Őrült sok vállalkozó él ebben a magyar megyében: vajon mi a titkuk?

Zala megye nagyon változatos tájegységek találkozási területe. Legnagyobb része a nyugat-dunántúli peremvidék részét képező Zalai-dombsághoz tartozik, de kissé átnyúlik a Vasi-Hegyhátra, délkeleten pedig pedig a Dunántúli-dombvidékre. A Keszthelyi-fennsík hegyei a Dunántúli-középhegység, közelebbről a Bakony rendszeréhez tartoznak. Ez a felszabdaltság nem kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, így vált jellemzővé a „szeges” falutípus. A megye településhálózata aprófalvas szerkezetű. Területe 3784 négyzetkilométer, összesen 258 települését 267 ezren lakják. Legnépesebb városa a megyeszékhely, Zalaegerszeg. A KSH legfrissebb adatai szerint 2020 első három negyedévében Zala megyében többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában.

A természetes fogyás a megye népességét 1319 fővel csökkentette, ezer lakosra vetített értéke a megyék közül az egyik legmagasabb volt,

Békés megye után a második a "dobogón" - erről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben. Ami Zala népességét illeti, a KSH megyei statisztikákra vonatkozó decemberi kiadványából kiderül, mennyire képezi le az országos átlagot nemekre és korcsoportokra bontva. Ahogy a következő ábrán is látható, hogy egészen a 39 éves korosztályig bezárólag (férfiakat és nőket egyaránt tekintve) a megye népessége alulmúlja az országos mutatót. Az arány a férfiaknál a 40-44 éves, nőknél a 45-49 éves korosztályban egyenlítődik ki, attól felfelé pedig a megyei értékek meg is haladják az országost. Nagy kiugrást láthatunk például a 60-69 éves korosztálynál, nők és férfiak esetében egyaránt.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája felülmúlja az országos arányt: míg a megyei mutató 72,5%, addig az országos 70,1%. Ebből is következik, hogy a megyei munkanélküliségi ráta alacsonyabb az országosnál: előbbi 2,2%, utóbbi 3,4%. A havi nettó átlagkeresettel azonban már kevésbé dicsekedhetnek: 2019-es adatok szerint a megyében 193 ezer volt az átlagos nettó fizetés, jól lemaradva az országos 245 ezres átlagtól. 2020 első három negyedévében az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset már egy kicsit több, 209 ezer forint volt, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 214 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset növekedésének üteme egyébként meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt.

Az egy főre jutó GDP megyei szinten 3,3 millió forint volt, szemben az országos 4,4 millióval. Érdekesség, hogy

az országban itt az egyik legélénkebb az egyéni vállalkozói kedv.

Az ezer lakosra jutó egyéni vállalkozások száma kereken 60 volt 2019-ben, meghaladva az országos átlag 54-et.

A következő ábra alapján kiderül, hogyan alakult a bruttó hozzáadott érték megoszlása a különböző nemzetgazdasági ágcsoportokat - mint mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások - tekintve. Ha a mezőgazdaságot nézzük, látható, hogy a megyei érték (6%) valamennyivel több, mint az országos átlag (4%). Ipar, építőipar tekintetében még minimálisabb eltérést találunk (31 illetve 30%), és a szolgáltatások közötti aránybeli eltérés sem számottevő (62 illetve 66%).

Tavaly Zalában a kalászos növények termésátlagai felülmúlták az országosat, és a megyei rangsor első harmadában találhatók. A búza, a tritikálé és a kis területen termesztett rozs termésátlaga az ezredforduló óta 2020-ban volt a legmagasabb a megyében, ahol 36,6 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. A szántók aránya (33%) egyébként bőven lemarad az országostól (46%).

