Van ok aggodalomra: hiába csökken az infláció, tovább emelkedhet a kenyér ára

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Van ok aggodalomra: hiába csökken az infláció, tovább emelkedhet a kenyér ára

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 87,6 ezer forint volt tonnánként március utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbinál 27 százalékkal maradt el. Hasonló tendencia figyelhető meg a többi étkezési és takarmányként hasznosítható gabonafélénél is. A termésmennyiség várhatóan csökkeni fog a termelői árakkal együtt. Kérdés, hogy ez a továbbra is 25 százalék feletti infláció mellett hozhat-e valós árcsökkenést az alapvető élelmiszereknél, például a kenyérnél és az olajnál?

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 87,6 ezer forint tonnánként, a takarmánybúzáé 81,3 ezer forint, a takarmánykukoricáé 86,1 ezer forint/tonna volt március utolsó hetében. Ezzel egy időben az ipari napraforgómag termelői ára (magas olajsavtartalmú napraforgómaggal együtt) 175 ezer forint/tonna (–34 százalék), a repcemagé 190 ezer forint/tonna (–29 százalék), a szójababé 190,9 ezer forint/tonna volt. A full-fat (extrudált) szóját (30–40 százalék nyersfehérje-, 17–23 százalék nyerszsír- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú) 256,1 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették ugyanekkor.

Kevés lehet idén a búza idén

A Tallage francia piacelemző vállalat márciusi tájékoztatása szerint az Európai Unióban jó állapotban voltak a búzavetések március elején, a február végi esők kedveztek a növények fejlődésének. Az EU-ban az egy évvel korábbit 1 százalékkal meghaladó területről, 22 millió hektárról 129,5 millió tonna (+4 százalék) őszi búzát takaríthatnak be az idén. Magyarországon a Tallage szerint 5,2 millió tonna búza betakarítására van kilátás.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 87,6 ezer forintba került tonnánként áfa és szállítási költség nélküli termelői áron az étkezési búza március utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbinál 27 százalékkal maradt el.

Csökken a kukorica ára

Az IGC márciusi projekciójában a 2022/2023. gazdasági évit 4,5 százalékkal meghaladó, 1202 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2023/2024. gazdasági évben. A felhasználás 1198 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét 2 százalékkal haladná meg. A 2023/2024. évi szezon végére 261 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban. Az Európai Unióan a Tallage szerint a 2022. évitől 1,5 százalékkal kisebb területről, 8,7 millió hektárról arathatnak kukoricát az idén.

Szójababból is lesz olaj bőven

Az Oil World februári előrevetítésében az előző szezonét 3 százalékkal meghaladó, 367 millió tonna szójababtermésre számít világszinten a 2022/2023. gazdasági évben. Az északi féltekén 172,2 millió tonna (+0,3 százalék) szójababot takarítottak be 2022-ben. A déli féltekén lefelé módosították a korábbi várakozásokat, így 195 millió tonna (+5,4 százalék) termést várnak 2023 tavaszán. Argentínában a termés csaknem 43 százalékkal lehet kisebb (32,5 millió tonna), miközben Brazíliában a kibocsátás 18 százalékos bővülésére (153 millió tonna) számítanak az Oil World elemzői. A globális felhasználás 365 millió tonnára tehető (–0,7 százalék), így 88 millió tonna szójabab maradhat a tárolókban a gazdasági év végére, ami az előző szezon zárókészletét 1,5 százalékkal haladja meg.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a szójabab termelői ára 190,9 ezer forint/tonna volt március utolsó hetében. A full-fat (extrudált) szóját (30–40 százalék nyersfehérje-, 17–23 százalék nyerszsír- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú) 256,1 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették ugyanekkor.

Repcemagból jó a termés

Az Oil World márciusi projekciója szerint a repcemag és a canola globális termelése 18 százalékkal múlhatja felül az egy évvel korábbit a 2022/2023. gazdasági évben, 78,9 millió tonna lehet. Az EU-ban 19,2 millió tonnára nőtt a kibocsátás (+11 százalék).

Összességében 5,8 millió hektárról 19,5 millió tonna termést várnak uniós szinten a Tallage szakértői. Az AKI PÁIR adatai szerint a repcemag áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 190 ezer forint/tonna volt március utolsó hetében, az egy évvel korábbit csaknem 29 százalékkal múlta alul.

Napraforgómagból kevesebbre számítanak

Az Oil World 53,9 millió tonna (–7 százalék) napraforgómag-termésre számít a világon a 2022/2023. gazdasági évben. Az Európai Unióban 9 százalékkal (9,5 millió tonnára), Ukrajnában 34 százalékkal (11,1 millió tonnára) csökkent a termés, míg Oroszországban az egy évvel korábbit 5 százalékkal meghaladta (15,7 millió tonna). A globális kibocsátás 2,1 millió tonnával múlhatja alul az 56 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 5 millió tonna körül alakulhat a 2022/2023. évi szezon végén.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 169,1 ezer (–32 százalék), a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 175,9 ezer forint/tonnáért (–35 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők március utolsó hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 175 ezer forint/tonna (–34 százalék) volt.

