Horror az egykori főúri paloták sorsa: romos szellemkastélyokká silányultak

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Horror az egykori főúri paloták sorsa: romos szellemkastélyokká silányultak

Nemzetünk történelmének fontos mementói a műemlékvédelem alatt álló kastélyaink, amelyek közül rengeteg az enyészeté lesz fokozatosan. Szigorú szabályok vonatkoznak a műemléki felújításra, és mérettől függően több milliárd forintot is bele kell ölni, hogy lakható, használható állapotú legyen, ezért magánszemély ritkán akad a nemes megmentő szerepére, leginkább a magyar állam kínálhat megoldást a problémára. Ezek közül a kastélyok közül mutatunk be most néhányat.

Számtalan kastélyrom található Magyarországon, ami valamikor fényesen tündöklő palota volt, és ma is jobb sorsra lenne érdemes, de nincs senki, aki a gondozásába vegye. Magánember nem is igen tehetné ezt meg, még ha milliárdjai vannak is, hiszen nemcsak a felújításuk, de az üzemben tartásuk is óriási költségekkel járna.

Ezért várná mindenki a megoldást a magyar államtól, hisz megérdemelnék a műemlék épületek a törődést, mert a történelmünk él bennük tovább. Ezért is, az ilyen fájdalmasan romos épületek felújítására jött létre a nemzeti kastélyprogram, amelynek keretén belül több felújítás is zajlik országosan. Most bemutatunk 2 +1 romkastélyt, ahol már csak a szellemek járnak, és egyelőre remény sincs a felkarolásukra, valamint egy pozitív fejleményről is beszámolunk.

1. Dessewffy-kastély, Gávavencsellő

Ha ránézünk a gávavencsellői Dessewffy-kastélyra 2021 nyarán, az enyészet, a pusztulás sajnálatos ténye elevenedik meg előttünk, pedig valaha a környék büszkesége volt a gyönyörű kastély.

A Nyíregyházától 40 kilométerre álló kastélyt megpillantva a kísértethistóriák gonosz szellemei jutnak eszünkbe. A Gávavencsellőn található Dessewffy-kastély a 18. század második felében, késő barokk stílusban épült a Dessewffy család megbízásából. A kastélyban utolsóként Dessewffy Aurél lakott családjával, aki később német származású feleségével és fiukkal Brazíliában telepedett le a világháború után.

Az épület eredeti magva egy későbarokk kastély a 18. század második feléből, ami mellé a 19. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két építményt Dessewffy Miklós elképzelései után kapcsolták össze 1898-ban, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették. A háborús évek megviselték az épületet, 1944-ben felrobbantották a kápolna tornyát, lebontották a bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát.

A kastélyt körülvevő területen gondosan megválogatott, az országban ritkaságnak számító hatalmas, ősfás park van, a fák kora esetenként eléri, vagy meg is haladja a 200 évet: fenyőfélék, hárs, kőris, juhar, nyár tölgy, gesztenye. Egykor a környék legszebb parkja volt ez a virágokkal, cserjékkel, szökőkúttal, amit mára már széthordtak, a fák zömét kivágták, a halastó is az enyészeté lett a hajdani lovardával együtt.

Ma az ingatlanpiacon vár vevőre a monumentális épület, a 107660 négyzetméteres telken álló, 38 szobával rendelkező, 1100 négyzetméter alapterületű kastélyt 225 millió forintért már meg is kaphatná bárki. De még ha meg is lenne rá a pénze, akkor is rengeteg nehézséget kellene leküzdenie azért, hogy a szája íze szerint lakhatóvá tegye, és gyakorló kastélyúr vagy úrhölgy válhasson belőle.

A lepusztult, elhanyagolt régi kastélyok, kúriák és hasonló ingatlanok piaca egy olyan speciális szegmens itthon és a világban egyaránt, ahol a befektetői gondolkodás csak nagy körültekintés és speciális körülmények és feltételek együttes megléte esetén hozza a vágyott elképzeléseket akár papíron is. Nem véletlen, hogy ritka az ilyen beruházás, és sokszor vagy az állam maga fejleszt, esetleg az állam vagy az unió támogatása segíti a projekt megvalósulását

- mondta el kérdésünkre Ditróy Gergely, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.

Tiszavasvári: még egy romos állapotú Dessewffy-kastély

A klasszicista stílusban épült 19. századi kastély a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári településen található. A kastélyt a Dessewffy család építtette 1820 körül. Az 1850-es, illetve az 1870-es években két komolyabb átalakítást végeztek rajta, mire elnyerte mai alakját. A romos épület korábban diákotthonként üzemelt, ma üresen és kihasználatlanul áll.

