Ezek a legfontosabb kerti munkák márciusban: itt a 9+1 pontos feladatlista

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Ezek a legfontosabb kerti munkák márciusban: itt a 9+1 pontos feladatlista

Éled a természet, a kora tavaszi virágok már szirmot bontottak, színesedik a kert. Itt az ideje, hogy a téli álmot felváltsa az aktív tevékenységek időszaka a hobbikertekben is. Az időjárás még változékony de bizony van jó néhány feladat, ami nem várhat tovább, márciusban el kell végezni a kiskertben! Mutatjuk. 

1. Eljött az ültetés ideje

Március elején a legsürgősebb feladat a gyümölcsfák, a díszfák és díszbokrok, a szőlőoltványok és a rózsatövek ültetése, aztán a bőséges megöntözése, mivel gazdag vízellátás nélkül a csemeték nem gyökeresednek meg. Alapszabály, hogy akkor szabad ültetni, amikor le lehet az ásót nyomni a földbe. Ha nem megy nulla fok alá a hőmérséklet tartósan, nincs átfagyva a föld, kezdődhet az ásás!

A szabadgyökerű gyümölcsfák ültetésének és kezelésének azonban szigorú szabályai vannak, be nem tartásuk pedig könnyen a növény pusztulásához vezethet. Ha viszont odafigyelünk, a kora tavaszi telepítés is könnyen elvégezhető lesz. Kósa Dániel, a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke megosztotta korábban a HelloVidékkel a gyümölcsfaültetés legfontosabb szabályait - erről ITT olvashatsz.

A szabadgyökerű gyümölcsfák jellemzően jóval olcsóbban beszerezhetőek, mint a konténeres változatok, de a drágulás itt is tetten érhető. Ugyanakkor 1500 forint körüli áron már vásárolhatunk belőlük.

2. Indulhat a veteményezés

Az igazán előrelátó kertész már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és a zöldségfélék, virágok palántázására is gondol. Hónap közepén érdemes elvetni a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot a palántanevelő ládákba, valamint elvethetjük az első spenótokat is. A korai káposztafélék magvai, a fejes saláta és tépősaláta is földbe kerülhet és ha még nem tettük vessünk el petrezselymet.

A hónap második felében kell elvetni az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségfélék, így például a zöldborsó, a sárgarépa és a petrezselyem magját. Emellett ilyenkor célszerű ültetni a vöröshagyma dughagymáit és a fokhagyma gerezdjeit is. A nagyobb évelő fűszernövényeket, például a lestyánt vagy a citromfüvet is már szabadföldbe ültethetjük.

Hónap vége felé vessük el például a retket, a salátát, a póréhagymát, borsót, természetesen egyelőre beltérben, hogy tavasszal kiültethessük a palántákat a kertbe. A tél vége felé, amikor már enyhül az idő, szabadföldön is megkezdhetjük a különféle növények duggatását, vetését.

Összegezve:

  • Szabadba már vethetünk: spenótot, zöldborsót, sárgarépát, hónapos retket, hagymát, tépősalátát, petrezselyemet.
  • A gumós és gyökérnövények, például a csicsóka vagy a torma és a hónap második felétől a korai burgonya éppúgy ültethető a fagymentes földbe.
  • Fólia vagy fátyolfólia alá már ültethető a saláta. Próbálkozhatunk a rukkolával (Rucola selvatica) vagy más néven bormustárral. Ez az Itáliából származó saláta az utóbbi évek slágere.

3. Az ültetés mellett fontos feladat a koronaritkítás

Kora tavasszal a legsürgősebb feladat a gyümölcsfák, díszfák és díszbokrok, szőlőoltványok, rózsatövek ültetése. Sok a munka ilyenkor az idősebb, termő gyümölcsfákkal is: jön a koronaritkítás ideje, amikor a sűrűn álló, egymást keresztező ágrészeket és vesszőket tőből ki kell metszeni, hogy később minden gyümölcsöt elegendő napsütés érjen és ízletes termést hozzanak létre. A kert minden lombhullató növényének lemosó permetezését is ekkor kell megejteni.

