Fogják a fejüket a háziasszonyok: borsos ára lesz az idei lekvárfőzésnek

A háziasszonyok nincsenek könnyű helyzetben idén, ha lekvárfőzésre adják a fejüket. Az időjárás viszontagságai, a tavaszi fagyok, majd ez ezt követő aszály tönkretette a termés nagy részét. Nem csoda, hiszen bőven voltak olyan napok, amikor vihar tépázta vagy jégeső verte a gyümölcsösöket. Ennek következménye, hogy zsebbenyúlós lehet most a lekvárkészítés annak, akiknek pénzt kell adni a befőznivalóért. Nyílván szerencsésebb helyzetben vannak azok, akiknek kertjében megterem valamilyen lekvárnak való gyümölcs. Ők olcsóbban megúszhatják a befőzést.

Mire számíthatunk gyümölcsfronton?

Kajszibarack

Ahogy arról korábban írtunk, a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás idén komoly károkat okozott a hazai kajszi termésben. Ez pedig az árakon is jócskán megmutatkozott, így aki lekvárt akart befőzni, annak mélyen bele kellett nyúlnia a zsebébe. Szakértők szerint viszont a rossz hír az, hogy hasonló tavaszi fagyokkal bizony a következő években is számolni kell.

Az idei a második év egymás után, amikor az április keresztül húzta a számításokat, és a késő fagy tönkre tette a termést. Alig akadt olyan termelő, akinek sikerült megőriznie némi termést – ők is inkább a szerencsének köszönhetik a megmaradt gyümölcsöket. Így pedig az is kérdéses, hogy mi lesz a sorsa a kajszilekvárnak, hiszen előszeretettel főznek a magyarok otthon lekvárt, mivel a bolti igen drága és a legtöbb esetben nem is annyira finom, mint a házi

- számolt be róla az Agrárszektor.

A KSH adatai szerint Magyarországon a kajszi kivitele 80 százalékkal 575 tonnára esett 2020-ban. A legnagyobb célpiac Ausztria volt, ahova 215 tonna kajszit szállítottak. A friss kajszi importja (döntően Spanyolországból és Németországból) 11 százalékkal 1,3 ezer tonnára csökkent 2020-ban az előző évihez képest.

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piac kínálatában a belföldi szezont megelőző hetekben spanyolországi és olaszországi kajszi szerepelt. Az idei évben a belföldi kajszi a 24. héten lépett piacra 900 forint/kilogramm áron, a termelői ára 7 százalékkal 878 forint/kilogrammra csökkent, majd a 24–28. hetében a rendkívül magas árral jellemezhető 2020 azonos időszakához képest. A bécsi nagybani piacon Magyarországról származó kajszit is kínáltak a 28. héten 2,9–3,0 euró/kilogramm áron az olaszországi termék (2,0–2,2 euró/kilogramm) mellett.

Szilva

Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szilvatermése volt az elmúlt évben. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya és az ÉKASZ együttműködése keretében készült felmérés szerint a 2020. évi hazai terméskilátások vonatkozásában már a 2020. május 21-én kiadott előzetes termésbecslésünk is azt sejttette, hogy a tavalyi – egyébként közepesnek tekinthető, 62 – 65 ezer tonna körüli – termésnél jóval alacsonyabb mennyiség várható.

A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy vállalkozáson, illetve ültetvényen belül is nagyon változékony, mozaikos a kép. A fentiek alapján a 2020. évben 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermést prognosztizáltak Magyarországon, amivel alulmúljuk az elmúlt húsz év leggyengébb termését (2007. évi 47 ezer tonna) is.

A FruitVeb tavaszi prognózisa alapján a szilva idén a március végi fagyok során még zárt bimbós állapotban volt az ország teljes területén. A hideg miatt a továbbiakban is vontatott volt a virágok fejlődése, így a legtöbb kertben a cseresznye és a szilva a szokásosnál később virágzik. A húsvétot követő héten az ország dél-alföldi és dunántúli területeinek egy részén, ahol korábban melegednek a talajok, a korai szilva és cseresznyefajták esetében 10-30% közötti virágzás volt jellemző. A szilva esetében a legnagyobb a szórás mértéke. Termőtáj és fajta függvényében a kertek nagyon különböző fenológiai állapotban kapták a fagyot, ezért jelenleg nehéz országos szintű megállapításokat tenni. A skálán sokan szerepelnek a jelentőst kárt szenvedett korai virágzású délalföldi termelőtől az egyáltalán nem károsított szabolcsi gazdáig.

