5 tonna feldolgozott laskagombát exportáltunk, saját hűtőautóink, hűtőházunk, üzemünk, feldolgozónk, gombakomposzt gyártónk, 51 beszállító partnerünk volt, ami egy nagyon komoly vállalkozásnak tűnt akkoriban

– emlékezett vissza a rendszerváltás utáni szép időkre a fülöpjakabi biogazda.

De mint oly sok cég esetében, itt is fordulópontot jelentett a kétezres évek eleji válság, ami következtében a korábban jól működőnek hitt vállalkozás tönkrement, Gyöngyösi Sándor főállású munkahelyén felmondtak, fizetés híján pedig sürgető volt dönteni, hogy mihez kezdjenek a továbbiakban. Noha első nekifutásra a gombák látszólag nem hozták meg a vágyott életet, a fülöpjakabi termesztő úgy döntött, ad nekik még egy esélyt, a konvencionális technológiát azonban szomszédja unszolására biora cserélte, holott korábban maga sem hitte, hogy a kettő közt igazi különbség lenne.

Kezdetben én is azt hittem, hogy minden gomba bio, ez nekem meggyőződésem volt. Viszont amikor konvencionálisan termesztettünk, pontosan tudtam, milyen vegyszereket adagolunk a táptalajba, hogy az minél ellenállóbb legyen a rovarokkal szemben, de úgy gondoltam, mivel nem permetezzük, attól már bio. Holott ez az állítás koránt sem igaz

– tett említést korábbi tévedéséről a biogazdaság tulajdonosa. A 2003 óta már ellenőrzött körülmények között termesztett gombák végül olyan nagy sikert arattak az ökopiacon, hogy nemcsak a nyugodt mindennapokat, de egy stabil vállalkozás alapjait is megteremtették: 2006-7-től már nagyüzemi módszerekkel dolgozzák fel a termést, időközben átpártoltak a gyógygombatermesztésre, 2013-tól pedig már a saját maguk dolgozzák fel a termékeiket.

Ganoderma, a gyógygombák királynője

Az áttörést a pecsétviaszgombaként is ismert ganoderma hozta el Gyöngyösi Sándor gazdasága számára, amit bevallott, egészen addig nem ismert, úgy kérték fel a termesztésére, amiről akkoriban még lényegi információt nem lehetett találni az interneten. Ez lényegében az összes biogombára jellemző: a termesztőknek saját maguknak kell kikísérletezniük a bő gombaterméshez szükséges táptalajt, ami akár hosszú évekbe is telhet, lévén minden fajta mást szeret, és nincsenek biztos, bevált receptek.

Így tapasztalta ki felesége kérésére a barna csiperkegomba ökológiai körülmények között való termesztését, amin 3. éve keményen dolgoznak, és úgy tűnik, a sok fáradtság lassan meghozza gyümölcsét az egész éves állandó termés képében. Vannak gombák, amik azonban még váratnak magukra. Ilyen a júdásfülegomba, a téli fülőke vagy a rendkívül ritka maitake, más néven táncoló gomba, amely nevét onnan kapta, hogy évszázadokkal korábban, aki a Távol-Keleten ilyet talált, táncolt örömében, mert busás vagyon ütötte érte a markát.

A shiitake, a süngomba, a gyapjas tintagomba és a ganoderma azonban már több éve bő hozammal és eredményesen terem Gyöngyösi Sándor gazdaságában, utóbbi pedig nem véletlenül emelkedik ki valamennyi gyógyhatású társa közül.

A gyógygombák királynője hangzatos megnevezés, ám nem egy sikeres marketingfogás része, lévén bőven volt mivel kiérdemelnie a címet. A pecsétviaszgomba támogatja az immunrendszer egészséges működését, csökkenti a gyulladásos folyamatok, a 2-es típusú cukorbetegség, az asztmás és allergiás megbetegedések rizikóját, csökkenti a memóriaproblémák előfordulását és lassítja azok kialakulását, méregtelenít, antimikróbás hatású, enyhíti a stresszhatásokat, valamint támogatja a szív- és érrendszer megfelelő működését. Megtermeszteni azonban csak az első nagy kihívást jelentette, az értékesítése újabb fejtörést okozott a fülöpjakabi biogazdaság tulajdonosának.

Ott volt kezünkben a gomba, ami olyan kemény volt, hogy az asztallapot lehetett vele kopogtatni, és adott volt a költői kérdés, hogyan lehet ezt eladni. Ha magát a gombát megveszik, pörköltet nem fognak tudni belőle főzni az emberek, így jött a kihívás, hogy valamilyen úton-módon fel kell dolgozni, hogy az elfogyasztható állapotban kerüljön. Innen indult, hogy fel kellett, hogy dolgozzuk a gombákat, és így tudtuk odatenni a fogyasztók elé, rájuk bízva, hogy használják fel

– magyarázta Gyöngyösi Sándor a ganodermával járó újabb kihívást. A termésből készített őrlemények, amik máig listavezetők, bátran hozzáadhatók a teákhoz, kávéhoz, de akik ódzkodnak azok hangsúlyos ízétől, az őrleményekkel gazdagított tea-, kávé- és csokoládékülönlegességekkel csillapíthatják étvágyukat, ahol a jótékony hatás az ízlelőbimbók számára kellemes ízvilág mögött lapul.

