Még nem késő megállítani a rovarapokalipszist: így tehetünk ellene a kertünkben

Több mint egymillió rovarfajt ismer eddig a tudomány, ami kétszer annyi, mint az összes többi élőlényfaj együtt (beleértve tehát minden más állatot, az összes növényt, gombát és más élőlényeket), de némely kutató szerint akár tízmillió rovarfaj is létezhet - olvasható a Magyar Rovartani Társaság honlapján. A legfontosabb szolgálatot azzal teszik nekünk, embereknek, hogy megporozzák a növényeket.

A szélporozta gabonaféléken kívül szinte az összes haszonnövényünk – a gyümölcsök, a zöldségek, az olajnövények és a dísznövények döntő többsége – az ő segítségükre szorul.

Rovarok termelik a mézet, a méhviaszt, a valódi selymet. Nagyon sok állat nagyrészt vagy kizárólag rovarokkal táplálkozik, ilyen például a legtöbb énekesmadár, denevér, gyík és béka, habár a legtöbb rovart más rovarok és pókok fogyasztják el. A beporzáson kívül abban is hatalmas hasznot hajtanak, hogy eltüntetik az elhalt élőlényeket: az elpusztult állatokat, a trágyát, az élettelen növényi anyagot, köztük a kidőlt fákat is. Nélkülük a lebontást csak gombák és baktériumok végeznék.

Természetesen nem elhanyagolható tény, hogy kárt is okoznak: sok rovar növényevő, és ezek alaposan károsítják termesztett növényeket vagy a raktározott élelmiszereket. A szúnyogokkal, böglyökkel, tetvekkel, bolhákkal nemcsak hogy kellemetlen az együttélés, de ráadásul súlyos betegségeket is terjeszthetnek.

A káros rovarok legfőbb ellenségei között azonban szintén rovarokat találunk, ezek tartják kordában az egyébként elképesztő mértékben elszaporodó más fajokat.

Rájuk jár a rúd

A szárazföldi rovarpopuláció azonban nincs túl jó helyzetben: ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a tudósok 24 százalékos csökkenést mértek az elmúlt 30 évre nézve, habár azt mondják, még nincs késő változtatni ezen a trenden és megmenteni őket. A repülő fajok, többek között a pillangók állnak legrosszabbul. Az erről szóló tanulmányban a kutatók 166 hosszú távú felmérést analizálva jutottak következtetéseikre. A kinyert adatokat arra használták, hogy visszakövessék a populációk változásait 1925-ig – így állapították meg, hogy

a terjeszkedő városok lehetnek az okai annak, hogy a szárazföldi rovarokból és bogarakból jóval kevesebb van napjainkban.

Míg a rovarok száma helyszínről helyszínre nagyon változó (még akár a földrajzi közelség ellenére is), a globális tendenciák egyértelmű csökkenést mutatnak.

A tanulmány szerint a pillangók, szöcskék és egyéb szárazföldi fajok évről évre 0,92 százalékkal lettek kevesebben az elmúlt 75 évben. Ezek a számok talán nem tűnnek soknak, de lényegében 24 százalékkal kevesebb rovart jelent egy 30 éves periódusra vetítve, 50 százalékot pedig 75 év távlatában. A kutatók szerint eredményeiket az úgynevezett szélvédő-jelenség is alátámasztja, vagyis az, hogy jóval kevesebb bogarat találunk a szélvédőkön, mint 30 vagy 40 évvel ezelőtt. A populáció csökkenése leginkább az Egyesült Államok és Európa egyes részein volt szembetűnő, különösen Németországban.

Fényszennyezéssel kapcsolatos cikkünkben is volt szó arról, hogy az élővilág, többek között a rovarok képtelenek alkalmazkodni a jelenséghez, ami szintén hozzájárul a pusztulásukhoz. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Gyarmathy István egy átfogó kutatás keretén belül a fényszennyezés rovarokra gyakorolt hatásait is vizsgálja. Közismert, hogy a rovarokat vonzza a fény, nem véletlen, hogy a rovarkutatás egyik eszköze a fénycsapda.

Kiragadott példa és aspektus, de naponta nagyjából 2 grammnyi az a rovarmennyiség, amit egy, a kutatásban használt lámpa befog. Ez nagyon kevésnek tűnik, ám ha azt nézzük, hogy Magyarországon 2015-ben körülbelül egymillió-háromszázezer, közvilágításban használt lámpatest volt (azóta valószínűleg még több van), és hozzávesszük azt a nagyjából 250 napot tavasztól őszig, amikor rovarmozgás zajlik, akkor kijön, hogy éves szinten több mint 600 tonna rovar vonódik ki ilyen módon a természetből. Ez így viszont már rengeteg, főleg azt is figyelembe véve, hogy egész Európában nagyon komolyan csökken a rovarok faj- és egyedszáma

- mondta el megkeresésünkre a szakember.

Egy méhek nélküli világ nagyon más lenne

Ahogy a Budakeszi Vadaspark is felhívja a figyelmet friss posztjában, a rovarok népes osztályán belül is a méhek nagyon fontos szerepet játszanak a természet körforgásának megfelelő működésében:

Sajnos ők is a vészesen fogyó rovarok táborát gyarapítják: populációjuk világszerte rohamosan hanyatlik, köszönhetően egyebek mellett az élőhelyeik elvesztésének, a légszennyezettségnek és a rovarölő szerek használatának. Tavaly tavasszal, a koronavírus miatti korlátozások kapcsán ugyanakkor arról számolhattunk be, hogy míg az emberek otthonaikba szorultak, a vadvilág kevésbé volt kitéve különféle beavatkozásoknak, szennyezésnek, zavarnak. Ez a vadon élő méhekre mindenképpen kedvezően hatott.

