Megfagyjunk vagy megfulladjunk? Mégis, milyen állapotban vannak a hazai erdők?

HelloVidék   
  Megosztom
Megfagyjunk vagy megfulladjunk? Mégis, milyen állapotban vannak a hazai erdők?

A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül. Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon közös társadalmi érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. Az elmúlt hetek változásai hatására, most annak jártunk utána, milyen állapotban vannak a magyar erdők, mi a helyzet a Natura 2000 területekkel, illetve vannak-e fajok, melyek veszélyeztethetik erdeink faállományát.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány döntött, így a hatósági áras üzemanyag vevőkörének szűkítése mellett elrendelték a tűzifa kivitelének tilalmát és a fakitermelés bővítését is. A rendelet az orosz–ukrán háború miatt megállapított veszélyhelyzetre hivatkozva hozott könnyített szabályokat, részben felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt. Ennek részletei a következők:

  • Fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni.
  • Ha egy védett területen termelnek le egy idegenhonos fajokból álló erdőt, például akácot, akkor a helyére nem kell őshonos fajokat telepíteni, sőt egyáltalán semmit sem kell telepíteni, ha az erdő sarjakból képes megújulni.
  • A rendelet több korlátozást is figyelmen kívül hagy. Eszerint természetvédelmi területen könnyebb lehet tarvágást végezni, és ez nagyobb területre is kiterjedhet.
  • Állami erdészetekben nem szükséges hatósági engedélyt kérni a kitermelni kívánt erdőrészlethez vezető utakhoz.
  • A 100 százalékban állami tulajdonú erdőkben is lazább szabályok vonatkoznak a vágásérettségi kor megállapítására. Tehát fiatalabb állományok is letermelhetőek lesznek.
  • Az eddigiektől eltérően nemesebb fafajok letermelt területeit, cser- és nemestölgyet is elég lesz sarjról felújítani.
  • Erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az erdőgazdálkodásért felelős miniszter döntése alapján is sor kerülhet.

Miután megjelent a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet, számos kérdés és aggály merült fel lakossági, önkormányzati és civil szinten is. Az aggódók egyik része a fákat és az erdőket félti, másik része pedig azért aggódik, hogy lesz-e télire tüzelője. Pedig a fenntartható erdőgazdálkodás lényege éppen az, hogy az erdő, a természeti értékek megóvása mellett juthassunk hozzá a fához, mint megújuló nyersanyaghoz.

Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. A fa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem

- írta közleményében az Agrárminisztérium.

Nagy István agrárminiszter kiemelte azt is, hogy jelenleg a tűzifaellátás biztosított, azonban a háborús helyzet miatt a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére, ugyanis elsődleges a magyar háztartások ellátása. Ezért könnyített szabályokat vezetettek be úgy, hogy az ne veszélyeztesse a fenntartható erdőgazdálkodást. A fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket ki tudja elégíteni. Kiemelte, az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike. Ezért elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszútávon fenntartható legyen. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet.

A faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek. Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot tesszük szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint zöld tőkét semmiképpen se veszélyeztessük

- szögezte le a tárcavezető. Hangsúlyozta, a tűzifa iránti kereslet 2021 óta emelkedik.

A magyar erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget fenntartható módon lehet előállítani. Az erdészeti jogszabályok jól szabályozott módon teszik lehetővé, hogy erre a mennyiségre hosszú távon számíthassunk.

Mennyire vannak biztonságban erdeink?

Ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) írja közleményében, az erdészetek ahogy eddig, a jövőben is professzionális szakmai, illetve hatósági felügyelet mellett végzik a tevékenységüket. Továbbá a hazai erdőkben nagy potenciál van, a megnövekedett tűzifakeresletet ki tudják elégíteni az állami és a magánerdészetek, méghozzá úgy, hogy a fenntarthatósági szempontok nem sérülnek. A hazai erdészetek az elmúlt hetekben - a globális energiaiválság miatt - előrehozott és megnövekedett tűzifaigényt tapasztalnak a lakosság részéről, és a felmerülő igényeket az őszi kitermelési időszakban teljes mértékben ki tudják elégíteni. Sokan eddig is fával fűtöttek, és a várakozások szerint tovább bővül ez a fűtési mód a lakosság körében. Tűzifa majdnem minden fakitermelés során - így például az ipari célú faanyag kitermelése esetében is - keletkezik, sokszor akár a kitermelt famennyiség felét is meghaladóan. Évtizedek tapasztalata szerint a tűzifa értékesítési lehetőségei változóak, az elmúlt években a korábbinál kisebb volt a kereslet, ami sok esetben fakitermelések elhalasztását eredményezte. A mostani megnövekedett keresletet az erdőkben felhalmozódó fakészletből akár tartósan is ki lehet elégíteni

