Itt keresnek a legtöbbet a melósok: durván bejön a kétkezi munka ezeken a településeken

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Itt keresnek a legtöbbet a melósok: durván bejön a kétkezi munka ezeken a településeken

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva megvizsgálta a nettó keresetek alakulását a koronavírus-járvány első évében. 2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset hazánkban 210 585 Ft volt. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai a 2021-es év bruttó kereseteit hasonlítja össze. Mi pedig megnéztük, hogyan alakulnak országosan a fizetések, hol keresnek az emberek a legtöbbet, és hol gyalázatosan alacsony a munkánk bére.

2021 I–III. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 429 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 285 ezer forintot tett ki a Központi Statisztikai Hivtal (KSH) számításai szerint.

Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek a legkevesebbet (az országos átlag több mint 1,2-szeresét, illetve héttizedét).

A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – országosan egyaránt 8,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés mértéke Budapesten volt a legkisebb (7,4%), ami érthető, hisz eleve itt kerestek a legtöbbet az emberek. A vidéket górcső alá véve elmondható, hogy a legtöbb fizetést Győr-Moson-Sopron megyében vitték haza a fizikai dolgozók, a szellemi foglalkozásúak pedig - Budapestet kivéve a számításból - Fejér megyében, átlagosan 535 ezer forintot.

Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyékben volt a legnagyobb százalékarányú a keresetek emelkedése (egyaránt közel 11%).

A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 309 ezer, míg a szellemieké 548 ezer forintra bővült. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legmagasabb (634 ezer forint), Békés megyében pedig a legalacsonyabb (401 ezer forint).

Tovább növelte a kereseti szakadékot a Covid járvány első éve

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a NAV adatait felhasználva megvizsgálta a nettó keresetek alakulását a COVID járvány első évében. 2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset hazánkban 210 585 Ft volt (ez 21%-kal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 Ft).

Szembetűnő az eltérés a település-típusok között is ezen téren. Míg Budapesten 276 ezer forintot (+17%), addig a városokban 204 ezer forintot (+16%), a falvakban pedig 178 ezer forintot (+15%) tett ki ez az érték (a megyei jogú városokban azonban csak 10%-ot). Ennek azonban részben az összetétel hatás az oka, mivel a munkajövedelmet bevallók száma 131 ezerrel kevesebb volt ebben az esetben.

Munkavállalók száma, havi nettó átlagkereset 2020-ban és a nettó kereset változása

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás
Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

Lesújtó adat, hogy 2020-ban (ekkor a minimálbér nettója 107 ezer Ft volt) a települések 12%-án (375 település) 120 ezer Ft alatt, a települések 31%-án 120–160 ezer Ft között, 38%-án pedig 161–200 ezer Ft között volt a nettó kereset. Tehát a települések 87%-án volt az országos átlag alatt, s csupán 4%-án (119 település) volt 240 ezer Ft felett a havi nettó átlagkereset. A nagyon alacsony jövedelmű települések ilyen nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban. A legmagasabb keresetűek egyébként a II. és a XII. kerületben, Telkin és Nagykovácsiban laktak.

A fővárosban (276 ezer Ft), Pest (231 ezer Ft) és Győr-Moson-Sopron (225 ezer Ft) megyékben átlag feletti a keresetek szintje, míg jóval átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg (163 ezer Ft), Békés (173 ezer Ft), illetve Nógrád (175 ezer Ft) megyékben. Ugyanakkor a keresetek változása 2019-hez képest közel azonos arányú volt, vagyis legalább a különbségek nem nőttek jelentősen.

Ebben a megyénkben a legrosszabb a helyzet, évek óta itt keresnek a legkevesebbet a fizikai munkások

2021 I–III. negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 297 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 198 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 338 ezer, a nettó átlagkereset 225 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9,2%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, viszont a keresetek így is a megyék és a főváros körében itt volt a legalacsonyabb, 31%-kal elmaradva az országos átlagtól. A bruttó keresetek a versenyszférában 9,1%-kal, 315 ezer forintra, a költségvetési szférában 8,2%-kal, 275 ezer forintra emelkedtek.

Havi nettó átlagkereset 2020-ban megyénkként és változásuk (ezer Ft, százalék):

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás
Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

A fenti táblázat jól mutatja, hogy a legtöbbet a főváros után a Pest megyeiek visznek haza munkabérként, másodikként a Győr-Moson-Sopron megyeiek követik őket, de még a Fejér megyeiek is felférnek a dobogóra. A legrosszabb a helyzet pedig továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de nem sokkal marad le mögötte Békés és Nógrád megye sem.

