Áremelés jön a Balatonnál: ennek nem fognak örülni a magyar családok

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Áremelés jön a Balatonnál: ennek nem fognak örülni a magyar családok

Hazánk egyik legsokszínűbb borvidékén, a Balatoni Borrégióban érdeklődtünk a termelőknél, hogyan állnak a szürettel, milyennek ígérkezik a 2021-es évjárat? Annak is utánajártunk, hogyan bírnak lépést tartani a munkaerőhiánnyal és a drágulással.

Kezdjük a szárazabb tényekkel, a Balatoni Borrégió 6 vidékén, összesen több mint 9000 hektárnyi területen foglalkoznak szőlőtermesztéssel, illetve borkészítéssel. Ez az a borrégió, aminek nemcsak páratlan földrajzi adottságai, a talajtípusai, de a borkínálata is rendkívül sokszínű. Már a római korban is foglalkoztak errefelé szőlőtermesztéssel, aztán a középkorban kiemelten fontos szerepet töltött be a vidék, ugyanis többségben az itt készített borok kerültek az Árpád-házi királyok asztalára. A badacsonyi borokat egyenesen az "istenek nektárjának" nevezték, később a Veszprémi Püspökség is ezeken a dombokon készítette a misebort. Az Eszterházy család dézsmapincéjében is balatoni borok értek.

A Balatoni Borrégió nyilvánvalóan legtöbben a Balaton északi partjának gyönyörű tájaihoz kötik, pedig maga a régió ennél jóval nagyobb területet ölel fel. 6 borvidékéből 4 balatoni: a Balatonfüred-Csopaki (2150 hektár), a Badacsonyi (1600 hektár), illetve a Balaton-felvidéki (1300 hektár), a tó déli partján pedig a Balatonboglári borvidék (3200hektár) található. Hektárban mérve a régió területének több mint 75 százaléka ténylegesen a Balaton vidékéhez köthető, amelynek talaját meszes kőzet, bazaltos láva és tufakőzet, vályogos talaj jellemzi.

Ezt a borvidéket a mediterrán jelleg és sok napsütés határozza meg. A tó víztükréről visszaverődő fény javítja a szőlő minőségét, különlegessé teszi a klímáját

– írják róla.

További két kivételes terület is ehhez a „Balatoninak” hívott borrégióhoz tartozik, mégpedig a Zalai (1600 hektár), vagy más néven a Balaton-melléki borvidék és a Nagy-Somlói borvidék (600 hektár), amely már a Kisalföld keleti határán fekszik. Egyik sem hanyagolható – és karakteresen is más.

A borrégió jellemző szőlőfajtái: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Kéknyelű, Szürkebarát, Sauvignon Blanc, Cserszegi Fűszeres, Pinot Noir, Kékfrankos, Királyleányka, Rajnai Rizling, Chardonnay, Cabernet Sauvignon, Merlot.

Egy szőlészeti rémálom volt az idei év

A Feind Pincészetnek Balatonfőkajáron illetve Balatonvilágoson vannak birtokai: összesen 150 hektár, ebből 120 hektár termőterülettel, valamint külön borászati üzemmel. Ahogy a HelloVidéknek a tulajdonos, Feind Zoltán elmesélte, 22 szőlőfajtával dolgoznak, ami széles szortimentre ad lehetőséget:

Az illatos fehérborok, illetve rozéfajták azok, amikről leginkább ismernek bennünket, ezek azok, amelyekből a legnagyobb volumeneket értékesítjük, emellett vörösborokat is készítünk. Utóbbiból 2-3 évente tudunk prémium minőséget előállítani, olyant, ami nem csak magyar, hanem nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét.

