Százezreket is spórolhatunk a komposztálással: íme, a kertészek filléres talajjavító trükkje

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Százezreket is spórolhatunk a komposztálással: íme, a kertészek filléres talajjavító trükkje

Ez a legjobb dolog, amit csak tehetünk a konyhai és kerti szerves hulladékkal, ráadásul jelentősen csökkenthetjük a háztartásunkban keletkező szemét mennyiségét is. Nincs is jobb időszak a télnél arra, hogy nekiálljunk a komposztálásnak, saját kerti ládánk felállításának. A praktikákról a HelloVidéknek a Gazt-evő blog szerzője, Papp-Felber Anita mesélt, aki maga is biokertész és őstermelő.

Hiába az infláció, a dráguló élelmiszerek, még mindig elképesztő méretű a magyar háztartások pazarlása. Fejenként évente átlagosan 65 kg élelmiszer-hulladékot termelünk, amelynek legalább egyharmadát olyan nyers ételmaradékok teszik ki, amelyek komposztálhatók lennének: zöldség- és gyümölcshéj, lenyírt fű, karácsonyfaágak, kávézacc vagy akár a tojáshéj. Már azzal is sokat tehetnénk környezetünk állapotáért, ha a háztartási zöldhulladékok a szemetes helyett egy komposztládába gyűjtenénk. Csökkenthetnénk vele a szemétszállítási díjat, hiszen kevesebb hulladék kisebb gyűjtőben is elfér. Másrészt szinte ingyen extra minőségű komposztot is termelhetünk, amivel termékenyebbé tehető a talaj, és a növények egészségesebben fejlődhetnek tőle.

Ennek ellenére a Nébih 2020-ban végzett felmérése szerint a lakosság mindössze harmada komposztálja valamilyen formában a háztartásában keletkező szerves hulladékot. Különösen sajnálatos ez annak fényében, hogy napjainkban már számos, változatos lehetőség kínálkozik a háztartási hulladék komposztálásra vidéki és városi környezetben egyaránt. Még kert sem kell ahhoz, hogy magunk, akár a lakásban nekiálljunk.

De mi is az a komposztálás?

A komposztálás a természet megoldása a szerves hulladék újrahasznosítására, a tápanyagok körforgására. Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy oxigén jelenlétében a természetben évről évre keletkező, majd elhaló hatalmas mennyiségű növényi szerves anyag lebomoljon. Ebben kiemelkedő szerepet játszanak a mikrobiális közösségek és a giliszták, a tápanyagok pedig visszajutnak a talajba, amit a növények ismét felvehetnek, kialakul a természetben egy nélkülözhetetlen körforgás. A szerves anyagok komposztálódását követően humusz keletkezik, amely összetartja a talajszemcséket, tápanyagot biztosít a növények és a talajban élő mikroorganizmusok számára.

A komposztálás során visszaadjuk a természetnek azt, amire szüksége van. Mindenhol, de kiskertekben különösképpen nagyon egyszerűen meg lehet ezt oldani. Ha leegyszerűsítjük a dolgot, akkor az egész folyamat annyi, hogy minden komposztálhatót egymásra rakunk, aztán a természet megoldja a maga feladatát. Nyilván vannak buktatói, lehet jól és rosszul csinálni, akad néhány szabály is, ami mentén érdemes haladni, de ezeket mindenki könnyedén megtanulhatja

– mondta a HelloVidéknek a Gazt-evő blog szerzője, Papp-Felber Anita, aki maga is őstermelő és biokertész. A komposztálás nagy előnye, emelte ki Anita, hogy körülbelül egyharmadával kevesebb lesz általa a háztartási szemetünk. Ha komposztálunk nemcsak csökkentjük a keletkező kommunális szemét mennyiségét, de a kerti- és konyhai hulladék is visszajut a természetbe, nem pazaroljuk el. Szobanövények és palánták esetében sem lesz szükség annyi virágföld vásárlására, ezzel is pénzt spórolhatunk. Fontos szempont még, hogy a humuszban gazdag talajnak jobb a vízmegkötő képessége, kevesebb öntözés szükséges.

