Sok nehézség dacára végre kész Ják középkori csodája: azt ígérik, az elmaradt munkákat is befejezik

A jáki templomról sokan tudják, hogy a román stílusú építészet kiemelkedő alkotása, amely nem csak Vas megye, hanem az egész ország egyik legfontosabb épített öröksége. Stílusjegyei alapján építésének döntő periódusa az 1220-30 körüli évekre tehető, 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. A templom építtetője Jáki Nagy Márton volt, aki hatalmas birtokkal rendelkezett ezen vidéken. Az egykori bencés monostor templomát az alapítás óta eltelt mintegy 900 esztendőben sok megpróbáltatás érte. 1532-ben megrongálták a törökök, lefejezték a szobrok nagy részét. Csak az a néhány maradt meg, amit nem értek el. Pár évtized múlva szombathelyi polgárok gyújtották fel. A sokszáz év alatt többször villámcsapás is érte, és jó néhányszor lángokban állt. A műemlékek iránti érdeklődés kezdetén hamar ráirányult a figyelem. 1894 és 1904 között Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták, illetve átépítették.

Ha össze akarjuk foglalni a jáki Szent György-templom és a hozzá tartozó épületegyüttes legújabb helyreállításának a történetét, akkor az 1980-as évekig kell visszamennünk – közölte beszélgetésünk elején Sarkadi Márton okleveles építészmérnök, a projekt szakmai koordinátora.

Az 1980-as években figyeltek fel arra a műemlékvédelemben dolgozó szakemberek, hogy a nyugati kapu szobrai nagyon rossz állapotban vannak. Ez az aggodalom váltotta ki a nyugati kapu vizsgálatát, kutatását, amelynek eredményeként végül 1993-96 között másolatok készültek a szobrokról. Hamar világossá vált, hogy nem csupán a kapu, hanem a teljes épület újabb restaurálása is sürgető. Annak ellenére, hogy nagyon alapos előkészítés folyt, és megindultak a tudományos kutatások (a templomról fellelhető archív dokumentumok összegyűjtése, a templomhoz tartozó kőtár katalogizálása, az épület felmérése stb.), elvégeztek egy rakás olyan tennivalót, ami megalapoz egy jó minőségű, gondosan kivitelezett restaurálási munkát, sajnos részben a rendszerváltás meglehetősen hektikus viszonyai, és részben a pénzhiány miatt csak nagyon lassan tudtak haladni a helyreállítási munkák.

2010 körül kapott egy nagyobb támogatást a templom helyreállítása, ebből készült el több homlokzatfelület restaurálása és a tetőzet felújítása. Ezt követően ismét egy hosszabb szünet következett, amíg 2017-ben egy kormányhatározat valamivel több, mint 2 milliárd forintot juttatott a Szombathelyi Egyházmegye számára arra a célra, hogy befejeződjön a templom restaurálása, a Szent Jakab-kápolna helyreállítása és megújuljon a templom környezete. Továbbá, hogy új lendületet kapjon a templomhoz kapcsolódó kiállítás megvalósítása, ami arra hivatott, hogy megőrizze a templom feltárása, régészeti kutatása során előkerült maradványokat, leleteket, faragványokat. A mostani munkálatok még 2018-ban kutatással, majd a tervezéssel indultak.

Ahogy Sarkadi Márton közölte, külön ki kell emelni a déli és a nyugati kapu, valamint az épület teljes belső restaurálását, azaz a falfelületek, faragványok, festések tisztítását, konzerválását, kiegészítését és esztétikai helyreállítását. A templombelsőben lezajlott a régészeti feltárás, ennek eredményeként előkerült egy korábbi, vélhetőleg a XI. században felépült kisméretű templom alapja, és nagyon sok tekintetben tisztázódott a XIII. századi, ma ismert templom építése:

Ez a feltárás, amit dr. Pap Ildikó Katalin vezetett, sok egyéb eredménnyel is járt, többek között előkerült a templomot építő nemzetségfő, Jáki Nagy Márton sírja, valamint sok egyéb régészeti lelet, ami rendkívüli jelentőséggel bír. Ilyen például egy késő gótikus miseruha, ami feltehetően Itáliában szőtt selyembrokátból készült. A régészeti feltárásnak és a templomban elvégzett falkutatásnak köszönhetően a XIII. századi templom építéstörténete is sokkal világosabban áll most előttünk.