A szürettel a héten végeztek, ahogy a Feind Zoltán mesélte, az utolsó másfél hektár Cabernet Sauvignont még csütörtökön szüretelték. Arra a kérdésünkre, milyen lesz a 2021-es évjárat, Feind Zoltán csak annyit válaszolt: „küzdelmes”. Majd hozzátette:

Szőlészeti szempontból az idei évjáratban szinte minden kihívással meg kellett birkóznunk. Értem ezalatt, hogy májusban, ha vissza tudunk emlékezni rá, még fűtöttük az otthonainkat, majdnem 3 hét csúszással tudott csak elindulni a szőlő is, annyira lassan indult be a természet. Hirtelen jött aztán a meleg, gyorsan megindult a szőlő, a virágzás időszakában aztán megint hidegre fordult, ez azonban a kötődésnek nem tett igazán jót. Már ekkor a termés egy jelentős részét elvesztettük, majd utána 2 hónap kőkemény aszály következett.

Az biztos, hogy azok a borok, amelyek a 2021-es évjáratból az asztalokra fognak kerülni, nagyon magas minőségűek lesznek, csak a mennyiségben volt jelentős kiesés.

Másrészt, tette hozzá Feind Zoltán, szőlőfajtánként nagyon eltérő volt a termésátlag. Érdekes módon a korai fajtáknál szinte egyáltalán nem tapasztaltak terméskiesést, de a közép és hosszú érési idővel rendelkező szőlőknél 20-30% is volt. Van olyan fajta, a Cabernet Franc, amiből 40 %-kal kevesebb termett. Összességében a tavalyi évhez képest a Feind Pincészetben 25-30%-nyi szőlő veszett el. Ahogy a tulajdonos fogalmazott, ez a jelentős kiesés komoly problémát jelent, amit szőlővásárlással próbáltak kompenzálni:

Jelentős mennyiségi vállalásaink vannak vevőink felé, így egyszerűen nem engedhetjük meg maguknak, hogy egy évjáratból ekkora mennyiség eltűnjön. A felvásárlásoknak köszönhetően a mennyiség megvan, csak plusz tőkét kellett erre fordítanunk más beruházások helyett

– tette hozzá Feind Zoltán.

Véget ért a szüret a Varga Pincészetnél is

A 2021-es évjárat rendkívül lassan és vontatottan indult Badacsonytomajon, a Varga Pincészetnél is. Ahogy a HelloVidéknek mesélték:

A sokat tapasztalt szőlészek sem emlékeznek rá, hogy ennyire későre esett volna a szőlő virágzása. A hűvös májusnak köszönhetően volt időszak, amikor úgy tűnt, három hetes lemaradásban vagyunk a korábbi évekhez képest. Ezután azonban gyors változás következett és alig győztük követni a növények fejlődését. Az 1901-óta mért hőmérsékleti adatok alapján az idei június a harmadik legmelegebb, míg a július a legmelegebb hónap volt Magyarországon a múlt század eleje óta. Csapadék szempontjából sokáig vízhiánnyal küzdöttünk. A mennyiségek a korai illatos fajtáknál még optimálisan alakultak, a közép-, és késői érésű fajtáknál már látszik az aszály hatása.

A “nagy” szüret a Varga Pincészetben október közepén (múlt hétvégén) befejeződött.

A napokban folyamatosan szedjük a késői szüretelésű tételeink alapanyagát: az Olaszrizlinget és a Szürkebarátot a balatoni területeinken, a Hárslevelűt pedig az egri borvidék egyik gyöngyszemén, Feldebrőn. Az elmúlt napok időjárása, a hűvös hajnalok és száraz napsütéses délutánok kedveznek a sokáig tőkén hagyott fürtöknek. Terveink szerint a hét második felében (október 21-22) befejezzük a 2021-es szüretet, melyről elmondható, hogy mennyiségben némileg elmaradt a korábbi évektől, viszont évek óta nem látott minőséggel örvendeztetett meg bennünket!

– közölte a Varga Pincészet.