A szájmarketingnek köszönhetően különösebb reklámra nincs szüksége a fülöpjakabi vállalkozásnak, habár Gyöngyösi Sándor nem tagadta, kezdetben még nekik kellett a piac után menniük, azt beérve viszont már nem lehet panaszuk a keresletre. Mivel az ökológiai módszereket alkalmazó gazdaságok még mindig a mezőgazdasági szektor egy csekély részét képezik, így a biogombák terén nem beszélhetünk hazai versenyről. Az igazi konkurenciát sokkal inkább a Távol-Keletről érkező olcsó, ellenőrizetlen termékek jelentik, ami ellen csak a tudatos vásárlói döntésekkel lehet felvenni a versenyt, ami viszont egyre inkább jellemző a magyarokra is.

Jó döntést hozni pedig nem lehetne ennél fontosabb, mivel a gombák a táptalajból felszívott vegyszereket a kalapjukban tárolják el, így azokat elfogyasztva a jótékony hatás nemhogy elmarad, csak még többet ártunk vele szervezetünknek. Ellenben egy ellenőrzött forrásból származó fajta tisztán akár 400-500 olyan bioaktív anyagot is tartalmazhat, amelyeket a mindennapos táplálkozás során már nem tudunk megadni szervezetünk számára, éppen ezért fontos, hogy azt más formában, például a gombákkal pótolni tudjuk.

A gombák az orvostudomány számkivetettjei?

A gombák kapcsán azonban máig érzékelhető egyfajta rossz beidegződés. Sokan akarva akaratlanul a mérgező fajtákra asszociálnak, ezért „legokosabb” döntésként a teljes kiiktatást választják. Bár valóban vannak az egészségre káros, halált okozó fajok, egyre nagyobb hangsúly kerül azokra a többséget adó fajtákra, amik éppen ellenkezőleg, pozitív hatással vannak a szervezetünkre.

A távol-keleti országokban folyamatosak a tudományos kutatások. Mindig jönnek ki új eredmények, de nem a biogombákról, hanem hol az átlagos ganodermáról, hol a sün- vagy a shiitake gombáról. Ezek az új vizsgálatok segítik, hogy egyre inkább a gombák felé irányuljon a figyelem. Azt szoktam mondani, hogy akkor működik valami nagyon jól, hogyha a modern kori tudomány vívmányait és az alternatív terápiát egymás mellé állítjuk, párhuzamosan alkalmazzuk őket. Gondolataim szerint a gyógygombák is akkor szolgálnák leginkább az egészséget és a gyógyulást, hogyha ezeket a hagyományos terápiával együttesen alkalmaznák. Ebben egy pozitív, felfelé futó szakaszt vélek felfedezni, mert egyre többen és többen visszük a bio vonalat, egyre többen keresik a termékeinket, majd számolnak be pozitív hatásokról

– beszélt Gyöngyösi Sándor a gyógygombák ismertségét és népszerűségét ösztönző tudományos kutatásokról.

A félsz azonban még így is benne van az emberekben, hallván a főszezonban napvilágot látó, gombamérgezésről szóló híreket. A fülöpjakabi biogazda elárulta, a piacon első kérdésként ő is megkapja, hogy maga termeszti-e a gombákat vagy az erdőben szedte-e le őket, ebből is kirajzolódik az a fenntartás, amivel sokan viszonyulnak a témához.

Gyöngyösi Sándor ennek kapcsán kifejtette: „Azt gondolom, hogy az emberek néha túl bátrak, és úgy vásárolnak meg szomszédtól, baráttól, ismerőstől gombát, vagy éppen ő maguk mennek ki gyűjteni az erdőbe, hogy azt elfelejtik gombaellenőrrel megvizsgáltatni. Jó lenne az óvatosság, és el kellene vinni azokat egy gombaellenőrhöz, ami már szinte minden nagyobb piacon ingyenesen áll az emberek rendelkezésére. Amikor viszont a piacon ki van írva, hogy valaki termesztett gombát árul, azt ellenőrzött körülmények között termesztik, nem keveredhet közéjük mérgező.” Aki nem hiszi el, akár utána is járhat a fülöpjakabi gombatenyészetben, ahol nyitott gazdaságként várják az érdeklődőket, nagyobb csoportoknak még előadásokat és egészségnapokat is szerveznek.

Gyöngyösi Sándor reméli, hogy a gombák pályája a jövőben továbbra is felfelé ível, és habár jelenleg még az orvostudomány nem tekint rájuk a gyógyítás során bevethető plusz praktikaként, noha bizonyítottan csökkentik a mesterséges gyógyszerek mellékhatásait, idővel ez az elzárkózás talán mind inkább enyhülni fog. Nem tagadja, hogy a még kihívást jelentő gombák izgatják a fantáziáját, álmai gazdasága már felépült, ezért elégedett jelenlegi helyzetével, de azzal is tisztában van, hogy a dübörgő gazdaság mellett nem lehet leállni, tervezni, újítani kell, amit nemcsak a piac, a fogyasztók is megkövetelnek.

Noha gyermekeik is nyakig benne vannak a vállalkozás körüli munkálatokban, még egyikőjük sem jelentkezett mintegy várományosként a gombakirályság trónja után. Gyöngyösi Sándor szerint ez viszont így van rendjén: keressék a saját útjukat, szerezzenek tapasztalatokat, ha pedig meggondolják magukat, szeretettel várják őket vissza, ahogyan egykoron ő is, 17 évet követően talált haza a gombák világába.

Címlapkép: Getty Images