Nagyon fontos lépés volt a templom felbecsülhetetlen értékű, XIII. század derekáról származó freskóegyüttesének restaurálása is. Ezeket a falképeket a XIX-XX. század fordulóján találták meg a templom restaurálásakor, azonban ekkor nem került sor a felújításukra. Ezt nyugodt szívvel nevezhetjük szerencsének is, hogy csak 1937-ben restaurálták először őket, ugyanis akkor már meglehetősen modern szemlélettel, alapvetően a mai elveknek is megfelelő módon került erre sor. A most elvégzett restaurálási munkáknak —, a vezető restaurátorokat: dr. Heitler Andrást, dr.Bóna Istvánt és Dalos Viktóriát kiemelném —, az volt az alapvető célkitűzésük, hogy az eredeti maradványokat őrizzék meg, ezzel a hiteles, eredeti maradványokat mutassák be, és nem az, hogy újrafessék a képeket, díszítményeket. Ez a templombelső tekintetében így is látványos és jelentős változást hozott, ugyanis a falfelületek az elmúlt évtizedekben, a Schulek Frigyes által vezetett századfordulós restaurálás óta elképesztő mértékben elkoszolódtak, ezért maga a tisztítás is egy teljesen más templombelsőt idéz elénk. Ezt nagyon jól kiemeli a díszvilágítás, ami modern, nagyon jó minőségű rendszer. Alkalmas arra is, hogy a liturgikus célokat jól szolgálja, azaz a különböző vallási események során az alkalomnak megfelelő világítást nyújtson, illetve a templom bemutatása során a turisták számára is differenciált, érdekes világítási élményt adjon.

Az eredeti jáki szobrok 25 éve nem láthatóak

A nyugati kapu oromzatát díszítő emblematikus jelentőségű jáki szobrok már 30-40 évvel ezelőtt is nagyon rossz állapotban voltak, ezért annak idején, ahogy említettük, az a döntés született, hogy emeljék le a homlokzatról, és egy konzerválást követően múzeumi környezetben helyezzék el őket. Jákon a nyugati kapura az eredetiek hű másolatai kerültek. Az eredeti szobrok 1996-ban Budapesten, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal székházában lettek kiállítva, majd Szombathelyre, a Savaria Múzeumba kerültek. Azonban mivel a múzeumnak nagyon szűkösek az időszaki kiállításra rendelkezésre álló terei, idővel kénytelenek voltak a szobrokat elfedni. 25 évig egyáltalán nem voltak láthatóak. A templom legújabb-kori felújításakor azt ígérték, visszakerülhetnek végre Jákra. Hol vannak most, mi lesz velük? Erre is kíváncsiak voltunk:

Már a 90-es évek elején is készültek tervek arra, hogy Jákon felépüljön egy olyan kiállítótér, ahol elhelyezhetők az eredeti szobrok, valamint az a gipszmásolat a nyugati kapuról, ami 1902-ben készült, a Schulek Frigyes által vezetett felújítási munkák előtt. Ez egy nagyon fontos emlék, ugyanis a kapunak lényegében még a középkori állapotát mutatja, nagyon kevés XVII. századi átalakítással. Ez a gipszmásolat a 80-as évek végéig a Szépművészeti Múzeum udvarán volt, de sajnos akkor szétbontották, a múzeum udvarának beépítése miatt. A bontás következtében a másolat erősen megsérült. Azonban ennek ellenére is rendkívül fontos dokumentuma a templom történetének, ezért restaurálása és felállítása nagyon fontos. Az a régi, már a 80-as évek végén megfogalmazódott célkitűzés teljesülhetne be most, ha megvalósulna ez a kiállítótér. Az elmúlt években lefolytattunk egy tervpályázatot, elkészültek a kiállítótér és látogatóközpont tervei. A templom és a templomkert restaurálását befejezve az új cél ennek a megépítése. Ezért kerülnek most át a szobrok a múzeumból részben az egyházmegye raktárába, illetve néhány szobor Jákra, ahol egyelőre egy ideiglenes kiállítást tudunk létrehozni abban a turisztikai pavilonban, ami még a 60-as években épült, majd a 90-es években átépült. Még néhány hetet igénybe vesz, hogy kialakítsuk ezt a kiállítást.

Nem mondtak le a jáki látogatóközpont tervéről sem

Összességében, ami a templom telkén van, mostanra elkészült. Ami a kerítésen kívül esik – a parkoló, a sétányok, utak, az apáti gazdasághoz tartozó egykori gazdasági épületek, az apáti ház és az új kiállítótér – annak a kialakítása még hátra van.