Badacsonyban is küzdelmes, de szép évjárat elé néznek

Egyetlen ültetvényen hagytak kint komolyabb tételben rajnai rizling szőlőt, azt jövő héten tervezik szüretelni – nyilatkozta a Hellovidékkel Laposa Bence, Badacsony egyik legismertebb borászatának vezetője. Ahogy a badacsonyi birtok tulajdonosa mesélte, a szőlőültetvényeken túl náluk látványborászat és borterasz is működik. 30 hektár saját művelésű ültetvényük van, ehhez, az elmúlt évek átlagában még 50 hektárról vásárolnak borszőlőt.

Összesen 80 hektárt dolgozzuk fel, ennyiből készítünk borokat – a vertikumban termelőként és felvásárlóként is jelen vagyunk. Évente félmillió palack bor készül, alapvetően száraz fehérborokkal foglalkozunk, de most már egyre fontosabb szerepet tölt be a pince életében a pezsgőkészítés is.

– mondta Laposa Bence.

Nagyon nehéz szüreten vannak túl a Badacsonyban is, de ha minden a tervek szerint alakul, akkor még szép évjárat elé néznek:

A tavaszi késedelem a korai fajtáknál megmaradt, az átlagosnál két héttel később tudtunk nekiállni szüretelni. Viszont a későbbi érésű fajták már nem csúsztak, sőt még előbb is értek. Így azt mondom, az átlagosan 6 hetes nagy szüreti időszak most majdnem felére zsugorodott, 3 hét alatt kellett megoldanunk a nagyját. Ez hatalmas kihívást jelentett idén.

Ugyanakkor nagyon szép évjáratnak néz ki, illat, zamat, sav- és beltartalom tekintetében is elégedettek vagyunk! Mennyiségileg azonban bizonyos fajtáknál kevesebb lett a termés. Szép és egészséges lett a szőlő, érettség tekintetében sem panaszkodhatunk – összességében a 2021-es jó évjárat lesz!

Nincs tovább mire várni - nem lehet nem árat emelni!

A szőlő felvásárlási ára is nőtt idén, pontosan amiatt, mert komoly terméskiesések voltak. Több mint 10%-kal ment feljebb amúgy is a szőlő ára. Összességében pedig 15% körüli áremelkedés volt a szőlőben – mondta Feind Zoltán.

Már évek óta indokolt lenne az áremelkedés, de az idei évben tényleg elkerülhetetlen, minimum egy 10%-os áremelésre készülünk, ami gyakorlatilag semmilyen profitot vagy jövedelmezőséget nem ad, csak a saját megnövekedett költségeinket próbáljuk kompenzálni

– tette hozzá Feind Zoltán.

Az előállítási költség legnagyobb részét a Varga Pincészetben is a szőlő felvásárlási ára teszi ki, ahol szintén panaszkodtak arra, hogy az idei szüretben ez jelentősen emelkedett:

Emellett az energia, a csomagolóanyagok ára is növekedett, ezért a polcokon általános áremelkedésre számíthatunk. A palackok beszerzési ára szintén meredeken emelkedik, bár e tekintetben nagy előnyt jelent pincészetünk 2013-ban bevezetett saját betétdíjas rendszere. Az évi 15 millió palackos forgalmunk 90%-át visszaváltható üvegekbe töltjük. Ezek az üvegek több mint egy tucatszor újratölthetők, ezzel is igyekszünk csökkenteni pincészetünk ökológiai lábnyomát.

– közölte a Varga Pincészet.

Ami még kritikus, az az energiaárak emelkedése, amit – emelte ki Laposa Bence - még még nem is tudják, hogyan tudnak kigazdálkodni:

Tényleg, minden olyan alapanyag, segédanyag ára, amivel dolgozunk, a csomagolóanyagoktól kezdve az üvegeken és a dugókon át, szinte heti szinten változik. Eközben azért is érezzük kiszolgáltatva magunkat, mert míg a mi beszállítói oldal gyakorlatilag bármelyik pillanatban árat tud emelni, a bor ára, a hosszútávú kereskedelmi szerződések és a piac sajátosságai miatt sokkal statikusabban mozog. Jellemzően – mi termelők - évente egyszer tudunk árkorrekciót alkalmazni. Nem számítok drasztikus áremelésre, 5-10% az a sáv, ami mindent összevetve reális lehet, és megjelenhet a fogyasztói árakban

– tette hozzá Laposa Bence.

