Milliókat bukhatsz egy vályogház felújításán: ne kövesd el ezt a 8 szarvashibát

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Milliókat bukhatsz egy vályogház felújításán: ne kövesd el ezt a 8 szarvashibát

Nagy népszerűségnek örvendenek a régi építésű, vályog parasztházak. A megvásárlásuk nem is feltétlenül kerül sokba, szépek is, környezetbarát építmények is, viszont könnyen belefuthatunk a felújításuk során néhány tipikus hibába, ami több milliós anyagi kárt okoz. Ezek elkerülésére szakértő segítségét kértük.

Házfelújításnál sokan nem gondolnak arra, hogy a mostanában annyira népszerű vályogházak nem véletlenül épültek úgy, ahogy. Igaz, a technológia még nem állt a fejlettségnek annak a fokán, mint manapság, ugyanakkor nagyon mellényúlhatunk, ha egy százéves házra a modern technológiai újításokat akarjuk ráerőltetni. Egyrészt elvész az esztétikai és kulturális élmény, másrészt súlyos millióink bánhatják a nem kellően átgondolt felújítást.

Ilyen ház vásárlásába és felújításába senki ne fogjon bele anélkül, hogy szakember látta volna az épületet. Nem minden hibát vesz észre egy hozzá nem értő, ami nagyon költséges is lehet, viszont az ellenkezője is igaz: avatatlan szemnek ijesztő némely “hiba”, ennek ellenére viszonylag olcsón orvosolható. Tévhit, hogy a vályogházak energetikája rossz. Valóban nem a jelenlegi előírásokra lettek kitalálva, de célzott felújítással meg tud felelni a mai követelményeknek, akár egy új építésű ház. Az anyagok tekintetében a kézzel gyártottak sokszor nagyon jó minőségűek, és természetesek, tehát környezetbarátabbak is a mai technológiáknál.

Utánajártunk, és szakembert kérdeztünk arról, melyek a legsúlyosabb felújítási hibák, amelyeket ha elkövetünk, bizony kihúzunk a saját zsebünkből jó pár millió forintot.

Ha régi vályogház felújításába fogunk, ezekre figyeljünk oda

1. Tető

A vályogházak esetében alapvető probléma a vízelvezetés megoldása, első körben erre kell nagy gondot fordítani. A tető javítása az elsődleges feladat, hogy a felülről érkező csapadék ne károsítsa az épület belsejét, hisz a vályogfalak hosszú távon könnyen szétmállanak, ellenségük a víz. A tető felújításánál sokan belesnek abba a hibába, hogy belülről lefóliázzák a cserepet. A szarufákra rögzített fóliázással több baj is van. Először is a tetőtér a zárt fólia miatt nem tud szellőzni még akkor sem, ha a fóliát "légáteresztőként" adják el a gyanútlan vevőnek. A tetőzet fedésének (legyen az cserép, pala, bármi) igen fontos szerepe van az alatta található tér szellőzésében, az egyes darabok illesztésénél mozogni tud a levegő. A fóliával lezárt tetőtérben keletkező pára viszont nem tud eltávozni, így a padlástér befülled. A hagyományos vályog parasztházak földtapasztással fedett padlástereiben különösen nagy károkat okozhat ez. Az eltávozni nem tudó nedvesség a földtapasztást nedvesíti, ami gombásodás, penészesedés kialakulásához vezethet.

2. Aljzat

A következő feladat az alulról beszivárgó víz megakadályozása. Ez lehet egyrészt felcsapódó víz, ami rosszul elhelyezett ereszcsatorna, vagy még több esetben ereszcsatorna hiánya esetén akár egy méter magasságig is áztathatja a falat, és a ház északi oldala sosem fog tudni kiszáradni, nedves, dohos lesz. A másik oka az alulról jövő talajnedvesség, ami nem a talajvíz, ahogy azt sokan tévesen hiszik, hanem a földbe beszivárgott csapadék. A vályogházak hagyományos technikákkal készültek, alul nem volt szigetelés. Ha viszont átfúrják a falat a lábazati résznél, hogy például vizet gátló anyagot injektáljanak bele, ahogy azt téglaépületeknél alkalmazzák, a vályogház instabillá válhat. Mivel a szigetelés alatti, kevés terméskőből, sokszor csak téglából álló gyenge alap továbbra is vízben áll, a víz nem tud kifelé párologni a falakon keresztül. Jó megoldás lehet, ha az épület belsejében kiszedik az aljzatot, bazalt zúzalékot terítenek rá 15-20 centiméter vastagon, hogy a kapilláris hatást megszüntesse, vagyis a víz közvetlen feljutását megakadályozza, de a párolgást nem. Erre a zúzalékra már lehet fektetni akár hajópadlót vagy padlástégla burkolatot.

