Ezért éli most aranykorát a városi kertészkedés: 4 jó indok, hogy te is belevágj

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően tömegek számára értékelődött fel a zöldfelület, a kert. Jól mutatja ezt, hogy a januárihoz-februárihoz képest megtöbbszöröződött azoknak a városiaknak a száma, akik parcellázott telkek, konyhai kiskertek után érdeklődtek a vidéki polgármestereknél. Arra a kérdésre, hogy vajon a hirtelen megugrott érdeklődés elvezethet-e a vidék felértékelődéséhez is, még nem tudjuk a választ, az viszont bizonyos, hogy a városi közegben való kertészkedés egyre népszerűbb, és népszerűségén csak emelt a pandémia. Lehetséges, hogy vannak, akiket az élelmiszerhiánytól való félelem motivál, amikor belevágnak, de talán még többen vannak azok, akik a megnövekedett otthon töltött idejüket szeretnék hasznosan és stresszmentesen tölteni. A lelkesedés minden bizonnyal megvan, de a legjobb az volna, ha mindez nem csupán egy múló fellángolás lenne, hanem egy fenntartható tendencia.

A városi kertészkedésnek számos pozitív hozadéka van: közösségeket hozhat össze és erősíthet meg, segíti, hogy minél könnyebben juthassunk friss zöldséghez, gyümölcshöz, és utat mutat egy egészséges, ökotudatos életmódhoz.

Az Independent cikke alapján most összeszedtük, miért lenne fontos, hogy minél jobban elterjedjen és velünk is maradjon ez a „mozgalom”.

Zöldülő városok

A globális populáció több mint fele városi környezetben él, ez a szám valószínűleg már 68 százalék lesz 2050-re. A városi zöldség- és növénytermesztés legalább némi zöldfelületet csempészhet az urbánus környezetbe. A lehetőségek tárháza szerencsére egyre növekszik: népszerűek például a közösségi kertek, ahol ki-ki művelheti a maga parcelláját, de a balkonkertészet is abszolút virágkorát éli. Minél több a növény a városban, annál jobb: elősegítik az épületek, utcák természetes hűtését, emellett a légszennyezés mérséklésében is kiemelt szerepük van.

Az élelmiszer-ellátás rugalmassága

Íme egy külföldi, de mindenki számára tanulságos példa: jelenleg az Egyesült Királyságban fogyasztott gyümölcsök 84% ​​-át, a zöldségféléknek pedig 46% -át importálják. A brexit és a koronavírus-járvány veszélyeztetheti az állandó utánpótlást, emellett a klímaváltozás okozta problémák (például a szélsőséges időjárás vagy a vízhiány) is megakaszthatják a külföldről érkező élelmiszerek behozatalát. A belföldön, akár városi közegben termelt zöldségek, gyümölcsök segíthetnek az ehhez hasonló gondok minimalizálásában. (A vertikálisan termesztett, illetve a föld alatt termő növények egyébként jóval ellenállóbbak az extrém időjárást és a kártevőket tekintve.)

Egészségesebb életmód

A természetbe való kimozdulás, a kertészkedés rengeteget javíthat a mentális egészségünkön és a fizikai állóképességünkön egyaránt. Már olyan kutatás is született, ami bebizonyította, hogy

aki aktívan részt vesz városi kertészkedésben vagy épp „csak” kiélvezi az így termett friss zöldségeket, gyümölcsöket, az jó úton halad az egészségesebb életmód felé.

A városi termelők sokkal könnyebben férnek hozzá ezekhez a tápláló vitaminbombákhoz, a tevékenységük egyértelműen csökkenti a stresszt, és kevesebbszer fogyasztanak egészségtelen élelmiszereket. Ugyanez a tanulmány azt is kimutatta, hogy a városi növénytermesztésnek jelentős szerepe van az élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök megváltoztatásában: azok az emberek, akik részt vesznek ilyenben, értékesebbnek ítélik a fenntartható, egészséges és etikus forrásból származó élelmiszereket.

Színesebb ökoszisztéma

Egy nemrégiben készült tanulmány rávilágított arra, hogy a közösségi kertek, parcellák a beporzó rovarok egyfajta gyűjtőhelyeként működnek, hiszen jellemzően sokféle és termékeny növény található meg ezeken a helyeken, a megfelelő tervezés és kivitelezés segít, hogy még hasznosabbak legyenek a biológiai sokféleség szempontjából.

Ezek a tényezők (és még sok más is) arra ösztönöznek, hogy el kellene gondolkoznunk a városban való élelmiszertermelés lehetőségein.

A koronavírus-járvány jó apropót adott arra, hogy átértékeljük, mennyire fontosak számunkra a helyi, városi zöldfelületek, milyennek szeretnénk látni az utcákat és parkokat.

Jó lehetőség ez egyben arra is, hogy a várostervezők és -fejlesztők megvizsgálják, mit kínálhat ez a fajta gazdálkodás az urbánus közegben.

Címlapkép: Getty Images