Egy méhek nélküli világ nagyon más lenne, és alapjaiban változtatná meg az emberi életet. A méhek a világon a legfontosabb beporzók: annak az ételmennyiségnek a harmadát, amit megeszünk, ők termékenyítik meg, a virágzó növényeknek pedig a 80 százalékát. Más beporzó rovarokkal együtt hatalmas a globális gazdasági értékük.

A koronavírus miatti globális korlátozásoknak az volt az egyik legnagyobb környezeti hatása, hogy a légszennyezettség jelentősen csökkent. Ilyen körülmények között a méhek rövidebb idő alatt és hatékonyabban tudják teljesíteni a feladatukat, ez pedig segíthet az élettartamuk növekedésében is. Az autókból érkező kevesebb kibocsátás a méhek ellátásának is kedvez, ugyanis egy 2016-os tanulmány szerint a légszennyezettség jelentősen csökkenti a virágillatok erősségét és tartósságát. A szennyező anyagok lebontják a növények által kibocsátott illatmolekulákat, ezzel nehezítve, hogy a méhek megtalálják őket. A tanulmányban arról is írnak, hogy a magas ózonkoncentráció olyan kémiai változásokat okoz, amik megzavarják a méheket és akadályozzák az élelmezésüket.

A lecsökkent autósforgalom más előnyöket is tartogatott a méhek számára: szerencsére a pusztulásukban is csökkenés volt tapasztalható, hiszen jóval kevesebben végezték a kocsik szélvédőjén.

Rovarhotel, darázsgarázs, lepkeház

Annak, hogy a kertünkben élő hasznos rovarokat segítsük, egyik remek eszköze a rovarhotel. A mesterségesen kialakított építményeknek az a célja, hogy optimális körülményeket teremtsen azoknak a rovaroknak, amikre a kertnek szüksége van. Méretük, kialakításuk és anyaguk nagyon sokféle lehet, főleg ha minél több rovarnak akar megfelelni. Ugyanakkor léteznek kifejezetten bizonyos fajoknak kialkított hotelek is, mint például a darázsgarázs, a méhecskehotel vagy a lepkeház.

Mi mindenre jó?

• Némely rovar számára, amik csak az időjárás viszontagságai vagy a fény elől húzódnak be, a hotel funkcionálhat csupán átmeneti otthonként.
• A rovarok, különösen a katicák és a pillangók, téli hibernálódási idejüket szívesen töltik a rovarhotelben, így téli szállásként is jól működik.
• A rovarhotelben kialakított üregek fészek építésére is kiválóak. A rovarok az adott üreget kibélelik homokkal, agyaggal, vagy mohával, és így rakják le tojásaikat.
• A korhadó növényi részekkel táplálkozó rovarok számára a rovarhotel táplálékot is jelent.

Ma már áruházakban is kaphatunk használatra kész rovarhotelt, különféle méretekben és kivitelben. A Bauhausban 4490 és 8990 forintért is árulnak, a Jyskben 1850 forintért, a Praktikerben 1499 forintért vehetünk, de akár online is rendelhetünk például az eMagról, ahol 6389 forintba kerül, esetleg a Tschibo online boltjából, ahol pedig 5995 forintba.

Ha szívesen barkácsolunk, magunk is elkészíthetjük otthon - íme egy kis segítség hozzá!

Hogyan kell kinéznie?

• Általában ház alakú, a külső szerkezetét, vázát egy tető, egy talapzat és oldalfalak adják, amik jellemzően fából készülnek.
• Mindenképp szükséges tetővel ellátni, hogy védve legyen a csapadéktól.
• Ha a talapzat leér a földre, akkor röpképtelen rovarok is könnyen birtoka vehetik, ebben az esetben viszont alulról a fa átnedvesedhet és korhadásnak indulhat. Ha viszont lábakra állítjuk vagy felfüggesztéssel rögzítjük, akkor megóvhatjuk a felázástól, ugyanakkor lehet, hogy a szálló vendégei kevésbé lesznek sokfélék.
• A magasabb rovarhoteleknél érdemes szinteket, emeleteket kialakítani, így jobban el lehet helyezni a töltőanyagokat. Ha a hotel köré valamilyen hálót teszünk, megakadályozhatjuk az apróbb elemek kihullását, és védjük a rovarokat a madarakkal szemben.
• A belső részek kialakításához szinte bármilyen természetes anyag felhasználható. Minél többféle anyagú és szerkezetű elemet használunk fel, annál többféle rovar találja meg a helyét a rovarhotelben. Ezek lehetnek lyukacsos tégla, toboz, nádszálak, ágak, kéregdarabok, tojástartó, tető- és virágcserép, dióhéj, kilyuggatott faágak, kiásott gyökerek, szalma, bambusz, kő. A megfúrt fadarabok elsősorban a méhek és darazsaknak kedveznek, a futrinkák, százlábúak, ászkarákok és sok pókfaj pedig a kövekből, gallyakból álló, labirintusszerű búvóhelyeket kedveli.

A rovarhotelt védett helyre érdemes tenni, ami se nem szeles, se nem nedves. Minél szárazabb az építmény, annál ideálisabb a rovarok számára, előnyös a déli fekvés, a fal vagy sövény előtti elhelyezés. Egy ízléses, igényes kivitelű építmény teljes joggal lehet a kertünk dísze is.

A Göcseji Múzeum videójában egy nagyon egyszerűen elkészíthető beporzó rovarhotel elkészítését láthatjuk lépésről lépésre:

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet videójában pedig amellett, hogy meg is mutatják, milyen az ideális rovarhotel felépítése, részletesen elmagyarázzák, miért fontosak:

Címlapkép: Getty Images