Mindemellett elmondható, hogy a jól működő magánerdészetek mellett a magánerdők jelentős részében évek óta nem folyik kitermelés, a fakitermelésben pedig hosszabb távon ezen erdőkre is lehet alapozni. A NAK ezért is komoly hangsúlyt fektet arra, hogy biztosítsa a magánerdő területek megfelelő működését. A jelenleg nem működő magánerdőkben hatalmas potenciál rejlik, aminek szakszerű kezelésével még tovább javítható a tűzifaellátottság.

Vannak, akik ebben kételkednek

A bejelentés óta sorra jelennek meg szakértői beszámolók arról, hogy milyen káros környezeti hatásokkal járhat a jövőben az új rendelkezés. Ennek ad hangot egy több szervezet általi közös összefogás, illetve nyílt levél is. A Magyar Természetvédők Szövetsége több más szervezettel közösen nyílt levelet írt a miniszterelnök, a kormány számára, hogy elérjék az új fakitermeléssel kapcsolatos szabályok módosítását.

A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a 10 millió Fa Alapítvány, a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport közleményükben azt írják, hogy az új rendelet egyértelműen veszélyezteti hazánk legértékesebb erdeinek állapotát, és rendkívül súlyos élőhelyvesztést eredményezhet. A rendelet értelmében a legértékesebb állami erdőkben is lehetőség nyílik a tarvágásra. A fakitermelés akár húsz évvel is előbbre hozható, mint amit az erdőterv vágáskorként megállapít, és történhet a madarak fészkelési idejében is, védett és fokozottan védett fajokat veszélyeztetve ezzel. A rendelet szerint nem kell az erdőket a korábban elvárt gondossággal felújítani, engedély nélkül létesíthetők a fakitermelést szolgáló utak.

Az összefogást indító szervezetek azt is hangsúlyozzák, hogy a tarvágások, az idősebb őshonos fafajú erdeink idő előtt történő kitermelése soha nem látott élőhelyvesztéssel járhat az ország legértékesebb védett területein. A fakitermelések utáni sarjaztatás, mint lehetőség nem csak a természetvédelmi, de az erdészeti jogszabályok értelmében is a természetesség romlását vagy a kedvezőtlen állapot fenntartását eredményezi. Az ország legértékesebb védett erdeinek erőltetett ütemű kitermelése akár évtizedekig, sőt egyes esetekben évszázadokig is kihathat, ami nyilvánvalóan nem áll arányban az átmeneti energiaellátási kihívásokkal. Ellenben olyan módon károsíthatja a klímaváltozástól már jelenleg is nagymértékben szenvedő erdőtakarónkat, melynek következtében nem biztos, hogy képesek lesznek erdei élőhelyeink megfelelően regenerálódni.

Milyen állapotban vannak a magyar erdők?

Az Európában honos fafajok több mint fele veszélyeztetett a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) által végzett állományfelmérés szerint. Ennek pedig a kártevők mellett a betegségek, a területidegen fajok, a nem fenntartható fakitermelés, a városok növekedése és a turizmus áll a hátterében. Hogy mi a helyzet a magyar erdőkben? Cikkünkben most annak jártunk utána, mit lehet tudni a hazai erdők faállományáról, összetételéről illetve, megnéztük azt is, mitől és miért pusztulnak leginkább.

Az Európában honos fafajok több mint fele veszélyeztetett a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) által végzett állományfelmérés szerint. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szervezet 454, elsősorban Európában ismert fafajt vizsgált. Ezek közül 265 nem fordul elő más kontinensen, és ezeknek a fajoknak az 58 százaléka veszélyeztetett, 15 százaléka pedig súlyosan veszélyeztetett, tehát a kihalás fenyegeti. A veszélyeztetett fajok között szerepel a közönséges vadgesztenye is.