Így álljunk neki a komposzthely kialakításának

Az első és legfontosabb maga a hely kiválasztása, aminél figyelembe kell vennünk azt, honnan is hordjuk bele a növényi hulladékot. Egy kertes házban két helyről pakoljuk majd bele, egyrészt a kiskertünkből, másrészt a konyhánkból.

Jó egy olyan helyet keresni a komposztládának, amely egyiktől sincs túl messze. Mert ha túlságosan hátra visszük a kertben, akkor kétszer meggondoljuk, ha a konyhában megpucolunk egy almát, kivigyük-e a héját komposztra. Pedig az egyik legértékesebb tápanyag a komposztban maga a konyhai hulladék

– figyelmeztetett a szakember, aki szerint a megközelíthetőség legyen az első szempont, aztán arra kell még figyelnünk, hogy félárnyékos helyet válasszunk. A tűző napon teljesen kiszáradhat a komposzt, leállhatnak benne a hasznos folyamatok. Ha viszont túlságosan árnyékos helyre tesszük, akkor épp az ellenkezőjét érhetjük el, nagyon nedves lesz a komposzt, és a hasznos mikroorganizmusok megfulladnak.

A helyszín kiválasztásánál még fontos szempont, hogy a komposztálónk alatt a nedvesség el tudjon elfolyni, ezért véletlenül se tegyük betonra! Ha tudjuk, mielőtt lehelyezzük, igazítsuk meg alatta a talajt, puhítsuk fel. Tehetünk alá homokréteget is, hogy jobb legyen a vízelvezetése. Ha van rá kapacitásunk, áshatunk egy tíz centis gödröt is, amit feltölthetünk homokkal vagy zúzott kaviccsal. Ha az így fellazított talajra állítjuk rá a komposztládákat, akkor minden feltételünk kész ahhoz, hogy elkezdjük a komposztálást.

Más kérdés, miből is legyen a komposztládánk

Papp-Felber Anita szerint alapvetően bármiből készülhet a komposztládánk, de csak úgy egymásra is lehet halmozni a réteget, még keret sem kell hozzá:

Nyilván keret nélkül is működik a komposztálás, legfeljebb nem annyira esztétikus. Magunk is könnyedén összerakhatjuk, de vásárolhatunk is magunknak fából vagy műanyagból készült változatokat. Az viszont senkit se tántorítson el a komposztálástól, hogy nincsen pénze ládát venni, mert tényleg csak hely és odafigyelés kérdése! Nekem van fakeretes, CK-lapos, többféle vásárolt komposztládám is, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya is. Nyilvánvalóan egy fából készült komposztáló idővel maga is el fog korhadni. A műanyag azonban nem túl környezetbarát, a napon pedig könnyen megvetemedhet. Nálam a CK-lap a verhetetlen

– közölte a szakember, aki még hozzátette, ha mi magunk állítjuk össze a komposzt helyét, akkor a legfontosabb, hogy oldalt is szellőzzön. Járja át jól a levegő! Azoknál a ládáknál, amelyeket készen lehet vásárolni, a kis szellőzőnyílások adottak, de ha mi állunk neki, erre is külön figyelni kell.

Hogyan rétegezzük a zöldhulladékot?

A szakember szerint az a legcélszerűbb, ha kisebb ágakkal kezdjük, azokat tegyük legalulra. Mindig ügyeljünk arra, hogy egy „barna réteget” egy „zöld réteg” kövessen. A barna réteg lehet a faág, akár a karácsonyfánk ágai is, az menjen legalulra, majd azt kövesse a zöld réteg, ami lehet fűnyesedék, gyom. Ha nagyon sok a zöld, akkor érdemes rádobni egy lapát földet, ami segíti a komposztálódást, és tele van a saját kertünk hasznos mikroorganizmusaival.

