Koránt sincs vége a poloskainváziónak: a szapora rovarok a városokat támadják!

24.hu   
  Megosztom
Koránt sincs vége a poloskainváziónak: a szapora rovarok a városokat támadják!

Jobb, ha felkészülünk a poloskajárványra: a napokban egyre több ázsiai márványospoloskpoloska akar majd bejutni a lakásokba. Az ember által behurcolt faj kiválóan feltalálja magát Magyarországon, egyelőre hosszabb távon sem látszik, mikor és hol ér véget az invázió – írja a 24.hu.

Az ázsiai márványospoloska a Távol-Kelet trópusi, szubtrópusi területeiről származik, és nemzetközi szállítmányokkal, turisták bőröndjeibe bújva érkezett Észak-Amerikába és Európába. Először 2013-ban észlelték hazánkban Budapesten, az azóta eltelt néhány évben viszont igen nagy hírnévre tett szert, főleg a városi lakosság körében.

Mint minden fajnál, a márványpoloskánál is vannak olyan ragadozói, parazitái és kórokozói, melyeknek köszönhetően egyedszámuk természetes módon szabályozva van, azonban, mivel Európában idegen fajnak számít, itt nincs ami megállítsa, így hihetetlen mértékben képes szaporodni. Mivel röpképes és igen fürge rovarról van szó, gyorsan tud új területeket meghódítani.

Ez nem egyedi eset, több inváziós állat- és növényfaj terjed hazánkban, ám ez a poloska tömegek életét érinti közvetlenül. A tél elől fagytól védett zugokat keres, ráadásul úgy tűnik főleg emberi településeken, ezért az első hűvösebb őszi napok beköszöntével akár naponta több tucatnyi rovar próbál bejutni a lakásokba.

A rovar legkellemetlenebb tulajdonsága, hogy ha az ember agyon csapja őket vagy megpróbálja kitessékelni őket, védekezésként átható, bűzös váladékot bocsátanak ki. Épp ezért nevezi őket a népnyelv büdösbogaraknak, ami viszont tudományosan nem helytálló, mert rendszertanilag a félfedélszárnyúak, és nem a bogarak rendjébe tartoznak, modnta el Kóbor Péter biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Szipókás rovarok gyűjteményének kurátora. Napok óta egyre több poloska jelenik meg házak, lakások közvetlen környezetében a bejutás reményében.

A szerda, csütörtök folyamán érkezett, tartósnak ígérkező lehűlés következtében a behúzódás minden bizonnyal fokozódni fog az előttünk álló időszakban.

– mondta Kóbor Péter.

Nem számíthatunk semmi biztatóra a távolabbi kilátásokkal kapcsolatban. Még nem bizonyított, de minden jel arra mutat, hogy egy vegetációs időszakban az ázsiai márványospoloskák két generációja is ki tud fejlődni Magyarországon. Nehéz megjósolni, hol lesz a vége, hiszen a faj rendkívül sok mindenen képes megélni: a fajnak több mint 300 tápnövénye ismert.

Bár a populáció nem nőhet a végtelenségig, ma még senki nem tudja megmondani, hogy mikor és hol áll be a természet eltartóképességéhez igazodó, stabil egyedszám. Az ázsiai márványospoloska komoly károkozásra képes a haszonnövények „pusztításával”, de jelenleg gazdasági jelentőségű károkról nem beszélhetünk, és arról sincs elég információ, hogy az őshonos növényekre gyakorolt hatását felmérhessék.

A poloskák egyelőre tehát csak tömeges berepüléssel és a bűzükkel bosszantják a lakosságot, viszont olyan mértékben, hogy a közösségi oldalakat ellepik a panaszok, és az interneten találkozhatunk több poloskatérképpel is. Ezeknek többsége, a lakosság fajfelismerésére és bemondásra épülnek, így egyáltalán nem pontosak, ha szakmailag helytálló, ellenőrizhető adatok alapján összeállított poloskatérképet szeretnénk látni, itt tehetjük meg.

A térképről is jól látszik, hogy a legtöbb észlelés Budapestről és nagyobb városokból származik, amit akár annak is tulajdoníthatnánk, hogy ezeken a helyeken több ember él, pedig nem erről van szó. A melegebb éghajlatú területekről behurcolt fajok túlélésének és megtelepedésének kulcsa a mérsékelt égövön, sikerül-e túlélniük a telet.

A városok hőszigetként működnek, átlaghőmérsékletük meghaladja a természetközeli élőhelyekét

– fogalmazott Kóbor Péter.

Bázisként használják a városokat az ázsiai márványospoloskák, miközben országszerte egyre több helyen jelennek meg lehet, hogy télre behúzódnak a városokba, majd tavasszal innen rajzanak szét ismét táplálkozni és szaporodni.

Egyelőre gyakorlatilag semmit sem lehet tenni ellenük, mivel nem lehet rovarirtóval teleszórni az országot. Folynak kutatások a márványospoloskára szakosodott parazitoid élőlények esetleges bevetésére, ilyen lehet az úgynevezett szamurájdarázs, de nagyon óvatosan kell bánni velük. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, a poloska őshazájából újabb veszélyes, inváziós fajt szabadíthatunk a saját fejünkre.

Az óvatos közbelépésre igen jó példa, hogy az ugyancsak Ázsiából származó harlekinkaticát levéltetvek ellen, biológiai növényvédelem céljából hozták Európába, és bár jól végzi a munkáját, olyan erős riválisa több őshonos katicának, hogy mára szinte kiszorította őket élőhelyükről. Ezzel annak idején senki nem számolt.

Egyedül mechanikai módszerekben bízhatunk. hermetikusan nem zárhatjuk magunkra a lakást, elég egy ajtónyitás, szellőztetés, máris bent van jó pár poloska. Az is elég, ha erkélyre, udvarra teregetünk, ezekben a hetekben a megszáradt ruhákkal is számos egyedet vihetünk be magunkkal.

A szobákban ideális búvóhelyet keresve hangosan döngve repülnek, vonzza őket a fény. Előbb-utóbb aztán nyugalomra lelnek a szekrény mögött, ágy alatt, a ruhásszekrényben, vagy más szűk zugokban. Ha az ember megfogja vagy agyonnyomja őket, bűzös váladékot árasztanak, amitől nehéz megszabadulni. Nincs ellenük hatékony recept, ki a rovarirtó spray-t veti be, más a porszívóra esküszik, gumikesztyűt húz, vagy zacskót fordít a kezére és úgy kapja el őket. A faj már megtelepedett hazánkban, és minden jel arra mutat, hogy kiválóan feltalálja magát, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell jelenlétéhez.

Fotó: MTVA/Róka László

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

poloska-invázió

poloska

rovar

invázió

város

otthon

védekezés