A munkaerőhiány is élő probléma, de megtalálták a megoldást

Feind Zoltán elmesélte, hogy a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiányt a szőlészetükben azzal próbálják orvosolni, hogy náluk fix csapat dolgozik, saját busszal szállítják az embereket, akiknek egész évben próbálnak munkát biztosítani:

Az viszont kétségtelen tény, hogy az átlagéletkor a munkásaink között 60 év. Ha ez a generáció kiöregszik, akkor nagyon komoly bajban leszünk. Erre már évek óta készülünk, igyekszünk minden folyamatot gépesíteni

– tette hozzá a borász.

A Varga Pincészetben sem keresnek alkalmi munkavállalókat:

Minden évben emeljük a bérszínvonalat, minimum az infláció mértékével. Összességében kimutatható, hogy az elmúlt néhány évben jelentős béremelést hajtottunk végre. Az idénymunkákra saját csapatunk van, nem keresünk alkalmi munkavállalókat

– közölték.

Az általános munkaerőhiányra a Laposa Birtokon is több irányból próbálnak megoldást találni. Egyrészt az alapboroknál egyre inkább gépi szüretet alkalmaznak a kézi helyett, aminek számos előnye van, például az, hogy a nagyobb mennyiség gyorsabban kerülhet feldolgozásra – magyarázta Laposa Bence. A Birtokon is stabil, éves állásra vesznek fel alkalmazottakat, külön brigádot csak prémium szüretekhez hívnak.

Egyre népszerűbbek a balatoni borok

Villányi és szekszárdi borászokkal beszélgetve a HelloVidék már megírta, hogy a fogyasztási trendek egyre inkább a könnyedebb, fehér boroknak kedveznek. A Balatoni Régió borai az elmúlt évtizedekben erősen jönnek felfelé, a hazai fogyasztók körében egyre keresettebbek fehérboraik, nyitottabb a piac is ebben az irányban. Eger is változatlanul erős a piacon, Tokajról nem is beszélve – szóval azért nincs annyira könnyű dolga Balatoni Borrégió pincészeteinek sem.

Feind Zoltán a többi balatoni pincészet vezetőivel egyetemben azt tapasztalja, hogy az illatos fehér és rozé kategóriában nagy népszerűségnek örvendenek a balatoni borok:

Érdemes megnézni a kiskereskedelmi hálózatok polcait is. Tisztán látszik, hogy a fehérboroknak és a roséknak egyre nagyobb polcfelületet biztosítanak, míg a vörösboroknak egyre kevesebbet. Ez egy hosszú ideje tartó tendencia, hogy a fogyasztók kevésbé akarnak, vagy csak alkalomszerűen robusztus, nagy alkohol- és beltartalmú, testesebb vöröseket fogyasztani.

A balatoni borok külföldön is egyre népszerűbbek:

Kelet-Európában, cseh, szlovák, lengyel vonalon, de még Németországban és Ausztriában is jó csengése van a balatoni jelzőnek. Ők még tudják, hogy milyen pluszt jelent ez. Németországtól nyugatabbra azonban a Balatont, mint tavat sem ismerik már, így ennek a jelzőnek például Angliában már sincs jelentősége. Ott egyedül a bor minősége és az ára számít. Ezzel együtt a balatoni boroknak nincs szégyenkezni valójuk. Nemrég Franciaországban egy világversenyen Sauvignon Blanc kategóriában, több ezer indulóból, a fődíjat hoztuk el. De érdemes utánanézni, a világversenyeken sorra ott vannak a magyar borok, sikert sikerre halmoznak, és nemcsak a hazai, hanem világfajtákkal is

– tette hozzá Feind Zoltán.