4. Ne feletsük el a metszést! De nem mindegy, hogyan!

A gyümölcsfák metszése rendkívül fontos témakör a gyümölcstermesztésben, hiszen gondoljunk csak bele, hogy szinte kizárólag a metszéssel szabályozzuk a fák méretét a korona formáját, a termőrészek kialakulását, a rendszeres teméshozás biztosítását, továbbá a gyümölcs mennyiségét és minőségét is döntően befolyásolja. A metszés növényélettani, tudományos alapokon nyugszik, alapelvei a gyümölcstermesztés fejlődésével a gyakorlati tapasztalatok, megfigyelések és a módszeres kísérletek kiértékelése során, évszázadok alatt alakultak ki. A cikk terjedelme behatárolt, így csak a legfontosabb gyakorlati ismereteket tudjuk a teljesség igénye nélkül a kedves olvasóval megosztani és a figyelmet felhívni.

A metszés technikai kivitelezését, számos tényező befolyásolja. Az első és legfontosabb kérdés, hogy házikertben, szórványban lévő gyümölcsfát metszünk, vagy meghatározott térállásban helyezkednek el a fák. Szórványban lévő gyümölcsfát kicsit lazábban metszhetjük, viszont ültetvényben, szigorúan a szakma szabályai szerint kell metszenünk, különben a fákat nem tudjuk az adott térállásban megtartani. A következő fontos elengedhetetlen tényező, az adott gyümölcsfaj termőrész ismerete és a termőrészek kialakulásának menete. ITT részletesen bemutatjuk, mit hogyan metssz szakszerűen.

5. Nagyon figyeljünk a szőlőre!

A szőlő növény esetében igyekeznünk kell a metszéssel. Mert ha a talaj hőmérséklete tartósan 7 Celsius fok fölé emelkedik, akkor megindul a nedvkeringés és a metszéspontokon könnyezni fog a növény, ami értékes tápanyagok elfolyását és a rügyek bevakulását okozhatja. A különböző tőkeformák esetében is általános szempont, hogy a termőalapokhoz minél közelebbi rügyből fakadjanak a hajtások, ezzel elkerülhetjük a tőke felkopaszodását, majd pusztulását.

Amennyiben felkopaszodott a tőkeforma, különösen törzses tőke esetén, akkor a kívánt törzsmagasság feletti legközelebbi erős vessző meghagyásával a kordonkar megújítható, és a következő évben a termőalapok kialakítása a meghagyott vesszőn megkezdhető. A szőlőnövény terhelését a metszés után meghagyott rügyek számával határozzuk meg. Ha kevés és vékony vesszők vannak a tőkén, akkor túlterheltük az előző évben és vagy tápanyaghiány mutatkozik. Ilyenkor rövid két rügyes csapokkal terheljük a tőkét és tápanyagot juttatunk ki, főleg nitrogént. Hosszú csapos (4-7) rügy, metszés esetén mindig hagyjunk a hosszú csap alatt két rügyes biztosító(ugar) csapot, különben felkopaszodik a tőke. Ha csak hosszú csapon terem a fajta, akkor minden esetben így kell metszenünk.

A két centiméternél nagyobb átmérőjű metszési felületeket, a metszést követő 6 órán belül kezeljük sebkezelővel a fertőzések csökkentése végett.

6. A virágok is igénylik a metszést

A fagyok elmúlásával a rózsákról is leszedhetjük a takarás és megejthetjük a metszésüket, hiszen tapasztalt kertészek szerint a rózsákat akkor kell metszeni, ha virágzik az aranyeső.

7. Tegyük rendbe a gyepet!

A gyep ápolása az első melegebb napokon indul. Tisztítsuk meg a lomb- és egyéb téli „maradványoktól", különben a fű rothadásnak indul! A lombmaradékokat hordjuk a komposztra. A sövények alatt maradjon a lomb - védelmet nyújt a hasznos rovaroknak. Ahogy a fű elkezd növekedni, valamint az időjárási és a talajviszonyok is engedik, gereblyézzük el a gyepről a leveleket, egy lombseprűvel fésüljük át alaposan, hogy levegőhöz jusson és elkerülhessük a rothadásos betegségeket. Túlságosan erősen azonban ne gereblyézzünk, mert károsíthatja a füvet!

8. Készüljünk fel a kártevőkre, és gyomláljuk ki a gazt

Az enyhébb, csapadékosabb idő beálltával a meztelen csigák megjelenése problémát okozhat: tegyük hát meg a szükséges lépéseket növényeink megóvása érdekében. A káposztaféléket a falánk galamboktól úgy védhetjük meg, ha letakarjuk az ágyásukat fátyolfóliával. Legyünk résen: a szürkepenész és a peronoszpóra is könnyen felütheti a fejét a káposztafélék között. Esetenként a levéltetvek szórványos megjelenésére is számítani lehet.