A komposztálásban nagyon fontos a szén és a nitrogén megfelelő aránya. Ugyanis, ha túl sok a nitrogén, ammónia keletkezik és távozik, ami kellemetlen szagú, büdössé válhat tőle a komposzt. Míg ha a szén van túlsúlyban, az szén-dioxid formájában távozik, és kevesebb humusz fog képződni. Azonban viszonylag egyszerűen el tudjuk kerülni ezeket a folyamatokat azáltal, hogy figyeljük a komposzt állapotát. A komposztba kerülő szerves anyagokat nitrogénben gazdag „zöld” és szénben gazdag „barna” összetevőkre oszthatjuk. Ha a komposzt büdösödik, nitrogén túlsúly van, ha nem halad az érés, a szén került túlsúlyba.

  • Zöld összetevők: magas bennük a nitrogéntartalom, jellemző rájuk, hogy gyorsan rothadásnak indulnak. Ilyenek a gyümölcs- és zöldségmaradványok, kávézacc, teafű, falevelek, gyom, fűnyesedék, gyomok, sövény, szobanövények elszáradt levele.
  • Barna összetevők: magas széntartalommal rendelkeznek, ilyenek például a különböző fa eredetű anyagok, például az avar (dió, akác- és tűlevél is, de mértékkel), a szalma, a faforgács, fűrészpor (ezeket használhatjuk mulcsolásra is), növények szára, vékony gallyak, ágak összevágva, összeaprítva, papír, kartonpapír, tojáshéj (apróra összetörve), növényi alapanyagból készült, elhasználódott eszközök (pamut törlőkendő, 100% pamut vatta, haj és szőr.

Ha elkezdtük a rétegezést, jöhet bele a konyhai hulladék is. A szakember viszont azt is tanácsolta, ilyenkor télen, ha túl sok a konyhai hulladékunk, akkor nyugodtan dobjunk rá fűrészport vagy földet, azzal csak segítjük a hasznos folyamatokat. Kisebb, szárazabb faágak később is nyugodtan mehetnek bele, levegősebbé teszik a komposztot.

Fontos viszont, hogy a komposztunkat lehetőleg takarjuk le valamivel, mert az a jó, ha a komposzt nem szárad ki. Ha nincs teteje, és tartósan száraz az idő, akkor pótolni kell a nedvességet, mert könnyen kiszáradhat, és akkor leállhatnak a kedvező folyamatok.

– emelte még ki a szakember, aki azt is elárulta, hogyha viszont fel szeretnénk gyorsítani a komposztképződést, azt gazdaboltokban vásárolható szerekkel is elérhetjük. Bio minőségben is kaphatóak, 3 ezer forint köri áron, ami viszont egész szezonra elegendő. A legjobb és legolcsóbb megoldás azonban a csalánlé, ami szintén el tudja indítani, és fel tudja gyorsítani a folyamatot.

Ennyi idő múlva lesz komposztunk

Ha most állunk neki, és jó helyre állítjuk fel a ládánkat, esetleg még csalánlével is locsoljuk, őszre már lehet komposztunk, de a szakember szerint az esetek nagy részében legalább 10 hónapot kell várni ahhoz, hogy a láda tartalma elkezdjen szépen komposztálódni.

Én mindig úgy szoktam, hogy tavasszal teljesen kiürítem a komposztládákat, aztán a palántaföldbe, ágyásokba keverem el. Kihúzom a barázdákat, és a vetőmagot sem földdel, hanem komposzttal takarom be

– tette hozzá.

Cigarettacsikk, csont, papír mehet bele?

Amit biztos nem szabad a komposztládába tenni, az az üveg, a kő, az olaj, a gumi, a sütőolaj, a főtt ételmaradék, a húsnyesedékek, olyan állat ürüléke, ami húst eszik, hal, csont, fém, műanyag, húsevő állatok alma, ugyanígy a cigarettacsikk, vegyszer, gyógyszer és állati tetem.