Tiszavasvári, Dessewffy-kastély
Tiszavasvári, Dessewffy-kastély

2. Fáy-kastély, Fáj

A kastély eredetileg szerepelt a Nemzeti Kastélyprogram listáján, de 2016-ban a programot felülvizsgálták, ami után kikerült a felújítandó műemlékek közül. Hogy miért, azt senki nem tudja, így egyelőre a kastély félig felújított állapotában várja a látogatókat.

A Cserehát lankái között megbúvó nemesi kastélyt a Fáy család építtette a 18. század derekán, virágkorában, a klasszicizmus időszakában gróf Fáy István, zenész és zenetörténész évente háromszor rendezett kastélyában jeles zenei találkozókat: “muzsikai Akadémiákat”. Az épület kuriózuma a díszterem hatalmas, mitológiai jeleneteket ábrázoló stukkó-domborművei, melyek Marco Casagrande klasszicista stílusú alkotásai. Casagrande munkái közé tartoznak az Egri Székesegyház vagy az Esztergomi Bazilika szobordíszei is. A kastély barokk építészeti szerkezetű, belső tereinek megformálásában és díszítésében mégis a klasszicista művészetek szellemiségét idézi. Később neobarokk stílusban ismét átalakították, így izgalmas módon ötvöződik az épületben a különböző korok építészeti divatja.

Legalább öt gazdája volt már eddig, jelenleg a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft.-hez tartozik. Nagyobb beruházás 2010-ben történt az épületben, akkor a teraszt szedték szét és építették újra, de nem elég szakértelemmel, mert nem folyik le róla a csapadékvíz, a fagy pedig tönkreteszi a burkolatot.

Nagy gond, hogy nincs fűtés az épületben. Korábban volt itt egy gáztartály, mert a faluban nincs gáz, de azt elvitték, mert költségesnek találták. A fáji önkormányzat itt tartotta a karácsonyi ünnepségét 2019 decemberében, de hideg volt, mindenki kabátban ült a nagyteremben

– mesélte Broda Imre, a kastély gondnoka.

Az egykor koncertteremként is szolgáló nagyteremben a 2000-es években történt utoljára felújítás. A födém már majdnem leszakadt, könnyező házigomba támadta meg, a díszítőelemek pedig a levegőben csüngtek.

Nagy szüksége lenne a községnek egy kulturált közösségi térre, ahol télen is megtarthatnák a különböző rendezvényeket, hiszen egy-egy programra 300 ember is összegyűlik. Ha teljesen tönkremegy az épület, az senkinek sem jó. Ha pedig rendben lenne, valószínűleg fellendülne a turizmus a községben

– mondta el Tóth Attiláné, Fáj polgármestere a borsodonline.hu-nak.

A Miniszterelnökségtől írásban a következő választ kapták: „Az 1773/2016-os kormányhatározat a kastélyprogramnak azt az ütemét tartalmazza, amely a 2014–2020-as európai uniós ciklusban történik meg. Sokrétű szakmai szempontrendszer vizsgálatával határozták meg, hogy mely épületeket fejlesztik az első ütemben, és melyeknek a fejlesztése tervezett a következő ütemben. A Fáy-kastélyon karbantartási munkálatok történtek, valamint megkezdődött az épület fejlesztési koncepciójának kidolgozása. A cél az, hogy a Fáy-kastély műemléki helyreállítása is megtörténjen, és hosszú távú, rentábilisan működő, a helyi közösség érdekét is szolgáló funkciók kerüljenek benne kialakításra. A kastély felújítását követően azt szeretnénk, ha meghatározó szerepet játszana a térség kulturális, turisztikai vonzerejének növelésében kiállításokkal, rendezvényi terekkel, korszerű szolgáltatásokkal, érdekes tematikákkal, különös tekintettel a műemlék gróf Fáy Istvánhoz fűződő jelentős zenei múltjára. Ezekhez a szempontokhoz is igazodva a kastély felújítására fordított összeg, a pontos költségvetés a kiviteli tervek részeként fog a későbbiekben elkészülni.”