Gyökerestől gyomláljuk ki a gyomokat, amelyek a későbbiekben gondot okozhatnak – gondolunk itt elsősorban az évelő gyomokra. Ha még most elbánunk velük, az év hátralevő részében összehasonlíthatatlanul könnyebb dolgunk lesz velük. Természetesen az egynyári gyomokat is rendszeresen kapáljuk ki, még mielőtt feltartóztathatatlanul elburjánzanának.

Elkerülhetetlen a lemosó permetezés

Elkerülhetetlen márciusi munka a kert minden lombhullató növényének, sőt minden, fából készült tárgyának (kerítés, kapu, oszlopok stb.) lemosó permetezése. Erre a célra igen alkalmas a kereskedelemben beszerezhető, kénnel vegyes bordói lé, amelyet 1%-os töménységben kell a növényekre permetezni. Ez a szer teljesen környezetbarát, emberre, állatokra, növényekre nézve veszélytelen, de valamennyi gombás megbetegedést megelőzi.

9. Ellenőrzés, javítások

Ideje ellenőriznünk a télire elzárt vízvezetékeket. Ha a tavasz eleji nagy vizsgálat során hibát találunk, még idejében elvégezhetjük a szükséges javításokat. Ha februárban nem tettük meg, most mindenképp érdemes pótolnunk a kerti szerszámok, eszközök közül azokat, amik esetleg elhasználódtak vagy hiányoznak.

+1 Itt az ideje, hogy elkezdjünk komposztálni!

Erre a célra a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag jól felhasználható. Jelöljünk ki a komposztkészítés céljára a kert egyik sarkában egy lehetőleg árnyékos helyet. Itt halmozzuk össze a gyümölcsfák zöldválogatásakor nyert nyesedéket, a zöldborsó és zöldbab szárát, a fel nem magzott gyomnövényeket, a lekaszált füvet, a konyhai és az egyéb szerves hulladékot. A szerves anyagot rétegesen rakjuk egymásra. Minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb lesz a bomlási folyamat.

A komposzthalmot körülbelül 1,5 méter magasságig halmozzuk fel, majd vékony földréteggel fedjük be. A szerves hulladék - különösen, ha állandóan gondoskodunk arról, hogy nyirkos legyen - 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ekkor keverjük át a komposztanyagot. Így több levegőhöz juttatjuk a szerves anyagot és ezzel elősegítjük a bomlás folyamatát. Az összerakástól számított egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik, ami a gyümölcsöskertben rostálatlanul is kiszórható. Virágoskertbe célszerű a komposztot megrostálni, hogy az el nem bomlott, nagyobb darabokat a földnemű anyagtól elválasszuk.

Komposztláda - milyet, mennyiért

A kertünkben használhatunk fa- vagy műanyag komposztládát ízlésünknek vagy pénztárcánknak megfelelően. A fa komposztáló láda esztétikus, természetes hatása miatt bármely kert hasznos éke lesz, így biztosítva számunkra az értékes, tápanyagban gazdag humuszt, melyet felhasználhatunk kiskertünkben. A műanyag komposztáló láda újrahasznosított műanyagból készülhet, így ellenáll az időjárás viszontagságainak, és szintén környezetbarát.

Az otthoni kiskertben általában elegendő egy mintegy egyköbméteres komposztáló felállítása, ebbe minden olyasmi belekerülhet, amiről fentebb írtunk, és elég lesz a benne keletkezett humusz a növényeink számára. Amikor már javában komposztálunk, pénzt spórolhatunk meg a földbe juttatandó trágya árán, ráadásul újrahasznosítjuk általa a háztartási zöldhulladékot is, vagyis hosszú távon mindenképp megéri a kerti komposztálás.

De először is fel kell állítanunk egy komposztálót, aminek a költségeivel mindenképp számolnunk kell. A boltban vásárolt műanyag komposztládák ára 15000 forintnál kezdődik, de akad olyan is, amelyiknek az ára 100000 forint körüli összegre rúg. Ha van elfekvőben otthon néhány deszkánk, magunk is összeállíthatjuk, de a fából készített komposztáló nem filléres mulatság.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

kerti teendők

március

márciusi feladatlista

hobbikertészek