Szamóca

Két héttel később érett be a szabadföldi szamóca az idén. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a hazai szabadföldi gyümölcs június elején jelent meg nagyobb mennyiségben a piacokon, üzletekben. A magyarországi üzemi szamóca-termőterület – a 2020-as SAPS-adatok szerint – mintegy 550 hektár, évente, az időjárási viszonyok függvényében átlagosan 8-10 ezer tonna áru terem. A termőterület 20-20 százaléka Bács-Kiskun és Pest megyében található, mellettük még Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Somogy megyében van nagyobb termőterület. Az országban lévő termőfelület hozzávetőlegesen fele fóliatakarásos, sátras hajtatás.

A nagyon hideg, esős április után a május is hasonlóan telt, így a termés kéthetes csúszásban volt, ráadásul viszonylag fényszegény időszak áll a gyümölcstermesztők mögött. Így nem csoda, hogy harminc százalékkal drágább volt a hazai eper, mint az elmúlt években. A drágulás ráadásul tartós volt, így a szállítási költségek ellenére fele annyit kértek a külföldi eperért, mint a magyarért.

Körte

Mivel egyre többen készítenek körtéből is lekvárt, dzsemet, így ennek a gyümölcsnek is utána jártunk. Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint az elmúlt tíz év legrosszabb körtetermésére lehet számítani idén. A szakember szerint a magyar körtetermesztés az elmúlt évtizedben közel 30 százalékkal esett vissza, a meglevő ültetvények nagy része pedig elöregedett, vagy kiöregedőfélben van. Apáti Ferenc szerint idén az olcsó import körtére se nagyon lehet számítani, mivel az Európai Unión belül is komoly terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok.

A szakember kiemelte, hogy Magyarországon a körtetermés az évek többségében a 30-40 ezer tonna közötti sávban ingadozik, sokéves átlagban 32 ezer tonna körül alakul. Ez az EU-28 termésének mindössze 1,5%-a, így egyértelmű, hogy semmilyen meghatározó szerepünk nincs a piacon. A FruitVeB elnöke beszélt arról is, hogy a körte termőterülete már mintegy évtizede lassan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami vélhetően a termesztési kudarcélményeknek tudható be. A körte termesztéstechnológiai érzékenysége, termőhely-igénye, szélérzékenysége, valamint magasabb pára- és vízigénye miatt specifikus faj, csak szűk termesztőkörzetek alkalmasak a hatékony termesztésére. Magyarországon jelenleg mintegy 2200 hektáron termelik ezt a gyümölcsfajt, ami közel 30%-os visszaesésnek felel meg a 2010. körüli 3 ezer hektáros termőterülethez képest.

A magyar körtetermesztés gyenge versenyképességében szerepet játszanak az elöregedett, vagy kiöregedőfélben lévő ültetvények magas aránya, az öntözés, a modern tárolási feltételek, valamint a korszerű termesztéshez szükséges szaktudás hiánya

– mutatott rá Apáti Ferenc.

Mit kínálnak a piacok, boltok?

Mivel az időjárás betett a gyümölcstermesztésnek és szakemberek szerint ez az árakra is kihat, így érdekelt minket, hogy mennyire számít idén drága mulatságnak a lekvárkészítés. Ennek mentén megnéztük, mennyibe kerülnek a népszerű "lekvárgyümölcsök" jelenleg a piacokon. A Piaci Árinformációs Rendszer adatai alapján a következőkre számíthatunk:

• Vidéki fogyasztói piacokon körtét 700-750 Ft/kg, szilvát 390-500 Ft/kg, kajszibarackot 1280 Ft/kg, őszibarackot 650-900 Ft/kg, málnát 3500 Ft/kg, szedret pedig 3400 Ft/kg áron vásárolhatunk
• Vidéki nagybani piacok tekintetébe körtét 250-450 Ft/kg, szilvát 220-250 Ft/kg, őszibarackot 250-500 Ft/kg, málnát 2500-2800 Ft/kg, szedret 2600 Ft/kg áron vásárolhatunk.

Ha mindezek után is belevágunk, ezt érdemes tudni

Ahogy az árak jól mutatják, azok a gyümölcsök, melyek szezonja már elmúlt, sokkal drágábbak, így érdemes talán a szezonális kínálatból választani, ha lekvárt szeretnénk készíteni. Ha szeretnénk megtudni, tételesen mennyire jön ki pontosan néhány adag lekvár elkészítése, érdemes elolvasni a Pézcentrum összesítését. Ebben a cikkben pontosan kiszámolták, mennyiből jön ki a hazái lekvár elkészítése az üveg, a cukor és a gyümölcsök árával együtt. Aki először készítene otthon lekvárt, mindenképpen olvassa el, hogy mire számíthat.

Címlapkép: Getty Images