Meglepő hírek érkeztek a magyar cseresznyéről: ezt jobb, ha mindenki tudja

A 2019-es és 2020-as fagykáros évek után valamivel jobb volt a cseresznyetermés 2021-ben - válaszolta az Agrárszektor kérdésére Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A szakember felidézte: évek óta jelentősek a terméskiesések az időjárási károk, a tavaszi fagy, az extrém csapadékos június miatt, illetve tavaly még piaci-értékesítési problémák is felléptek, így három kedvezőtlen év van a cseresznyetermesztők mögött. Az idei esztendőben jobb a termés a jelenlegi információk alapján, mint 2021-ben, de nem jelentősen jobb. Ugyanakkor a rendelkezésre álló munkaerő és az időjárási körülmények, az extrém aszály jelentős hatással lehetnek a végső betakarított termésmennyiségre, írja az Agrárszektor.

Az elmúlt öt évet tekintve 2018-ban volt a legjobb a termés, ez a hivatalos adatok szerint 12 ezer 018 tonnát jelentett. Apáti Ferenc szerint a cseresznyetermés igazán hektikus, a termésbiztonságot tekintve talán a legrosszabb gyümölcsfajunk, hiszen nagyon érzékeny a tavaszi fagyokra, a virágzáskori időjárási körülményekre, így a túl hűvösre, a borult, csapadékos időre, vagy éppen a túl meleg, esetleg erősen szeles időre is, amikor nem járnak a méhek. Továbbá hiába a jó termés, ha a szüret előtt pár nappal jelentősebb csapadékos időszakok vannak, illetve jelentős lehet a kár az „utolsó pillanatban” is, a gyümölcsök repedése, rothadása miatt. Így igazán biztonságos termesztés ma már esővédő fóliatakarás és jégháló alatt, öntözött körülmények között, fagyvédelem mellett képzelhető el.

A szakmaközi szervezet elnöke szerint 2005 és 2015 között volt egy jelentős cseresznyetelepítési hullám Magyarországon, akkor a felület és a termelői létszám is jelentősen nőtt. A következő időszakban, 2015 és 2020 között lassuló ütemben, de még néhány ültetvény létrejött. A 2018 és 2021 közötti kedvezőtlen időjárási viszonyok azonban rávilágítottak, hogy csak a fagy- és az esővédett ültetvényekbe való beruházás megbízható. Ezek az ültetvények hektáronként mintegy 30 millió forint költséggel hozhatók létre. A jelentős beruházási költségek miatt alig létesülnek új ültetvények, a már eltelepített felületeken pedig igyekeznek védelmet biztosítani azok a termelők, akik még a jövőben is akarnak cseresznyével foglalkozni.

Hazánkban a legtöbb cseresznye Pest megyében van, ami mintegy 581 hektár területet jelent, azt követi Heves megye 534 hektárral, a harmadik legnagyobb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol is mintegy 475 hektárnyi cseresznye található. Mint megtudtuk, közvetlen exportra körülbelül 300 tonna cseresznye megy. A belföldi exportőrökön, illetve a nagybani piacon keresztül további jelentős mennyiség kerül exportra, ez a becslések szerint évente 500-1000 tonna cseresznyét jelent

- válaszolta megkeresésünkre Apáti Ferenc.

Csizmadia György, nagyvenyimi egyéni vállalkozó, a Venyim Gyümölcse kertészet vezetője családjával jelenleg mintegy három hektáron termeszt cseresznyét. Mint az Agrárszektor kérdésére elmondta, az idei esztendőben is kaotikus a cseresznyeszezon, az időjárás, a piaci helyzet és a munkaerő-problémák sem könnyítik meg a termelők dolgát. Nagy mozgás jellemző az árakra is: míg az egyik nap beszakad az ár a nagybani piacon, mert túl sok cseresznyét szedtek a termelők, addig a másik nap szinte mindent felvásárolnak többek között a lengyel kereskedők.

Nálunk jobb a termés az idén, tavaly és tavalyelőtt országosan fagyproblémák voltak. Ugyanakkor az elmúlt időszakban aszály is nehezítette a dolgunkat, emiatt viszonylag sok olyan ültetvény van az országban, ahol nehezen vagy nem nő meg a cseresznye. Így ha a termésmennyiség még jobb is az idén, a minőség és az értékesíthetőség több helyütt kérdés. A szomolyai fekete cseresznyétől eltekintve az ipari cseresznyének jelenleg nincs igazán piaca, a rázott konzervipari cseresznye aligha nyereséges a termelőknek

- tájékoztatta lapunkat Csizmadia György. A nagyvenyimi vállalkozó úgy véli: a cseresznye hasonló képet mutat, mint hazánk gyümölcstermesztése általában véve. Mint mondta, a cseresznyés területek 70-80 százaléka 15-20 évnél idősebb, rossz szerkezetű ültetvénystruktúra, hatékonytalan, gazdaságtalan termesztésmódot tesz lehetővé, amit jórészt a támogatás tart életben. Mindez egyfajta kiszámíthatatlanságot teremt a piacon a szakember szerint, s mivel ezeken területeken kevésbé tervezhető a termésmennyiség, így egy esetlegesen nagyobb hozam összezavarhatja a piaci árakat. Ha pedig sok a gyümölcs, bezuhan az ár. A vállalkozó szerint a fogyasztó ezt kevésbé érzékeli, hiszen a kereskedelem nyeli le az árváltozást.

Az utóbbi időben mindenki érvényesíti az árnövekedést, drágult a műtrágya, a növényvédő szer, a termelő viszont nem tud árat emelni. Sok rejtett költség is van, amivel csak a termelő találkozik, a fogyasztó nem. Ilyen például a rekeszbérleti díj is, amit az áruházba beszállító termelő fizet meg. A gyümölcs ma luxustermék, az emberek egy része leszokik róla. Aki viszont vásárol, az a minőséget szeretné megvenni. Ma Európában túltermelés van gyümölcsből, ez okozza az alacsony termelői árakat. Ha külföldre adunk el cseresznyét, a felvásárlási árak ma alacsonyabbak euróban, mint négy évvel ezelőtt

- közölte Csizmadia György.

A nagyvenyimi vállalkozó maga is úgy véli, hogy a termesztésmódot kell hatékonyabbá tenni, hiszen egy egyszerű cseresznyeültetvényt tönkretehet az időjárás vagy a seregély, illetve a gyümölcs begyűjtésének költsége is elszállhat, ha nem tud hatékonyan szüretelni a termelő. A vállalkozó még a tavalyi áremelkedések előtt vásárolt támrendszert, a jégháló felhelyezéséhez szükséges infrastruktúrát, az ültetvény teljes beborításához szükséges esővédő fóliát és jéghálót, ami a három hektár területre mintegy 100 ezer euróba került.

Óriási kétely és dilemma, hogy milyen ültetvényt csináljunk, ami megfelelő lenne. A modernebb ültetvények esetében pedig az a kérdés, hogy hogyan lehet gazdaságos, illetve mikor térül meg egy ekkora beruházás

- tette hozzá Csizmadia György.

Címlapkép: Getty Images