Általános eset nincs, minden épület teljesen egyedi paraméterekkel rendelekzik (lokáció, műszaki állapot, méret, funkciók, csatolt ingatlanok, stb.) és minden befektetőnek más tervei, igényei lehetnek a beruházás kapcsán. Egy jól kitalált, pénzügyileg megtámogatott kastély-projekt azonban közép és hosszú távon, megfelelően hozzáértő menedzsment mellett akár jövedelmező is lehet. Amennyiben magunknak, vagy a családunknak újítanánk fel egy ilyen különleges ingatlant, akkor a kezdeti befektetés mellé kalkuláljunk a havi és éves fix kiadásokkal is, hiszen a fenntartási költségek könnyen elszabadulhatnak. A lehetőségek végtelenek. Az épített örökségünk megóvása, megújítása nemes cél, de bevált recept ezen a részpiacon nem létezik

- fejtette ki Ditróy Gergely.

Szigorú szabályok vonatkoznak a műemléki felújításra

A kulturális örökség védelméről szóló törvény a műemlék épületek fenntartása és használata körében több előírást is tartalmaz, melyek kötik az ingatlanok mindenkori tulajdonosait, használóit.

  • A műemlék fenntartásáról, jó karban tartásáról alapvetően a műemlék tulajdonosa köteles gondoskodni – vagyis önkormányzati tulajdon esetén az önkormányzat, amennyiben azonban a lakók megvásárolják, a kötelezettség őket fogja terhelni.
  • A műemléket a törvény előírásai szerint az értékének, jellegének, történelmi jelentőségének megfelelően, ahhoz méltóan, a veszélyeztetését kizáró módon kell használni, hasznosítani. Helyreállítása során törekedni kell az eredeti állapotának visszaállítására.
  • Műemlékek esetében figyelni kell arra, hogy egyes, más épületek esetében építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket is csak a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) engedélyével lehet végezni, így például:
  • reklámok elhelyezése a műemléken,
  • funkciójának, használati módjának megváltoztatása,
  • egyes részeinek, szerkezetei elemeinek elmozdítása,
  • megóvási, restaurálási, átalakítási munkák,
  • műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, üzemeltetése
  • A KÖH műemlékvédelmi érdekből a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az építési szabályoktól, nemzeti szabványoktól – az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megtartásával – eltérhet.
  • A KÖH egyébként is figyelemmel kíséri a műemlék állapotát, megfelelő használatát, ennek keretében kötelező erejű határozatot hozhat (pl. tiltott beavatkozást megelőző állapot helyreállítására, jó karban tartására, méltatlan használat megszüntetésére kötelezés, károsítástól, veszélyeztetéstől eltiltás), melynek nem teljesítése esetén örökségvédelmi bírságot szabhat ki, illetőleg a munkálatokat a kötelezett helyett, annak költségére történő elvégeztetheti.
  • A KÖH kulturális örökségvédelmi érdekből bizonyos munkálatok elvégzését is elrendelheti (pl. felújítás, helyreállítás), ebben a körben a munkálatok örökségvédelmi többletköltsége a hatóságot terheli. Az elrendelt munkálatok csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatják a rendeltetésszerű használatot, viszont e körben a használónak tűrési kötelezettsége van.
  • A tulajdonos emellett köteles a hatóságnak – előzetes egyeztetés alapján lehetővé tenni a műemlék tanulmányozását, megtekintését, dokumentálását. Indokolt esetben a műemlék nagyközönség által történő látogatásának időpontját és módját a hatóság úgy köteles meghatározni, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja, kárt ne okozzon.

3. Patay-kastély, Abaújszántó

Még az idén megkezdődik Abaújszántó cekeházi városrészében az 1820 körül épült Patay-kastély felújításának első szakasza, ahogy arról korábban be is számoltunk. A munkálatokra magyar-szlovák együttműködésben 140 millió forintot fordítanak. A "szellemkastély" megújítása a 24. órában történik, hiszen az épület állaga nagyon leromlott. A rekonstrukció több ütemben történik majd, mindehhez Abaújszántó szlovák testvérvárosa, Kassa is hozzájárul.

Hosszú út, amíg ez a kastély visszanyeri eredeti pompáját, de ez a pillanat eljött, ez a műemlék is megújul, ezzel visszaszerzi az állam és az abaúji város a múlt egyik darabját

- mondta el Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón.

Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a Patay-kastély megújítása a 24. órában történik, hiszen az épület állaga nagyon leromlott.

A rekonstrukció több ütemben történik majd, mindehhez Abaújszántó szlovák testvérvárosa Kassa is hozzájárul. A felújítás hozzásegíti a várost ahhoz, hogy a térség idegenforgalma, turisztikai vonzereje nőjön.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

romok

romos

kastélyok

kastélyprogram

gávavencsellő

abaújszántó

fáy