Íme, a sztárkertészek sokat érő titka: ezekkel a növényekkel nem hibázhatsz, imádják a félárnyékos kerti zugokat

Félárnyékos helyeken inkább szűrt fényhez jutnak a növényeink, vagy adott esetben egy bizonyos napszakban nem is éri őket a napsugárzás. Természeti környezetben ilyen helyeket az erdő széleken, ligetekben, kisebb tisztásokon találunk. Kertünk azok azon része tekinthető félárnyékosnak – közölte a HelloVidékkel Kósa Dániel kertészmérnök, amely a teljes napsugárzást körülbelül 4-6 órán át kapja csak. Ilyen területeket nem feltétlenül csak nagyobb vidéki kertekben találunk, általában ide sorolhatjuk az erkélyeket, a balkonokat és a teraszokat is.

Jó hírünk, hogy rendkívül sok növény kedveli a félárnyékos helyeket, az egynyári növények közül válogathatunk több faj közül is. A futómuskátlik, a fuksziák, a begóniák, a nebáncsvirágok vagy a gumós begóniák is alkalmasak lehetnek ilyen helyekre. Évelők közül nagyon sok talajtakaró ide tartozik, de nagy átfedés lehet a tűző napot is bíró, és kedvelő növények között.

Ez annak köszönhető, hogy bizonyos fajok elviselik a félárnyékot, de ellenben elmarad a fejlődésben a teljes napsütést kapó társaiktól. Itt meg kell említenünk a télizöldeket (Vinca ssp.), a hegyi homokhúrokat (Arenaria ssp.), a ligetszépéket (Oenothera ssp.), a nádtippanokat (Calamagrostis ssp.), a haranglábakat (Aquilegia ssp.), a zergeboglárokat (Trollius ssp.), a pajzsikákat (Dryopteris ssp.), a pletykákat (Tradescantia ssp.), a tűzesőket (Heuchera ssp.), az árvacsalánokat (Lamium ssp.) és a sásliliomokat (Hemerocallis ssp.). Természetesen ettől még jóval több évelő kedveli, vagy adott esetben eltűri a félárnyékot, a lista csak néhányat említ közülük. Vannak olyanok is, amelyek a teljes árnyékot szeretik, de elviselik a félárnyékos helyeket is, így közülük is szemezgethetünk

- tette hozzá Kósa Dániel.

A cserjék esetében is hasonló a helyzet, nem lehet minden fajt sorra venni, de említést kell tenni a hortenziákról (Hydrangea macrophylla), a gyöngyvesszőkről (Spiraea ssp.), a kecskerágókról (Euonymus ssp.) és a golgotavirágról (Passiflora ssp.), a díszbabérokról (Skimmia ssp.), a babérhangákról (Pieris ssp.), a ilyenkor tavasszal pompázó rododendronokról (Rhododendron ssp.) a Klematiszokról (Clematis ssp.) és a bangitákról (Viburnum ssp.)

Bogyós gyümölcsök között vannak olyanok, amelyek kifejezetten a félárnyékos helyeket kedvelik. Ilyenek a málnák, a ribizlik, az áfonyák, a szedrek és az eprek.

Ha már kertnél tartunk, a zöldségfélékről se feledkezzünk meg

Felárnyékos helyre többféle zöldségfélét is ültethetünk, amelyek jól tűrik a kevesebb napfényt. Ezek a zöldségek részleges árnyékban is képesek szépen fejlődni, és néhány óra napfény elegendő lehet számukra a növekedéshez. Íme néhány példa az árnyéktűrő zöldségekre:

• Salátafélék: mint például a saláta, sóska, rukkola, és spenót.
• Leveles zöldségek: mint a mángold vagy kelkáposzta.
• Gyökérzöldségek: mint a cékla, sárgarépa, burgonya, retek, és fehérrépa.
• Brassica zöldségek: mint a brokkoli, karfiol, kelbimbó, és káposzta.

Fűszernövények közül is válogathatunk kedvünkre, így jó választás lehet a menta, a citromfű, a snidling, a vízitorma, a medvehagyma és a kapor is.

Figyeljünk oda azért a vízigényre és a tápanyagellátásra is

A félárnyékos helyeken a növények vízigénye általában kevesebb, mint a napos helyeken, de több, mint a teljes árnyékban lévőké. Fontos, hogy a talaj ne száradjon ki teljesen, különösen a nyári hónapokban. Emellett fontos azt is kiemelni, hogy a legtöbb félárnyékos helyen élő növény humuszban gazdag, jól vízáteresztő talajt igényel. A talaj pH-értéke lehetőleg semleges vagy enyhén savas legyen. A félárnyékos helyeken a növények tápanyagigénye általában mérsékelt. Érdemes komposzttal vagy érett trágyával dúsítani a talajt, és időnként tápoldatozni.

Végezetül még érdemes figyelembe kell venni, hogy a félárnyékos helyeken ültetett növények ne versengjenek túlzottan a tápanyagokért és a vízért. Jó ötlet olyan növényeket választani, amelyek hasonló igényűek.

Címlapkép: Getty Images