Közeleg a rágcsálóinvázió: ezek az állatok az egészségünkre is veszélyesek lehetnek

Nem ritka, hogy a hideg elől menekülő, élelmet kereső rágcsálófélék a lakókörnyezetünkben találnak új otthonra. Most, hogy már lassan a télies időjárásra kell készülnünk, fokozottan érdemes figyelni a megelőzésre és a védekezésre, hiszen a rágcsálók súlyos károkat okozhatnak a lakásban és az autókban is, a vezetékek megrágása pedig akár lakástűz kialakulásához is vezethet.

Sokszor nem is olyan könnyű észrevenni, ha rágcsálók vertek tanyát a házunk táján. Általában az ürülékük buktatja le őket. Sajnos rossz hír, hogy

ahol egy egér van, ott általában több is, hiszen nagyon gyorsan szaporodnak, illetve a biztos menedéket és élelemforrást nyújtó helyeket hamar megtalálják a többiek is.

A patkányok a leginkább veszélyes, betegségeket terjesztő rágcsálók közé tartoznak, amik az ember közvetlen környezetében és mezőgazdasági közegben is egyaránt feltalálják magukat, főként az állattartó telepeket és a könnyű élelemszerzési lehetőséggel kecsegtető földeket preferálják. Leginkább azokon a területeken telepednek meg és szaporodnak, amiket napi szinten nem bolygatunk, például ritkábban látogatott melléképületekben, takarmány-raktárakban, komposztálókban, de tulajdonképpen bárhol megjelenhetnek.

Veszélyt jelenthetnek az egészségünkre is

Mint arról korábbi cikkünkben írtunk, a Nébih külön tájékoztatást közölt arról, hogy milyen veszélyekkel jár a rágcsálók elszaporodása. A hivatal szerint ha ez bekövetkezik, szerepet játszhatnak nemcsak az élelmiszerek szemmel látható károsításában, de a különféle betegségek kórokozóinak terjesztésében is. Egyes állatjárványok mellett emberre is terjedő, úgynevezett zoonózisok gazdatesteiként komoly veszélyforrást jelentenek. A szennyezett helyen (pl. szemétgyűjtők, csatorna) mászkáló rágcsálók a testükre tapadt vagy testváladékaikban jelenlévő kórokozókat az élelmiszerekre is átvihetik, így a különféle betegségek terjesztésében szerepet játszhatnak. Olyan ismert betegségek mellett, mint a szalmonellafertőzés vagy a fonálférgesség, az úgynevezett leptospirózis nevű fertőző betegség terjedéséért is a patkányok felelnek. Ez utóbbi hidegrázással, fejfájással, izomfájdalmakkal és magas lázzal induló, esetenként súlyosabb következményekkel, máj- és veseelégtelenséggel járó, szerencsére antibiotikummal gyógyítható fertőzés.

Milyen rágcsálók bukkanhatnak fel a kertben és hogy szabaduljunk meg tőlük?

Sokan azt gondolják, a problémára a különféle mérgek jelentik a legegyszerűbb megoldást, ráadásul ezek könnyen hozzáférhetőek is. Ugyanakkor, mivel manapság már elég sokféle változatuk létezik, körültekintően kell kiválasztanunk a megfelelő típusút, és arra is nagyon oda kell figyelnünk, hogy nehogy a háziállataink legyenek végül az áldozatok. Ha mérget használunk, de nincs meg hozzá a kellő szakértelem és körültekintés, sok problémánk lehet vele. Például ha nem rögzítjük, nem a kellő mennyiséget és nem a megfelelő minőségű mérgezett csalétket használjuk, szinte biztos, hogy nem járunk sikerrel, sőt, még rajta is veszthetünk. Az is megtörténhet, hogy a patkányokban tolerancia vagy rezisztencia alakul ki egy adott hatóanyagra, így nyilván hatástalan lesz az irtás. Persze léteznek „természetesebb” módszerek is a kártékony rágcsálók likvidálására a mérgeken kívül.

A túlnépesedett rágcsálóállomány jelentős károkat okozhat, így egyre többen döntenek a védekezés mellett. Érdemes a mérgezések és a környezeti károk elkerülése érdekében megfontoltan felkészülni és védekezni a rágcsáló helyzettel szemben. Mutatjuk mit tehetünk a leggyakoribb vendégek látogatása esetén:

1. A pocok

A javaslat szerint a mezei pocok elleni védekezés akkor hatékony, ha rendszerbe foglalva, előre gondolkodva és megtervezve hajtják végre. Érdemes először megelőző óvintézkedéseket tenni: az udvarra T alakú ülőfákat és műfészkeket kihelyezni, hogy a természetes ellenségek "támogatással" könnyebben elvégezhessék a rágcsálók gyérítését. Ha mégis bekövetkezik a mezei pockok túlszaporodása a területen, abban az esetben választhatjuk a drasztikusabbnak számító növényvédőszeres kezelést. Magyarországon az Arvalin LR készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre, valamint szükséghelyzeti engedély alapján 2019. október 1-től 2020. január 28-ig felhasználható a Pocok Tox néven kapható készítmény.