Durván nőttek az élelmiszerárak Magyarországon

Az Európai Unióban az élelmiszerek és alkoholmentes italok aránya a fogyasztói kosárban Magyarországon, Csehországban, Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban is jóval az EU-s 15,6%-os átlag felett van. A legfrissebb adatok szerint a kategória súlya Romániában a legmagasabb, átlagosan 29% az élelmiszerek és alkoholmentes italok súlya. Ezzel szemben Lengyelországban csak 18%, de még így is bőven meghaladja az Európai Uniós átlagot. Magyarországon 19%, ami ugyan nem a legmagasabb, de így is elég nagynak számít. Hazánkban ugyanakkor az élelmiszerek az EU-s szinthez képest is drasztikusan emelkedtek.

Az élelmiszerek nagyobb súlya az alacsonyabb jövedelmű országokban nem meglepő, viszont ha összevetjük azzal, hogy az összes vizsgált országban legalább 30%-kal növekedett ezek ára (Magyarországon közel 64%-kal), akkor mindjárt érthető, hogy miért ugrott meg az infláció itthon ilyen nagy mértékben. Az élelmiszerárak kiugró mértékben nőttek, és mivel a kategória súlya magas, így jelentősen felfelé húzta az inflációt. A régióban hazánk esete azért is számít egyedinek, mert különböző javakra, főképp élelmiszerre, árstoppokat vezetett be. Ez az adott termékek árnövekedését megállította, viszont korántsem volt elég az élelmiszerárak növekedésének megfékezésére. A kormány 2021 őszén 6 alapvető élelmiszer esetén határozta meg az ár-maximumot, majd 2022 őszén tovább bővítette a listát, és az élelmiszerár-stopot 2023. április 30-ig meghosszabbították - számolt be a Portfolio.

Az ársapka a mai napig megosztónak számít. Bár az érintett termékek esetén valóban fékezi az élelmiszerek inflációját, ugyanakkor az már kétséges, hogy milyen hatással van azon élelmiszerek árára, melyeken nincsen ársapka. A kereskedők beépíthetik az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget egyéb élelmiszerek áraiba, melyek ezáltal hozzájárulhatnak az élelmiszerek esetén tapasztalt magas inflációhoz - ebből is látszik, hogy viszonylag paradox helyzetről beszélünk.

Hiábavaló volt az ársapka, nem sikerült fékezni az inflációt

Magyarországon mind a három legnagyobb súlyú tényező - közlekedés és szállítás, rezsi, élelmiszer - esetén történt kormányzati beavatkozás, azonban ez sem volt elég, hiszen 2022-től a fogyasztói árak hazánkban emelkedtek a legnagyobb mértékben. A rezsi áremelkedése közepesnek mondható régiós szinten, de az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint a közlekedés és szállítás esetén Magyarországon kiugró mértékű infláció tapasztalható. A fogyasztói kosárban lévő élelmiszerek és szolgáltatások inflációja mellett nem szabad megfeledkezni az energiaárakról sem, amit a jelenlegi inflációs csúcsok egyik okaként van számon tartva.

Bár 25,2%-ra mérséklődött az infláció márciusban a februári 25,4%-ot követően, ez nem érződik még a napi költések szintjén. Ezt a csökkenést elsősorban az üzemanyagárak és az alacsonyabb fogyasztás miatt a háztartási energiaárak további csökkenése okozta, de a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszeszitalok és a szolgáltatások árai. Az élelmiszerárak emelkedése már lassulást mutatott, azonban az elmúlt hetekben bejelentett árcsökkentések hatása még nem jelent meg az inflációban. Suppan Gergely makroelemző összegzése kimutatja, hogy továbbra is erős az inflációs nyomás, a maginfláció 25,7%-ra gyorsult, elsősorban a szolgáltatói árak kifejezetten gyors emelkedése miatt.

A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt tavaly az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése és a nyerstej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket, egyes tejtermékek esetében már jelentősebb árcsökkentéseket is bejelentettek. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi.

Mennyi az annyi? Így alakult az infláció márciusban

Egy év alatt az élelmiszerek árai 42,6%-kal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8%-os dráguláshoz képest, a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek. Ezen belül a sertéshús árak márciusban 26,8%-kal nőttek. A baromfihús árak 40,6%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 35,5%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 37,6%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 36,5%-kal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 50,4%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 3,9%-kal, a liszté 9,7%-kal emelkedett az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 16,8%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 60,6%-kal, az egyéb tejtermékek 72,8%-kal, a vaj, vajkrémek árai 68%-kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése még csak részben jelent meg a márciusi adatokban. A tojás ára 74%-kal, a margariné 37,5%-kal, a sertészsíré 76,4% emelkedett.

Mégis tovább emelkedhet a kenyér ára

Nemrégiben a Pénzcentrum arról számolt be, hogy tovább emelkedik a fehérkenyér ára: a boltokban már lassan ezer forintba kerül kilója átlagosan, egy évvel korábban még csak 458 forintba volt, és a drágulás tovább folytatódhat, annak ellenére, hogy az elmúlt 4 hónapban 40 százalékkal zuhant a búza világpiaci átlagára.

Az RTL Híradójának nyilatkozó pékségtulajdonos elmondta, hogy a liszthez most ugyan már olcsóbban jut hozzá, de minden másért többet kell fizetnie, az energiáért, a benzinért és a munkaerőért is. Nagyon szeretnének már árat emelni. A búza világpiaci árának zuhanásából a boltokban éppen ezért még semmit sem érezni, ellenben a magyar termelők egy része már fizetési neházségekkel küzd a konkurens, olcsó ukrán gabona miatt.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

gabona

búza

kukorica

takarmány

élelmiszer

árak

infláció