Egy tízéves használt autó ára volt ez a parasztház: vagyonokat ér, ahogy felújították

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Egy tízéves használt autó ára volt ez a parasztház: vagyonokat ér, ahogy felújították

Gyönyörű természeti környezetben, a Mátra lábánál fekszik az a valaha romos állapotú parasztház, ami megihlette a két jóbarátot, Bertalan Józsefet és Bara Attilát, akik eldöntötték, hogy visszaállítják eredeti formájába a tornácos vályogházat a telken lévő többi épülettel, a hosszú pincével együtt, hogy a saját maguk és mások örömére szolgálhasson régi-új fényében a sokat megélt otthon.

Meglátni, alaposan megvizsgálni, aztán beleszeretni - ez lehetne a mottója Bertalan József építésznek és Bara Attila műszaki menedzsernek, projektvezetőnek, legalábbis a Nógrád megyei Mátraszelén, ebben a 920 lelket számláló, bájos kis faluban álló, omladozó vályogház megvételekor nem volt kérdés számukra, melyik épületet válasszák az általuk megtekintettek közül. Varázslatos a hely, a telekről rálátnak Kékestetőre és Galyatetőre.

Attilával gyerekkorunk óta vagyunk nagyon jó barátok, pár éve arról beszélgettünk, hogy a kevés megtakarításunkat be kellene fektetni közösen valamilyen értelmes, időtálló dologba. Így jutottunk el oda, hogy milyen jó ötlet lehet venni egy régi parasztházat és felújítani, hisz az ingatlanok stabil befektetésnek számítanak manapság is. Építész tervezőként a népi építészethez köthető házak vonzottak korábban is, kifejezetten parasztházakat nézegettem - azóta is foglalkozom velük a szakmám okán is - , mert ezeknek a történeti emlék kategóriába sorolható épületeknek a rehabilitációja és felújítása által magunk is értékőrzők és értékteremtők leszünk

- kezdte a történetet József.

József Erdőkertesen lakik, és a vidéki élet minden szegmense vonzza, maga is hódol a háztáji kertészetnek idejétől függően. Idén a megtermett paradicsomot, birsalmát, szőlőt és többi zöldséget-gyümölcsöt a család használta fel. A mezőgazdasági építészet is mindig érdekelte,ezért tudatosan kereste a régi parasztházakat, amelyek többségéhez valamilyen funkcióval melléképületek is tartoznak, eredetileg az állattartáshoz, növénytermesztéshez, vagyis a gazdálkodáshoz kapcsolódó istállók, pincék, tárolók.

Tavaly nyár elején szembejött ez az épület, és megragadott a nagyon sok értékes részlet építészként. Külön tetszett, hogy helyi védettségű a ház. Rögtön láttam, hogy bár leromlott állapotban van, de mennyire értékes a ház, ott voltak a díszítőelemek, számtalan apró részlet, ami azt kiáltotta, hogy mentsük meg az enyészettől. Az is fontos szempont volt, hogy a nemrégiben indult Népi Építészeti Program segítségével jórészt pályázati úton valósíthattuk meg az álmunk, a helyi védelem alatt álló épület és telek felújítását.

A ház leromlott állapotában az 1400 négyzetméteres telken egy tízéves használt autó árába került mindössze, és miután felkerült az új tulajdonosok neve a tulajdoni lapra, két és fél hónap alatt meg is tervezték a felújítást, be is nyújtották a pályázatot, amit meg is nyertek a projektjükre. A barátok és immár tulajdonostársak remekül összedolgoztak, hisz egyikük építészként tervezett, másikuk műszaki menedzserként felügyelte a költekezést és a felújítási munkálatokat. Attila folyamatosan ütötte a munkát, képletesen szólva, csak akkor fizetett, ha végeztek a feladattal, árulta el József.

A felújítás minden részterületéhez szakértőket vontunk be, Rózsa Lőrinc fa restaurátort, statikust, épületdiagnosztát, festő restaurátort. Bráder Csaba asztalos, ifj. Hényel Tibor kőműves és Kómár Zsolt ács végezte a munkák java részét. A kettőnk szaktudása is jól jött, terv szerint haladtunk. Kiemelt támogatást nyertünk el, jelentős összeget, ami nélkül nem sikerülhetett volna a felújítás sem, hisz a teljes összeg több tízmillió forintot kóstál, de nem szeretném konkrétan nevesíteni. Számunkra nagy öröm, hogy meg is dicsértek minket a pályázat elbírálói, hogy sikerült határidőn és költségkereten belül elvégezni a szerződésben vállalt feladatokat.

- mesélte József.