2. Az egér és a patkány

Sokszor nehéz észrevenni, ha egerek vagy patkányok bújkálnak az otthonunk különböző részein: általában ürülékük buktatja le őket, amiből könnyen rájöhetünk, hogy hívatlan vendégek vannak a lakásunkban. Az egér ürüléke apró, sötét rizsszemekre hasonlít, a patkányé kissé szélesebb és hosszabb. Nem jó hír, hogy ahol egy egér van, ott általában több is, hiszen nagyon gyorsan szaporodnak, illetve a biztos menedéket és élelem forrást nyújtó helyeket hamar megtalálják a többiek is.

Számos megoldásról írnak az interneten, amivel távol tarthatjuk a rágcsálókat. Kipróbálhatjuk ugyan őket, de legtöbb esetben már igazzá vált a mondás, miszerint vagy megszoksz vagy megszöksz és az egerek bizony megszokták. Ennek ellenére kísérletezhetünk az egerek számára kellemetlen szagok használatával, például a borsmentával és a cayenne borssal. Ha biztosra szeretnénk menni, kevésbé gyors megoldás a csapdáknál, ám kicsit barátságosabb egy gyors feltérképezés. A rágcsálók számára a könnyen hozzáférhető élelmiszerek és állateledelek rendszeres táplálékforrást jelentenek az újonan szerzett szálláshelyen. De ha jól záródó dobozba, tárolókba tartjuk az említett ételeket, akkor az egér jó eséllyel nem fogja túl kényelmesen érezni magát otthonunkban.

Még egy kis segítség lehet, ha felszámoljuk a kuckónak számító régóta tárolt hulladékokat, szemeteket. Ha mégis megtelepszenek az egerek használhatjuk a boltban kapható csapdákat. Választhatunk úgynevezett élvefogó csapdákat, amelyek egy dobozba zárják az egeret és utána könnyedén szabadon engedhetjük, illetve van lehetőségünk rugós és ragasztós csapdát vásárolni. Amikor sikerült megszabadulni a lakásunkba költöző egerektől egy fertőtlenítést követően folytathatjuk a feltérképezést és további megelőző tevékenységekkel elkerülhetjük az újabb rágcsálóinváziót. A legkisebb lyukakat is fontos tömítőanyaggal, acélgyapottal betömni, hiszen a réseken, nyílásokon keresztül is visszatérhetnek a rágcsálók.

3. Nyest

Egészen kis réseken is beférnek és hatalmas ramazurit csapnak a padlásunkon, valamint az autónkat is tönkre tehetik a nyestek. A kistestű ragadozó éjjel indul zsákmányért, ám utána szívesen rágja meg berendezéseinket, vezetékeinket. Az autó tulajdonosok évről évre kétségbeesve keresik a biztos megoldást, amikor reggel ismét nem indul a jármű, mivel éjszaka egy nyest zsákmányává vált az indítókábel. A legveszélyeztetettebbek a régebbi típusú autók, mivel a motorterük jóval kevésbé védett, viszont minél újabb egy autó az alkatrészek és a javítás is általában többe kerülhet.

Száz százalékos megoldás továbbra sincs, de elérhetők sprayk, amellyel befújhatjuk a motorteret és a szag távol tarthatja a nyestet. Különböző hangot kibocsájtó készülékeket is vásárolhatunk, amik szintén megakadályozhatják a meghatározott frekvenciájú hangnak köszönhetően a nyest közeledését. Sokan alternatív megoldásként a kutyájuk bundájából tesznek egy kisebb csomót a motorháztető alá, hiszen a nyest fél a kutyáktól és az elhelyezett szőr szaga távol tarthatja.

4. Pele

Ritkábban ugyan, de a pelékkel gyümölcsösök mellett, hétvégi házakban, padlásokon találkozhatunk. Gyakorlatilag nincs olyan akadály, ahova ne tudna felmászni: még szinte a fal sem akadály neki. Ha pele költözik otthonunkba vagy közvetlen környezetünkbe a javaslatok szerint a legjobb, amit tehetünk, hogy csapdába ejtjük és elköltöztetjük. A legegyszerűbb csapda, ha egy kitámasztott cserép alá gyümölcsdarabokat teszünk, majd a cserép alatt rekedt állatot kesztyűvel megfogjuk. Boltban kapható élvefogó csapdát is használhatunk, amelyben szintén gyümölcs legyen a csalink. A pele aranyos, kis méretű állat, de a költöztetésnél jobb, ha vigyázunk, mivel nagyon harapós.

Címlapkép: Getty Images