Eljött a rovar-apokalipszis: ha így megy tovább, folytatódik a brutális pusztulás

HelloVidék   
  Megosztom
Eljött a rovar-apokalipszis: ha így megy tovább, folytatódik a brutális pusztulás

A tudósok 24 százalékos csökkenést mértek az elmúlt 30 évre nézve, habár azt mondják, még nincs késő változtatni ezen a trenden és megmenteni őket. A repülő fajok, többek között a pillangók állnak legrosszabbul.

Több mint egymillió rovarfajt ismer eddig a tudomány, ez kétszer annyi, mint az összes többi élőlényfaj együtt (beleértve tehát minden más állatot, az összes növényt, gombát és más élőlényeket), de némely kutató szerint akár tízmillió rovarfaj is létezhet, olvasható a Magyar Rovartani Társaság honlapján. A legfontosabb szolgálatot azzal teszik nekünk, embereknek, hogy megporozzák a növényeket. A szélporozta gabonaféléken kívül szinte az összes haszonnövényünk – a gyümölcsök, a zöldségek, az olajnövények és a dísznövények óriási többsége – az ő segítségükre szorul.

Rovarok termelik a mézet, a méhviaszt, a valódi selymet. Nagyon sok állat nagyrészt vagy kizárólag rovarokkal táplálkozik, ilyen például a legtöbb énekesmadár, denevér, gyík és béka, habár a legtöbb rovart más rovarok és pókok fogyasztják el.

Nélkülük a lebontást csak gombák és baktériumok végeznék. Természetesen nem elhanyagolható tény, hogy kárt is okoznak: sok rovar növényevő, és ezek alaposan károsítják termesztett növényeket vagy a raktározott élelmiszereket. A szúnyogokkal, böglyökkel, tetvekkel, bolhákkal nemcsak hogy kellemetlen az együttélés, de ráadásul súlyos betegségeket is terjeszthetnek. A káros rovarok legfőbb ellenségei között szintén rovarokat találunk, ezek tartják kordában az egyébként elképesztő mértékben elszaporodó más fajokat.

Magyarországon rengeteg védett és fokozottan védett ízeltlábút (beleértve a rovarokat) találunk, a teljes listát itt lehet elolvasni. Több is van közülük, aminek igen magas példányonként az eszmei értéke: a Mocsáry-álkérésznek, a keleti rablópillének és a ráncos gyászbogárnak például 100 ezer forint, ahogy sok szitakötőfélének, futrinkafélének, cincérfélének is. A listát ebből a szempontból a remetebogár és több lepkefajta vezeti 250 ezer forintos eszmei értékkel.

A szárazföldi rovarpopuláció azonban most nagy bajban van: a tudósok 24 százalékos csökkenést mértek az elmúlt 30 évre nézve, habár azt mondják, még nincs késő változtatni ezen a trenden és megmenteni őket. A repülő fajok, többek között a pillangók állnak legrosszabbul. Az erről szóló tanulmányt a Science tudományos folyóiratban publikálták, számol be a Daily Mail. A kutatók 166 hosszú távú felmérést analizálva jutottak következtetéseikre. A kinyert adatokat arra használták, hogy visszakövessék a populációk változásait 1925-ig – így állapították meg, hogy

Ezzel szemben a vízi rovarok populációja több mint harmadával nőtt, amit a környezetbarát vízpolitikának tulajdonítanak. Míg a rovarok száma helyszínről helyszínre nagyon változó (még akár a földrajzi közelség ellenére is), a globális tendenciák egyértelmű csökkenést mutatnak.

A tanulmány vezető szerzője, dr. Roel van Kink szerint a pillangók, szöcskék és egyéb szárazföldi fajok évről évre 0,92 százalékkal lettek kevesebben az elmúlt 75 évben. Ezek a számok talán nem tűnnek soknak, de lényegében 24 százalékkal kevesebb rovart jelent egy 30 éves periódusra vetítve, 50 százalékot pedig 75 év távlatában. A kutatók szerint eredményeiket az úgynevezett szélvédő-jelenség is alátámasztja, vagyis az, hogy jóval kevesebb bogarat találunk a szélvédőkön, mint 30 vagy 40 évvel ezelőtt.

Ann Swengel, a tanulmány társszerzője az elmúlt 34 évet azzal töltötte, hogy pillangópopulációkat tanulmányozott Wisconsinban és több közeli amerikai államban. Vizsgálatai során ő is tapasztalta az állománycsökkenést, sajnos több védett fajtát is beleértve. Jonathan Chase professzor, a tanulmány másik szerzője azt nyilatkozta: az elemzés azt is mutatja, hogy a repülni képes rovarok száma is alaposan csökken. Ugyanakkor a rovarok többsége kevésbé feltűnő, kívül esnek a látókörünkön is – rengeteg él belőlük a talajban, a fák lombkoronáin vagy a víz közelében. A kutatók arra is rájöttek, hogy kevesebb rovar él a fűben és a talajon manapság, mint a múltban. A fán élő rovarok száma nagyjából ugyanannyi maradt.

A populáció csökkenése leginkább az Egyesült Államok és Európa egyes részein volt szembetűnő, különösen Németországban. Érdekes, hogy

- évente 1,08 százalékot. Ebbe a csoportba tartozik például a tiszavirág és a szúnyog is. 30 évben mérve összesen 38 százalékot növekedett ezeknek a fajoknak a populációja. A kutatók szerint ez a trend ígéretes bizonyítéka annak, hogy még nincs késő visszafordítani a pusztító emberi hatást.

A számok azt mutatják, hogy meg lehet fordítani a negatív trendeket. Az elmúlt 50 évben számos intézkedés segítette a szennyezett folyók, tavak tisztítását világszerte”

- magyarázta Chase. A professzor szerint ez lehetővé teszi, hogy több édesvízi rovarfajta újra megerősödjön. „A rovarpopulációk olyanok, mint egy farönk, ha víz alá nyomják. Felszínre akarnak jönni, míg mi folyamatosan lent tartjuk őket. De ha csökkentünk a nyomáson, ismét fel tudnak emelkedni”, szemléltette a helyzetet Kink egy hasonlattal. Szerinte az édesvízi rovarok példája épp ennek a lehetségességét mutatja. „Nem mindig könnyű azonosítani a csökkenés okait, ezáltal azt, hogy milyen módszerekkel állíthatjuk meg a leghatékonyabban. Ráadásul mindez lokálisan nagyban különbözhet.”

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

rovarok

bogarak

populáció

csökkenés

visszaesés

természettudomány