Januárban kezdték meg az építkezést, most még a szerkezeti megújulást, a nyílászárók cseréjét intézték el egyelőre, a második ütem jövőre folytatódik. Ennél a pályázatnál 20 millió Ft/év a kiutalható maximális összeg, de a korszerűsítést általában nem támogatják az ilyen védelem alatt álló házak esetén, ezt saját zsebből kell megoldani.

Helyi építőkő alappal rendelkezik az épület, homokkő, vagy ahogy Palócföldön mondják: apoka; és andezittufa rész is van benne, valamint a falazata vályog. Volt itt régen egy agyagbánya, ott vetették a vályogtéglát. Fafödém veszi körbe mindenütt, parasztdeszkázattal és kettős, eltolt, plusz kapcsolt gerébtokos ablakokkal.

Így fog kinézni teljesen készen a ház
Így fog kinézni teljesen készen a ház

Egységes nyílászárókat csináltattunk a régi stílusú ablakok-ajtók mintájára. Ahol volt a 60-as években épült ablak, azt kiszedettük, visszafalaztattuk, hogy teljesen autentikus legyen. Kizárólag a parasztházakkal kompatilis építőanyagokat használtunk, se cementet, se párazáró fóliát nem alkalmaztunk, valamint műanyag felület nincs az egész épületben.

Amíg megjött a pályázati pénz, addig sem unatkoztunk, pucoltuk ki naphosszat az épületet, lebontottuk, ami nem oda való, a földet túrtuk, és kincset kerestünk. Találtunk is sokat, rengeteg paraszti eszközt, a csillék sínjéhez használt szegeket például - a bányászati múlt maradványait.

A tulajdonosok a ház teljes történetét összerakták, egy magyar paraszti család életét képezi le a ház és a telek. 1900-ban épült, az eredeti tulajdonosok férfitagjai nem jöttek haza a háborúból, így a család újabb tagjaira szállt az épület.

Visszaépítjük a házat, vagyis az egész épületegyüttest, az eredeti megjelenésére, korszerű belső tartalommal, hogy összkomfortos legyen a mai elvárásoknak megfelelően. Családi-baráti segítséggel sikerült megoldani, hogy költségtakarékosan végezzük el a munkálatokat jó részét.

A paraszti lét koronája egy ilyen parasztház, az ékköve pedig az oromzat, ami gyakran faragott, népi motívumokkal ellátott. Itt, Palócföldön is vannak festett homlokzatok, az Őrségben és Baranyában nagyon szépeket láttam. A ház előtt áll egy kőkút, van melléképület, ami valaha istálló volt, mi nyári konyhát csináltunk belőle.

A telken áll egy hidas - ez egy palóc specialitás, egyfajta mobil ól, darabokra szedhető, és gyakran készítették régen a fában gazdag területeken, amilyen a Mátra is. Az ügyes palóc férfiak általában nagyfokú fafaragási tudással rendelkeztek, és kis üzemben otthon hidasokat gyártottak, aztán elszállították az Alföldre, a fában szegény területekre, és ott eladták őket.

A telek másik helyi jellegzetessége földrajzi adottságából fakad, hátul megindul meredeken felfelé a terület, egy kis hegyoldal van itt tulajdonképpen, amiben található egy hosszú, vájt, parabolaíves kis pince. De a főépületben is van egy kőboltozatos pince, a hátsó pincében a férfiak a meszet égették, amivel aztán az asszonyok minden évben kimeszelték az egész házat húsvét előtt.

Az 90 négyzetméter hasznos térrel rendelkező főépület háromszobás marad, az egyik korábbi szobából fürdőszobát és előteret alakítanak ki. Konyhának a 25 négyzetméteres melléképület - egykori pajta - marad, ami a főépületből pár lépéssel megközelíthető. A konyhához fedett-nyitott tér - szaletli - is csatlakozik.

Szinteltolásos az épület
Szinteltolásos az épület

Fontos volt számunkra, hogy olyat hozzunk létre, ami nemcsak a mi örömünkre lesz, de más is profitálhat majd belőle. Egy budapesti család megélheti itt, milyen lehetett az élet a vidéki nagyinál sok éve. A vastag vályogfal egészséges, megszűri a levegőt, a páratartalom szabályozása mellett az allergén részecskéket is képes megkötni a levegőből. Itt semmi nincs műanyagból

- foglalta össze gondolatait Bertalan József építészmérnök, a ház büszke tulajdonosa.

Címlapkép, fotók: Bertalan József

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

parasztház

vályogház

felújítás

fafödém

mátraszele

mátra

nógrád megye

bertalan józsef