Titokzatos téglasírt és csontvázat találtak a jáki templomban: kiderült, kié lehet

A régészeti munkálatokat végző szakemberek szerint nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy megtalálták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait. Erről Pap Ildikó régész, a helyreállítás alatt álló, román kori műemlék régészeti munkálatainak irányítója nyilatkozott pénteken a Szombathelyi Egyházmegye sajtótájékoztatója és a helyszíni sajtóbejárás után. A szombathelyi Savaria Múzeum munkatársa elmondta:

a templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette.

"Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére" - fűzte hozzá a szakember. A sírt valószínűleg még az Árpád-korban kirabolták, de a csontok megvannak, így a koponyacsont segítségével később szeretnének egy számítógépes arcrekonstrukciót készíteni, hogy megismerhessék a férfi arcvonásait.

A Ják nemzetséghez tartozó Jáki Nagy Mártont az alapító levelek "Öreg Mártonként" említik, valószínűsítik, hogy ő alapította a templomot. Az építkezés valamikor az 1210-es években indulhatott, az 1230-as években tűnik el az írott emlékekből, ezután már csak a gyermekeit említik.

Székely János szombathelyi megyés püspök a pénteki helyszínbejárást követően azt hangsúlyozta: a jáki templom nemcsak a hajdani építők és építtetők szándékát őrzi, a kövekben benne mindazoknak a hite és szeretete, akik az épület falai között imádkoztak. A keresztény értékeket, köztük a hajdani szerzetesi életet, az akkor élők mindennapjait szeretnék megmutatni a jáki Szent György-templomba érkezőknek, főként a fiataloknak, erre szolgál majd az a látogatóközpont is, amelynek kiállítóterein keresztül lehet majd megközelíteni a jelenlegi templombelsőt.

A román kori apátsági templom restaurálására, építészeti felújítására, valamint a látogatóközpont építésére 2017 decemberében hagyott jóvá 2 milliárd forintot a kormány. A műemléki kutatások és a műszaki előkészítés után a kivitelezési munkálatok tavaly nyáron kezdődtek meg.

Tavaly augusztus óta a templom nem látogatható, a tervek szerint 2022 márciusában nyitják meg újra.

A projekt nem csupán a templomra terjed ki, hanem a Szent Jakab-kápolnára, az apáti házra és az apátság egykori gazdasági épületeire is. A látogatóközpont a hajdani Ják nemzetség és a bencés szerzetesek életét mutatja majd be. Jelenleg is zajlik a templombelső restaurálása, megkezdődött a templomdomb feltárása, és elkészültek a legfontosabb állagmegóvási munkálatokkal.

Címlapkép: Getty Images