A fák a földi élet alapvető fontosságú részei. Az európai fák a maguk sokszínűségében élelemforrásul és otthonul szolgálnak számtalan állatfajnak, például a madaraknak, mókusoknak és gazdasági szerepük is jelentős

- olvasható a szervezet korábbi közleményében.

Mi a helyzet Magyarországon?

Ha megyénként nézzük, akkor az látszik, hogy a magán erdőgazdálkodók által kezelt erdők aránya elsősorban az alföldi megyékben jelentős. Hegy- és domb- vidékeink erdeinek többsége az állami erdőgazdaságok kezelésében van. Az egy erdőgazdálkodó által kezelt területet üzemméretnek nevezzük. Az átlagos üzemméret szektoronként jelentősen különbözik. A magánszektorra a gazdálkodás elaprózottsága jellemző. Magánszemély erdőgazdálkodók esetében az egy fő által kezelt átlagos terület csupán néhány hektár, szemben a több tízezer hektáron gazdálkodó állami erdőgazdaságokkal.

Forrás:
Forrás: NFK

Mit tudhatunk a fajösszetételről?

Az egyes szektorokhoz tartozó erdőállományok fafajösszetétele jellegzetesen különbözik. Az állami erdőgazdaságok által kezelt erdők területének 67 %-át őshonos lombhullató fafajok (fafajcsoportok) teszik ki: tölgy, cser, bükk és gyertyán, ill. egyéb kemény lombos fafajok. A visszaszorulóban lévő fenyő már csupán 10 %-nyi területet borít, míg az akác valamivel többet. A hazai nyár állományok területe a nemes nyárét kissé meghaladja. A főként hullám- és ártereken gazdálkodó vízügyi szervek túlnyomórészt puhafás, fűz, hazai és nemes nyár állományokat művelnek.

Forrás: NFK
Forrás: NFK

A Nemzeti Park Igazgatóságok által kezelt erdők fafajösszetétele változatos, az őshonos kemény lombosok térfoglalása ugyanakkor viszonylag csekély, 40 % körüli. Feltűnő, hogy a hazai nyáras állományoknak jóval nagyobb a területe a nemes nyárasokéhoz képest. Míg az erdőbirtokossági társulatok kezelésében lévő erdők fafajösszetétele változatos, a többi magánszektor esetében az akác, a nemes nyár és a fenyő szerepe meghatározó.

Forrás:
Forrás: NFK

Milyen fajok veszélyeztetik a magyar erdőket?

Az erdőgazdálkodást veszélyeztető fafajok közé olyan fafajokat sorolunk, amelyek intenzív terjedésük miatt az őshonos erdők felújítását jelentősen megnehezíthetik. Ilyen a bálványfa, az amerikai kőris, a kései meggy, a zöld juhar és az ezüstfa.

Forrás: NFK
Forrás: NFK

A bálványfa szálanként – szektortól függően – az erdőrészletek 2-7 %-ában fordul elő. Országosan kb. 110 ezer hektár azoknak a részleteknek a területe, amelyekben 5 % alatti elegyarányban jelenik meg. Ezen túlmenően mintegy 14 ezer hektáron éri el, illetve haladja meg az 5 % értéket.

A szálankénti fertőzöttség mértéke azon erdőrészletek összes területét jelenti, amelyekben
a bálványfa előfordulása 5 % alatti; a jelentős előfordulás területe pedig olyan erdőrészletek összes területe, amelyek esetében a bálványfa erdőrészlet-szintű elegyaránya legalább 5 % (fafaj-sorban leírt). A fertőzött terület aránya a nevezett részletek területe az adott szektor összes erdőrészlet területéhez képest.
A szálankénti fertőzöttség mértéke azon erdőrészletek összes területét jelenti, amelyekben a bálványfa előfordulása 5 % alatti; a jelentős előfordulás területe pedig olyan erdőrészletek összes területe, amelyek esetében a bálványfa erdőrészlet-szintű elegyaránya legalább 5 % (fafaj-sorban leírt). A fertőzött terület aránya a nevezett részletek területe az adott szektor összes erdőrészlet területéhez képest. (Forrás: NFK)

Az erdőgazdálkodást leginkább veszélyeztető egyéb fafajok közül az amerikai kőris és a zöld juhar terjedt el a legnagyobb mértékben, arányuk országos viszonylatban azonban jóval 1 % alatti. Visszaszorításuk kiemelt erdőgazdálkodási és természetvédelmi érdek. Védett illetve Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken való magas előfordulásuk az itt található vizes élőhelyek következménye.