Ahogy Sarkadi Márton elmondta a HelloVidéknek, a látogatóközpont építéséről sem mondott le az egyházmegye:

Árbecslések vannak, ez bizony milliárdos tétel lesz. A régészeti feltárás során előkerült leletek, kőfaragványok is ide kerülhetnének. A XIX-XX. század fordulóján rengeteg faragvány került ki az épületből. Szerencsére ezek nem kallódtak el, sikerült megőrizni őket, azonban egy rövid időszakot leszámítva, amikor a 60-as, 70-es években Szombathelyen kiállították őket, végig raktárban voltak. Ezek a faragványok nagyon fontos tanúi a templom történetének, ezért roppant kívánatos volna a bemutatásuk.

A Covid- és a gazdasági válság, az építőanyagok árának jelentős emelkedése miatt is jelentősen csúsztak a felújítási munkálatok, ahogy Sarkadi Márton fogalmazott:

Az elmúlt évek elég hektikusak voltak. A coviddal kezdődtek a megpróbáltatások, aztán elszabadultak az építőipari költségek, az anyagárak és a munkadíjak. Ennek ellenére az, hogy 2 milliárd forintból az elmúlt 5 évben a kápolna teljes építészeti felújítása, illetve a templom feltárása és a restaurálás jelentős része, a teljes templomdomb megújítása elkészülhetett, azt gondolom, példaértékű lehet, nincs miért szégyenkeznünk.

Mostantól a nyitva tartás is kiszámíthatóbb lesz

Az elmúlt éveket leginkább a helyi turizmus sínylette meg, ugyanis a jáki templom hosszú idő óta elég hektikusan látogatható. Ahogy Sarkadi Márton közölte, (ahogyan már a tavalyi évben is) a jáki templom az április 21-ei újraszentelés és átadás után – belépőjegy ellenében – ismét látogatható lesz:

A Google segítségével lehet tájékozódni a nyitvatartásról. Tavasztól őszig már teljes nyitvatartással működik a templom.

Jó hír még, nemcsak a templomba járó jákiaknak, de a turistáknak is, hogy az illemhely-kérdés is megoldódni látszik:

Azon a részen lesz elhelyezve a mosdócsoport, ahol most a kőtár van. Jelenleg a Katolikus Közösségi Ház blokkját használhatják a látogatók.

– közölte a szakember.

Mi lesz Jáki Nagy Márton újratemetésével?

Sarkadi Márton még elmondta, ahogy a korábbi régészeti feltárás során előkerült többi emberi maradványt is a templomban helyezték el, így most Jáki Nagy Mártonnak, illetve a környezetében előkerült, feltehetően szintén a Ják nemzetséghez tartozó személyek csontjait is ide temetik. Az eseményre április 21-én, vasárnap kerül sor, ekkor fogják elhelyezni annak a kriptának az előterében, ami a templom szentélye alatt létesült a XVIII. században:

Ez teljesen adekvát hely abból a szempontból, hogy általában egy templomalapítót a szentély előtt, a hajóban, a szentélyhez legközelebb eső részen szoktak eltemetni. A Ják nemzetség esetében azért nem így történt, mert a család temetkezőhelye már korábban, az első, kis méretű templomhoz kapcsolódóan azon a területen volt, amit a XIII. századi templom déli régi toronyalja foglal el. Úgy tűnik, hogy a XIII. századi templom megépítését követően is megtartották ezt a temetkezőhelyet. A templom nyugati része teljes egészében a nemzetség kívánságára és igényei szerint épült fel. A déli toronyalj volt a sírkápolnájuk, feltehetően a déli torony első emelete a kincsestáruk. A karzat nyugati falába mélyített ülőfülkék tanúsága szerint ez a család reprezentatív helye lehetett a szentmiséken és más alkalmakkor. Az egész nyugati rész a tornyokkal, a hatalmas, reprezentatív kapuzattal és ezekkel a terekkel nem a bencés kolostor számára szükséges, hanem azt a törekvést mutatja, hogy a Ják nemzetség milyen igénnyel hozta létre ezt az épületet, és egy kicsit arra is rávilágít, hogy milyen célból. A család gazdagságát, hatalmát, ügyességét és erejét volt hivatott bemutatni a templom.

Jáki Nagy Márton újratemetésre, egyúttal a templom újraszentelésére április 21-én, vasárnap kerül sor. 10 órakor áldja majd meg a több éves felújításon átesett Szent György templomot dr. Székely János megyéspüspök. Ebből az alkalomból Jákra látogat és köszöntőt mond dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök is.

Fotók: Pais-H Szilvia