Viszont mehet bele kartonpapír, de színes, fényes papírok nem. A déligyümölcsökkel is csínján kell bánni, főként a citrusfélék héja lehet tele növényvédő-szerekkel és érésgyorsítókkal, ezeket csak korlátozott mennyiségben tegyük bele a komposztba, és ajánlatos középre helyezni, oda, ahol a legmagasabb a komposzt hőmérséklete.

Hogyan férünk hozzá az értékes komposzthoz?

A vásárolt komposztládák legalját jellemzően ki lehet nyitni, innen nyerhető ki az érett és kész komposzt. Ha saját magunknak csinálunk komposztálót, akkor is fontos, hogy az alsó deszka legyen elmozdítható, de el is hagyhatjuk egy oldalon.

Milyen baja lehet a komposztnak?

A hobbikertészek körében a legnagyobb visszatartó erő az, félnek attól, hogy a komposztáló büdös, pedig ez tévhit. De ha büdös, akkor rothad, és az nem normális – magyarázta a biokertész. Ha jól komposztálunk, annak nincs szaga! Ha rothad, kell bele száraz dolog (fűrészpor, karton, ágak, levél), és ezzel elejét vehetjük a problémának.

Sok hobbikertész panaszkodik arra, hogy ellepik a komposztládát a legyek és a muslincák. Ez a friss gyümölcs- és zöldségmaradékok miatt van, viszont fűrészporos és földes takarással könnyen orvosolható. Falun probléma lehet, hogy alulról a patkányok támadhatnak, ez akkor szokott előfordulni – figyelmeztetett a szakember – ha nem odavalót teszünk a komposztba, például főtt ételt. Ha viszont egyszer már beköltözött a patkány, az nem fog onnan csak úgy kimenni, akkor az esetek nagy részében fel kell számolnunk, és át kell pakolnunk az egészet.

Sokan aggódnak akkor is, ha a komposztban pajorokat és lárvákat találnak, pedig az esetek többségében ez jót jelent! Ugyanis jellemzően azok a pajorok, amik az élő növényekben kárt tesznek, a gyökereket támadják, azok nem fogyasztják el a komposztban megtalálható zöldhulladékot. A komposztban a rózsabogár lárváit is megtalálhatjuk, ami nagyon hasznos rovar, tőlük szép és porhanyós lesz a komposztföld.

A beteg növényrészekkel azonban nagyon vigyázzunk! Jó megoldás lehet, pláne ha nagyobb kertünk van, ha két komposztos helyünk van. Egyikbe a kiskert növényi hulladékait tegyük, ide mehetnek a beteg növényrészek is, viszont az ebből származó komposztot csak a gyümölcsfák talajának feljavítására használjuk. Ugyanígy fordítva is, a letöredezett, beteg faágakat is komposztálhatjuk, de azokat csak a kiskertben és a palánták, szobanövények talajának feljavítására ajánlatos használni.

– tanácsolta a biokertész.

Mekkora komposztláda az ideális?

Vegyünk egy példát: adott egy 4 fős család, akik egy 40 négyzetméteres konyhakertben gazdálkodnak, van 5 darab gyümölcsfájuk, hetente 3-4-szer főznek, akkor számukra két műanyag komposztláda elegendő. A legpraktikusabb az egy-másfél méteres, de inkább helyezzünk el kettőt egymás mellé, minthogy egy nagyot.

Árak

A boltban vásárolt műanyag komposztládák ára (320 literes) 8-10 ezer forintnál kezdődik, a 800 literes ára 20 ezernél. De akad olyan is, amelyiknek az ára 100-150 ezer forint körül van, de ezek között találunk már olyat, ami elektromos. A fából készített komposztáló – készen –ennél drágább mulatság. Léces változatban (480 literes) 25-30 ezer forintnál kezdődik. De ha van elfekvőben otthon néhány régi deszkánk, magunk is összeállíthatjuk, így garantáltan olcsóbban jövünk ki.

Mire figyeljünk, ha házi komposztládát keresünk?