Egy üres álláshelyre átlagosan túl sok álláskereső jut

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az álláskeresők száma 2021 márciusa óta csökken, szeptember végén 26 ezer főt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál kisebb mértékben, 10%-kal fogyott a járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest, ugyanakkor 0,9%-kal meghaladta a 2019. szeptemberi értéket.

A pályakezdő álláskeresők száma (2977 fő) 22%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk az országban itt volt a legnagyobb, 12%. Az álláskeresők 30%-a legfeljebb 3 hónapja, 34%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 26%-kal meghaladta a 2020. szeptemberit.

Az ellátottak aránya összességében nőtt (9,8 százalékponttal) az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 10%-uk álláskeresési járadékban, 14%-uk álláskeresési segélyben, 36%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 40%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.

Szeptember végén 2,7 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 6,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Somogy megyében a legreménytelenebb az álláskeresők helyzete

Somogy megyében az álláskeresők száma 2021 áprilisa óta csökken, szeptember végén 12 ezer főt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 25%-kal fogyott a járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest, és 2,3%-kal alacsonyabb volt a 2019. szeptemberi értéknél.

A pályakezdő álláskeresők száma (1072 fő) 34%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 9,2%-ot tett ki. Az álláskeresők 31%-a legfeljebb 3 hónapja, 39%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 5,5%-kal meghaladta a 2020. szeptemberit.

Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (46%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 28%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 22%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 4,3%-uk pedig diplomás volt.

Az ellátottak aránya összességében 11 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 9,9%-uk álláskeresési járadékban, 16%-uk álláskeresési segélyben, 35%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 38%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítása
Forrás: NAV adatai alapján GKI számítása

A megyék közül ezekben a legmagasabb az átlagfizetés

Fejér megyében a KSH adatai alapján 2021-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 418 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 278 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 421 ezer, a nettó átlagkereset 280 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9,1%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot. Az alkalmazottak 2,6%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A bruttó keresetek a versenyszférában 8,8%-kal, 427 ezer forintra, a költségvetési szférában 9,9%-kal, 384 ezer forintra emelkedtek.

2. Pest megyében koncentrálódik az ország munkaerőpiaca, a keresetek is kimagaslóak

Az ország legnagyobb munkaerőpiaci koncentrációja a közép-magyarországi régiót, azon belül Budapestet és Pest megyét jellemzi. Országosan itt a legmagasabbak a bérek, drágább a megélhetés, gyorsabban pörög a munkaerőpiac.

Sok az egyetem és a K+F (kutatás+fejlesztés), illetve tetten érhető nemzetköziség, ami vonzza a diákokat és mindazokat, akik keresik a jó, magas kereseti lehetőséggel bíró munkahelyeket

- közölte korábban a HelloVidék megkeresésére Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Az elmúlt években a tendenciák nem változtak, rengetegen ingáznak, és sokan tartósan is költöznek Budapestre, illetve Pest megyébe. A Trenkwalder mobilitási felmérése pedig azt mutatja, hogy az ország szinte minden részéből az országon belüli migráció leginkább kedvelt célpontja, Budapest és Pest megye.

A COVID Budapesten a sok szellemi és irodai munkakör miatt összességében nem okozott olyan leépítési hullámot, mint egyes vidéki, a gyártó szektor által uralt régiókban. A HORECA viszont olyan mértékű áldozattá vált, hogy még az idei év sem volt képes visszaépülni. Az új trendek is jellemzően itt jelennek meg elvárások szintjén elsőként.

A járvány kedvezőtlen hatásainak enyhülésével összefüggésben a foglalkoztatottak száma 3,1%-kal nőtt, a munkanélkülieké 22%-kal visszaesett 2020 III. negyedévéhez képest. Mindkét változás mértéke meghaladta az országos átlagot. A foglalkoztatási arány (66,4%) és a munkanélküliségi ráta (2,6%) is kedvezőbb volt az országos átlagnál, írja a KSH.

2021 III. negyedévében Pest megyében a 15–74 éves népesség 68,2%-a, 680 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,2%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 2,2 százalékponttal meghaladta az országos átlagot, valamint az aktívak aránya a megyék és a főváros közül Pest megyében volt az egyik legmagasabb.

Győr-Moson-Sopron megyében Kelet-Magyarországhoz képest rózsás a helyzet

2021 I–III. negyedévében Győr-Moson-Sopron megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 453 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 301 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 454 ezer, a nettó átlagkereset 302 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 11%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében a legmagasabb volt. A keresetek nagysága Budapest mellett a megyék közül egyedüliként magasabb (5,6%-kal) volt az országos átlagtól.

A fizikai foglalkozásúak átlagkeresete a megyék és a főváros körében itt volt a legmagasabb.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

fizetések

keresetek

megyei bontás