Kiadták a vészjelzést: Usutu-vírussal támadnak új szúnyogfajok Magyarországon

HelloVidék   
  Megosztom
Kiadták a vészjelzést: Usutu-vírussal támadnak új szúnyogfajok Magyarországon

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint koncepcióváltásra van szükség a védekezésben: országos monitorozásra, biológiai gyérítésre, rendszeres élőhely-térképezésre, akkreditált laboratóriumokra, célorientált szakértői gárdára, a lakosság tájékoztatására és aktív bevonására van szükség a szúnyogok elleni védekezésben.

„A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága" címmel megoldási javaslatot dolgozott ki a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya, az Agrártudományok Osztálya, az Orvosi Tudományok Osztálya és az MTA Ökológiai Kutatóközpont a hazai szúnyogirtási gyakorlat elavult, kis hatékonyságú és természetkárosító módszereinek helyettesítése érdekében.

A helyi szúnyogállomány fogékonysága ezekre az új kórokozókra kevéssé ismert, de egyes fajok esetében ez is bizonyított. A trópusi területekről behurcolt invazív szúnyogfajok betegségterjesztő képessége viszont jól dokumentált, és rendkívül komoly kockázatot jelent.

Hazánkban eddig három invazív szúnyogfajt írtak le. Tartós megtelepedésükre is egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Meghonosodásuk az első nagy lépés az új betegségek megjelenése és terjedése felé, de kiválthatja a már jelen lévő kórokozók intenzívebb terjedését is. Ezáltal reálissá vált új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának veszélye.

A járványos megbetegedések megjelenésének megakadályozására a leghatékonyabb módszer a terjesztő szúnyogok állományának kezelése. Megfelelő monitoring- és gyérítési rendszerrel jelentős költségmegóvás érhető el, és megelőzhetők a köz- és állategészségügyi veszélyhelyzetek - állapítja meg az MTA állásfoglalása.

A javaslat szerint hazánkban a potenciális veszélyekre való felkészülés terén az alábbi súlyos hiányosságok tapasztalhatók:

  • Hiányzik a kórokozók tömeges terjesztésére képes szúnyogfajok hatékony és folyamatos monitorozása, mivel egyrészt alig van a veszélyes szúnyogfajokat pontosan meghatározni képes szakember, és ilyen irányultságú alkalmazott zoológusok képzése sem folyik, másrészt a vírusterjesztő fajok tenyészőhelyeinek éves feltérképezése sem zajlik, illetve ennek híján a felszámolásuk sem (ezt jelenleg a vízügy, illetve a katasztrófavédelem nem végezteti el megfelelő színvonalon).
  • Hiányzik mind a vírusterjesztő rovarfajok, mind a hordozó gerinces fajok (vándormadarak, rágcsálók, háziállatok), mind pedig a lakosság vírusfertőzöttségének megfelelő szintű felmérése, amihez megfelelő számú, a feladat elvégzésre alkalmas laboratórium kijelölése, illetve létesítése lenne elengedhetetlenül szükséges.

Az MTA szerint a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a jelenlegi, túlnyomórészt deltamethrin-alapú szúnyogirtás időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére:

  • A szúnyogok népességeinek és tenyészőhelyeinek ismerete híján a beavatkozások sokszor késnek, nagyon csekély „találati pontosságúak”, ezáltal jelentős a célt tévesztve felhasznált idegméreg mennyisége.
  • Az elpusztított rovaroknak alig egy százaléka a „célszervezet”, viszont bizonyítottan sok az ökoszisztéma-szolgáltatásokban jelentős szerepű méhféle, illetve minden egyéb rovar, valamint közvetett tápláléklánc-hatásként a rovarevő gerinces állat is. Emellett az élővizekbe jutott deltamethrin a halakat, a hüllőket és a kétéltűeket is veszélyezteti.
  • Komoly veszélyforrás továbbá a túlzott mértékű használatból eredő rezisztencia kialakulása a célszervezetekben, ami megnehezíti a későbbi sikeres alkalmazást.

Az állásfoglalás a fenti problémákra az alábbiakat javasolja:

  • A hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának megszervezését, továbbá a begyűjtött egyedeknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által jegyzett, a szúnyogok által terjesztett kórokozókra (vírusok, baktériumok, paraziták) vonatkozó folyamatos vizsgálatát.
  • A monitoringrendszer keretein belül, de kiemelten az invazív szúnyogfajok megjelenésének és terjedésének vizsgálatát.
  • A gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltamethrin használatának jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó, a Bacillus thuringiensis israelensis használatával sokkal célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű.
  • Európa más országaiban már alkalmazott módszerek tapasztalatai alapján a biológiai gyérítés előtérbe helyezését, a rendszeres élőhely-térképezést, a lakosság tájékoztatását és aktív bevonását a védekezésbe a háztáji, illetve magánterületi tenyészőhelyek megszüntetése érdekében.
  • A mindezekhez szükséges szakmai háttér megteremtését. A hazai kutatóegyetemek és kutatóintézetek tudásbázisára alapozva létre kell hozni és hosszú távon fenn kell tartani azt a szakembergárdát, amely szellemi és infrastrukturális hátterével képes elvégezni és összehangolni a fenti tevékenységeket.
  Megosztom

hellovidék

szúnyog

járvány

járványügy