Mi a helyzet a védett erdőkkel?

A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, közösségi jelentőségű állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

Magyarország teljes országos természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve Natura 2000 területeinek közel 46%-a áll valamilyen mezőgazdasági művelés vagy halászati hasznosítás alatt – ebből is jól látható, hogy a természetvédelmi értékek fennmaradásához mekkora mértékben járul hozzá a megfelelő művelés. Ugyanakkor mivel ezeken a területeken különböző jogszabályokból eredő korlátozások vannak érvényben, szükséges ezekkel tisztában lenni, mind a védett értékek megóvása, mind pedig a jogszabálysértés elkerülése érdekében.

Forrás: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya
Forrás: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya

Az országosan védett területek esetében az irányadó jogszabály a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.). A Natura 2000 területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza az alapvető szabályozási hátteret.

Melyek az országosan védett területek?

  • Ex lege, vagyis a törvény erejénél fogva védett területek – ezek a Tvt. 23. §. alapján a források, a lápok, a barlangok, a víznyelők, a szikes tavak, a kunhalomok és a földvárak.
  • A nemzeti parki terület (ami nem összekeverendő a nemzeti park igazgatósággal, illetve annak a működési területével), a tájvédelmi körzet. (A nemzeti parki terület és a tájvédelmi körzet az ország jellegzetes, természeti, illetve tájképi adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésű területei.)
  • Természetvédelmi terület – az előzőeknél kisebb kiterjedésű, védett terület.
  • Természeti emlék – különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

Engedélyeztetni kell minden tevékenységet, amit itt végzünk

Mind a védett, mind a Natura 2000 területek esetében az engedélyt a természetvédelmi hatóságnál kell kérelmezni, amely a területileg illetékes kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya. Az engedélyezési eljárás indítása írásban történik, ahol a kérelmezőnek a saját adatain túl, a terület adatait is meg kell adni (hrsz.-ek de ha tud tulajdoni lap másolatot csatolni a kérelméhez az még jobb), valamint az engedélyeztetni kívánt tevékenységet. Jelentős segítség a hatósági munkában, ha a gazdálkodó további információval szolgál a hatóságnak az engedélyeztetni kívánt tevékenységről (pl. növényvédőszer-/műtrágya-kijuttatás esetén, hogy konkrétan milyen szert szeretne kijuttatni a területére vagy téli legeltetés esetén, hogy milyen faj mekkora állományát és mettől meddig szeretné kint tartani a legelőn). Érdemes azt is mérlegelni, hogy amennyiben a gazdálkodó egy adott, engedélyköteles tevékenységet több, egymást követő évben szeretne végezni, úgy javasolt, hogy a kérelmében ennek megfelelően több évre igényelje meg az engedélyt.

Az engedélyezési eljárások díjkötelesek, melynek mértékét az alábbi jogszabály alapján állapítják meg: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól. Néhány példa:

  • gyep és nádas művelési ág megváltoztatásának engedélyezése természeti területen – 10 000 Ft
  • a gyep feltörése – 50 000 Ft/megkezdett hektár
  • a gyep felújítása, felülvetése, öntözése – 5 500 Ft
  • termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatása – 10 000 Ft
  • az Erdőtörvény hatálya alá nem tartozó fa, fás legelőn lévő fa, facsoport, fasor kivágása, telepítése – 10 000 Ft
  • nád és más vízinövényzet égetése, irtása, aratása, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetése, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtása – 15 000 Ft
  • növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása – 40 000 Ft

Esettípusoktól és egyéb módosító körülményektől függően fenti díjak változhatnak, amiről a hatóság írásban fogja tájékoztatni a gazdálkodót. Az engedélyezési eljárás időtartama a hatályos Tvt. szerint 90 nap.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 45 318 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,6 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 45 639 forintos törlesztőt (THM 13,95%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

erdők

agrárminisztérium

erdőgazdálkodás

erdőirtás