A megyében gazdasági szempontból is jelentős a balatoni halászat és a kis-balatoni nád, ami keresett exportáru. A kőolajkutatás nyomán több száz meddő olajkút található a megyében, amelyek többsége alkalmas a termálvíz kitermelésére - ezek helyén többhelyütt idegenforgalmi szempontból igen jelentős gyógyfürdők alakultak ki, például Zalakaroson, Lentiben és Kehidakustányban.

A megye iparáról többet is megtudhatunk a következő adatok alapján, ami az egyes ipari területek kibocsátásból való részesedését mutatja. 2019-ben a kibocsátás legnagyobb részét (41%) az egyéb ipari tevékenységek tették ki, másodikként az élelmiszeripar (24%) kerülhetett dobogóra, tőle nem sokkal lemaradva a gépgyártás (20%). A legkisebb szeletet a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar tette ki (15%). Az ipari termelés értéke ebben az évben 700 milliárd forintot tett ki (az országos érték 34 ezer 600 milliárd forint volt).

A tavaszi korlátozások, üzemleállások a megyében az országos átlagnál kisebb mértékű termeléskiesést okoztak, és a teljesítmény júliusban már meghaladta az egy évvel korábbit.

Ezt követően azonban ismét jelentősen visszaesett az ipar produktuma: augusztusban és szeptemberben a megyék és a főváros körében a legnagyobb mértékben, 16 illetve 10%-kal csökkent.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2020. I‒III. negyedévi termelési értéke összehasonlító áron 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megye iparának két legnagyobb súlyt képviselő területe közül a gép, berendezés gyártása támogatta a kibocsátás növekedését, az élelmiszeripar viszont más kisebb súlyú alágakkal együtt visszafogta azt.

Zala megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl- és a Balaton régiókba tartozik, fő vonzerejét Keszthely és a Balaton harminc kilométeres partszakasza, a Hévízi-tó, az érintetlen természeti területei, a számos gyógyfürdő, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A megye nagy kiterjedésű erdői kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak. A domborzati tagoltság, a sokféle talaj igen változatos növénytakarót eredményez, a fauna itt a bőséges és sokféle növénytakaró révén ugyancsak gazdag és változatos.

A zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek, innen származik a világ legtöbb világrekorder gímszarvasagancsa,

emellett őz- és vaddisznóállománya is jelentős. Úgy tűnik, hogy a turizmus inkább a belföldi forgalomra támaszkodik: ahogy látszik, 2019-ben a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 61%-át belföldi turisták jegyezték, 39% jutott a külföldieknek. Az országos arány ennél jóval kiegyenlítettebb (51-49% a belföldiek javára).

A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma idején sok kereskedelmi szálláshely zárva tartott a korlátozó intézkedések hatására a megyében is, és vendégforgalmukat nyáron is visszafogta az emberek csökkenő utazási hajlandósága, szeptembertől pedig a fertőzés ismét fokozódó terjedése és a külföldiek beutazására vonatkozó szigorítás. Ennek következtében 2020 I–III. negyedévében a szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken a vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 38, illetve 41%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Nyáron fokozatosan visszatértek a vendégek, a szálláshelyeken a legforgalmasabb hónapnak számító augusztusban az eltöltött vendégéjszakák száma 13%-kal maradt el az előző évitől.

Szeptemberben viszont ismét kedvezőtlen irányba változott a tendencia, 45%-kal csökkent az értéke az egy évvel korábbihoz képest.

A tavalyi év első három negyedévében a külföldi vendégek által a megyében eltöltött vendégéjszakák száma erőteljesebben csökkent, mint a belföldieké: összességében 69%-kal kevesebb éjszakára maradtak a kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2019 azonos időszakában. A belföldi vendégek éjszakái 23%-kal csökkentek. A szálláshelyek első kilenc hónapban regisztrált összes bruttó árbevétele folyó áron 40%-kal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. Az árbevételen belül a szállásdíjak összege 33, a vendéglátásé 42, az egyéb szolgáltatásoké 51%-kal csökkent.

Címlapkép: Getty Images