Az átvágásnál is rosszabb, ha a kőműves, hogy szigetelje a talapzat nélküli vályogházat, telebetonozza, ahogy modern épületeknél teszik, és a víz, mivel sehol nem tud távozni, elkezd felvándorolni a falakba, évtizedek alatt pedig szét is mállhat akár, még ha átmenetileg úgy tűnik is, a probléma megoldódott, nem dohos a ház többé. Egy ilyen baki több millióba fájhat, hisz újra fel kell szedni az egész aljzatot mindenütt, és az alapoktól kell kezdeni az újraépítést

- figyelmeztet Bozsits József, aki hosszú évek óta foglalkozik régi építésű parasztházak és vályogházak felújításával, renoválásával.

Az építők és az építtetők is igyekeznek a mai elvárásokhoz igazítani ezeket a régi építésű vályogházakat, de ez sokszor visszafelé sül el. A greslap például teljesen lezárja az aljzatot, nem biztos, hogy elég, ha csak egy rést hagynak az eltávozó víznek a fal mentén. Érdemes a hagyományos, korabeli vagy annak megfelelő építőanyagokat és megoldásokat alkalmazni, a modern megoldásokat annyira, amennyi előnyt nyújthat, ésszerű kompromisszumot kell kötni egy régi ház felújításánál.

Csak, hogy egy példát említsek, többmilliós kárt okoz, ha falátvágást alkalmaznak, hisz a hiba orvoslásához mindent vissza kell bontani, föl kell szedni a padlót, a betont eltávolítani, egy 20 négyzetméteres szoba esetében ez 250ezer forintos nagyságrendű tétel, persze sok tényező függvénye, ez egy alap kárbecslés, ráadásul addig lakhatatlan az egész épület

- fogalmaz a szakember.

Fotó: Bozsits József
Fotó: Bozsits József

Mi a tésenfai házunk építésekor kiszedtük a dohos, termett földet, az aljzatot 20 centi mélyen, mivel a ház falai már ötven-hetven centiméterig nedvesek voltak. Betettük a zúzalékot, ráhelyeztük a vakpadlót, később a hajópadlót, ami fenyőből készült, és a fenyőnek köztudottan jó illata van, szellőztettünk folyamatosan, miközben végigfűtöttük a telet, így szép lassan kiszáradtak a falak.

3. Műanyag nyílászárók

Ha attól eltekintünk, hogy milyen ronda tud lenni egy műanyag nyílászáró egy százéves, vályogból vagy akár másból épült parasztházon, akkor megint csak a szellőzés teljes megszűnésére lyukadunk ki. Erre egyébként már a modern házak építésénél is rájöttek a gyártók, és elkezdtek szellőzőlukacskákat gyártani ezekbe. A vályogházakon nem véletlenül tett jó szolgálatot a fa: a természetes légmozgás biztosított volt. Ráadásul szerkezeti és építéstörténeti szempontból is ez illik egy vályogházba.

4. Hozzáépítés

Fontos, hogy egyensúlyban legyen a két épületrész minden szempontból. A kőművesek csorbázzák az eredeti házhoz a hozzáépített részt általában, ami vályog esetében végzetes hiba. A csorbázás azt jelenti, hogy cikkcakkban teszik egymásba az építőanyagot, egyet a régi házéból elvéve, az újéból hozzátéve. A vályogot tilos összecsorbázni egy téglafallal, mert a vályog épület folymatosan mozog, instabil, repedések keletkeznek a falak között, és akár össze is dőlhet tőle, ha nem rögtön, de pár év múlva. Meg kell hagyni a két külön szerkezetet, mozgási hézagot kell hagyni a két épület között. Mert bár az új falszerkezet is mindig mozog valamennyit, de máshogy, mint a vályog. Ez egyébként bármilyen hozzáépítésnél ésszerű és betartandó szabály.