A Praktiker választékában – közölte az áruházlánc a HelloVidékkel - főleg műanyag komposzttárolók találhatók meg, többségükhöz alj és tető rész is tartozik, tárolókapacitásuk 320 és 800 liter között alakul. Az árukat tekintve, 7500 forint körül található a legolcsóbb, 19 ezer forint pedig a legdrágább – ez egyébként egy nyitott, de egyszerűen összecsukható komposztsiló, amely a nagyobb kertekhez is ideális megoldás.

Amikor komposztálunk – tanácsolta a Praktiker Kft. – elsősorban a kert nagyságát kell figyelembe venni, illetve az azon a területen található lombhullató fák, bokrok mennyisége a mértékadó. Nagyobb terület esetén a több oldalt nyitott, nagyméretű láda javasolt. Ha kevesebb lombhullató található a kertben, akkor célszerű a kisebb méretűt választani. 1000 m2 alapterületnél nagyobb kert esetén, nagyobb virágoskert vagy a háztartás nagysága miatt már az épített komposztládára is érdemes gondolni.

A Praktiker Kft. szakemberei szerint a műanyag a kisebb területekhez javasolt, illetve a gyors felhasználáshoz a hatékony beforgatás miatt. Ezen komposztálók előnyei közé sorolható a kompakt kiszerelés, gyors felállíthatóság. A műanyag modellekben tömöttebb komposzt készíthető, azonban jobban elő kell készíteni, aprítani a belehelyezett zöld hulladékokat. A nagyobb fa és épített komposztálók hosszú távon biztosítanak megoldást. Ebben az esetben „nagyvonalúak” lehetünk az ágak, gallyak és a virágos kertből kikerülő elvirágzott szárak, levelek aprításával, hiszen hosszabb időt, akár 3 - 6 hónapot is igénybe vesz a lebomlási folyamat.

Íme a legújabb trend: a spéci gilisztakomposzt

Egy kicsit más elven működik, mint a klasszikus komposztálás, viszont minden szempontból lakáskompatibilis. Úgyhogy azoknak ajánlott, akiknek nincs kertje, mégis szeretnék saját maguk újrahasznosítani a zöldhulladékot. Zárt műanyag edényben gyűjthetjük a házi komposztot, aminek a felső részében a giliszták munkálkodnak, alul pedig összegyűlik a komposzt folyadék, amit vízzel hígítva tápoldatként használhatunk a növényeid öntözésekor.

A beltéri gilisztakomposztáló ára 30 ezer forintnál kezdődik. A belevaló gilisztákat leginkább horgászboltokban vásárolhatjuk meg, áruk helyenként változhat, de jellemzően 4000 Ft/kg körül mozog.

Amit aztán a gilisztákkal etethetünk, azok a gyümölcs-és zöldség megmaradt részei (hagyma, káposzta és citrusfélék csak nagyon kis mennyiségben), az összetört tojáshéj, a kávézacc, a teafilter, teafű-maradék, kenyér, gabonaféle (kicsi mennyiségben!), az elhervadt virágok, levelek. Viszont az állati eredetű hulladékot a a giliszták sem kedvelik, tilos adni nekik húst és halat, zsíros, olajos ételeket, feldolgozott ételeket, valamint tejtermékeket.

Gilisztáinkat etethetjük naponta, kisebb mennyiségű táplálékkal, vagy hetente egyszer, a teljes heti mennyiséggel. A giliszták mind a tápközeget, mind az ételt megeszik és gilisztakomposztnak nevezett sötét, dús anyaggá alakítják. Ahogyan a régebbi tápközeg elfogy, körülbelül havonta, adni kell hozzá frisset.

Címlapkép: Getty Images

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 4,73 százalékos THM-el, és havi 96 143 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCreditnél. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 5,49% a THM; a Budapest Banknál 5,68%; a Sopron Banknál 5,72%,  a MagNet Banknál pedig 5,73%; míg az Takarékbanknál 5,78%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

komposztálás

komposztláda

biokertész

ökológiai gazdálkodás