Amire a külföld is rákapott: a bio minőség zalai bor

A Balatoni Borvidék önálló gyöngyszeme a Zalai borvidék is, ami a Balatontól nyugatra helyezkedik el. Bár sokan nem tudják, Zala megye jó része a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok is optimálisak a minőségi bor előállításához.

Dél-Zalában, mindössze 5 hektáron művel szőlőt a Bussay-család. 2019 óta ellenőrzött biológiai művelésben, fehér és kékszőlőkkel is foglalkoznak: Olasz-Rajnai Rizling, Szürkebarát a fő profiljuk, Pinot Noir-t, Cabernet Sauvignon-t és Merlot-t is termelnek, emellett két régi magyar szőlőfajtával a Csókaszőlővel és a Laskával is foglalkoznak. A családi pincészetet – mesélte Bussay Dóri – még édesapja alapította, több mint 30 éve, pár éve férjével ketten irányítják. Az 5 hektáros szőlőbirtokuk ott található a pincészet körül, csodálatos panorámával a Mura vidékre.

Minden szőlőművelési folyamatot kézzel végeznek, hordós erjesztéssel, érleléssel, palackozott tételeket forgalmaznak. Az elmúlt másfél évben nagyrészt külföldre szállítják a boraikat. Ahogy meséli Bussay Dóri: igencsak fellendült a magyar organikus, autentikus előállítású, egyedi minőségű bor iránt a nemzetközi kereslet:

Jelen vagyunk a piacon nemcsak Kelet-Európában, de Belgiumban,Hollandiában, Angliában, sőt még az USA-ban, de a Csókaszőlő kijutott Japánba is. Nekünk korábban nem volt külföldi kapcsolatunk, ez most indult be. Úgy látszik érdekesek és izgalmasak vagyunk a magyar autentikus fajtáinkkal. Külföldön nagyon sok helyen a bio-művelésű már alap, sokkal egészségtudatosabbak az emberek, még a borfogyasztásban is.Nagyon céltudatosan ezt a minőséget keresik a kereskedők

– magyarázta Bussay Dóri.

Az idei szüret kapcsán megtudtuk, a Zalai borvidéken szép volt az idei termés, egy fokkal kevésbé sújtotta az aszály a szőlőhegyeket, köszönhetően a kötöttebb, agyagosabb talajnak, ami megtartja a vizet. Nem szenvedtek úgy a szőlők a szárazság miatt, mint más borvidékeken.

Évről-évre egyre szebb és egészségesebb szőlőt sikerül behoznunk a bioművelés mellett. A szárazság azért így is rányomta a bélyegét az évjáratra, főleg a borok erjedésénél lehet ezt látni, vontatottabb erjedés volt. Ennek ellenére ígéretes évjárat lesz a 2021-es. Ahogy most látjuk, ez az év inkább a vörösnek kedvezett nálunk

– közölte a zalai termelő.

Hiába emelkedett szinte az összes költségük – nem gondolkodnak áremelésen:

Nem tudjuk arányosan emelni az árakat, elég nehéz egy-két év van az ágazat mögött. Bor tekintetében világszerte óriási a túlkínálat, túltermelési válság van. Ebben a helyzetben mi most, hiába nőttek jelentősen a költségeink, nem tervezhetünk emelést

– tette hozzá.

Még azt is megtudtuk, hogy a bio minőségű bor termelése nem drágább, csak jóval kézimunka-igényesebb. Mivel ezzel a fajta műveléssel sokkal kevesebb vegyszert használnak, a költségei összeségében nem magasabbak.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

balatoni borvidék

laposa bence

feindl borászat

zalai borvidék

borbarangolás

balaton

borkörkép

bor

balatoni borrégió