5. Drénezés

Sokan alkalmazzák a drénezést, nagyon hasznos lehet, de megoszlanak a vélemények a hatékonyságáról. A dréncsövet a földbe fektetik le a ház körül 40-80 centi mélyen, háza válogatja. Egyrészt nem feltétlenül szükséges, viszont költséges dolog, másrészt sokan elkövetik azt a hibát, hogy a dréncsövet geotextíliával bevonják, hogy a csövön lévő lyukakat védjék a föld beszivárgásától. Ez hatalmas hiba, hisz így a dréncső pont az eredeti funkcióját nem tudja betölteni, a ház körüli víz elvezetését, mivel épp a geotextilben vagy közvetlenül mellette feltorlódott föld tömi el a csövön lévő kis lyukakat.

6. Vakolás, műanyag rabicháló, szigetelés

A régi épületek falainál elsőrendű cél, hogy a falak kifelé, a szabad tér felé szellőzzenek, különösen így van ez a vályogháznál, főleg, ha nincs alattuk vízszintes falszigetelés, ahogy ez sajnos a legtöbb esetben hiányzik. Ha műanyag hálót teszünk rájuk, akkor ezt a szellőzést nagy mértékben lerontjuk: fölösleges, sőt veszélyes és költséges akció. Különösen fontos a falak szellőzése szempontjából a megfelelő vakolat.
Egy vályogházat ideális kívül-belül, az eredeti megoldásnak megfelelően anyagával simítani, de ez nem könnyű eljárás. Vannak kifejezetten ezekre az épületekre kifejlesztett modern és viszonylag drága szellőző vakolatok is, de jó és olcsó megoldás lehet a mészhabarcs alkalmazása. Mivel utóbbi oltott mész, homok és víz megfelelő arányú keveréke. Fontos, de sok buktatót magában hordozó téma a vályogfalak utólagos szigetelése. Sajnos sokan alkalmazzák, de pont a vízzáró tulajdonsága miatt tilos használni a polisztirol hőszigetelő lapokat. Nem beszélve arról, hogy van, aki ezeket az épület belsejében is használja, hogy a szigetelés mellett a falakat is „kiegyenesítse”. Ezek a megoldások hosszú távon végzetes hatással lehetnek a régi épületre.

7. Falbontás, szerkezeti átalakítás

A vályogfalak statikája más, mint a modern házaké, az alapjuk nem összehasonlítható azokéval, folyton mozognak, és ugyan rugalmasabbak annál, de könnyen instabillá is válhatnak, így nagyon meg kell fontolni, és szakemberrel, statikussal egyeztetni, ha belső, vagy bármilyen falat szeretnénk kivenni vagy áthelyezni, vagy a födémszerkezetet átalakítani.

+1 Rosszul elhelyezett ereszcsatorna

Régi házaknál látni, hogy letörik a sarka, nem szó szerint, de szakmai berkekben így nevezzük ezt a jelenséget. Ha a háztól nincs kivezetve az ereszcsatornából lezúduló víz messzebbre, és onnan évtizedekig a ház falához folyik le, télen a föld átfagy, és a jég, mivel nagyobb a térfogata a vízénél, megmozgatja ott a falakat. Ahogy váltakozik télen-nyáron a hőmérséklet, úgy mozog állandóan a gyenge alap alatt és mellett a föld. Ilyenkor az a megoldás, hogy a fagyhatárig, egy méter mélyre leásunk a sérült fal mellett, és mellébetonozunk. Még jobb, ha a régi falba lukakat fúrunk, és vaspálcákat teszünk bele, amit aztán összekötünk a betontömbbel. De ezt alaposan meg kell tervezni, mert a sok beton elhúzhatja a ház érintett részét. Minden ház felújításánál a házat magát kell alaposan szemügyre venni, és a sajátosságainak, egyedi körülményeinek megfelelően szabad csak hozzáfogni bármilyen felújítási munkához, legyen szó vályog építésűről vagy bármilyen más régi házról

- összegez a szakember.

Akiket érdekel a történetük, régi parasztházat, vályogházat vásárolnának, újítanának fel, kíváncsiak az alkalmazandó anyagokra, megoldásokra, esetleg támogatási, pályázati lehetőségekre, azokat Józsefék szeretettel várják május 22-i eseményükre, a felújított ormánsági házuknál, Tésenfán, a Kossuth utca 72.-ben.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

házfelújítás

hiba

régi házak

parasztház

vályogház

vályogház felújítás

kár

pénz

felújítási tippek