Csodás parasztházra cserélte a városi életet a fiatal pár: 2,5 millióba került a vidéki álom

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Csodás parasztházra cserélte a városi életet a fiatal pár: 2,5 millióba került a vidéki álom

Krémer Karina és Fogarasi Norbert a kilenc lelket számláló Baranya megyei aprófaluban, Tótökföldjén valósította meg az álmát, és hozták létre a saját tanyavilágukat, a Zelentor Naturfarmot, ahol évek óta önellátóan, környezettudatosan élnek. 2016-ban költöztek a csodásan felújított, tornácos parasztházba, ami a saját kezük munkáját dicséri.

A tél a terhesség időszaka a tanyán

- kezdi Krémer Karina, akit épp házi szaloncukor készítése közben érek el telefonon. Picit meg is lepődöm, mert az én képzeletemben úgy él, hogy ilyenkor megpihen az élet a tanyavilágban is, de kiderül, hogy jól gondoltam, és a fenti kijelentés annyit tesz, hogy az állatok ilyenkor vemhesek, majd január-februárban ellenek, márciusra a kis gidák már mehetnek is anyjukkal a legelőre, mire annak jön el az ideje.

Sokáig keresgéltek Siklós környékén, hisz mindketten ott laktak korábban, Karinát a munkája a mai napig a városhoz köti. Azelőtt Budapesten volt marketinges, utána pedig Siklóson a parkolási irodában dolgozott, most főállású vállalkozó őstermelő, mellette a dohányboltban eladó napi négy órában. A férje, Norbert már teljes állásban a farmjukon tevékenykedik, hisz bőven van ott mit csinálni minden évszakban.

A Duna-Dráva Nemzeti Park csücskében leltek rá arra a településre és házra, amely mindkettőjük szívét megdobogtatta, és meglátták benne a lehetőséget. Ez a kicsiny aprófalu vagy inkább tanya pedig nem más, mint a kilenc lelket számláló Tótokföldje, ami tulajdonképpen a szintén picinyke Old község egyik külterületi részének számít közigazgatásilag, 14 kilométernyire Siklóstól.

Szándékosan kerestünk egy csendes, szinte lakatlan kis zöld zugot, ahová elvonulhatunk a világ elől, és megvalósíthatjuk a terveinket, ami a biogazdálkodást és a környezettudatos életmódot jelenti. 2.3 millió volt 2016-ban a vételár, utána nem sokat költöttünk a házra, mert leginkább vályogot használtunk, ami itt ingyen volt, hisz amit a házból levertünk például vakolatot, azt vakoltuk vissza

– meséli Karina.

Norbi korábbi szakmai tapasztalatai a házfelújítás során is jól jöttek, hiszen vályogházakat renovált. A portát akkor pillantották meg, amikor Eperjespusztára mentek egy fóliakertészetbe, hogy saját maguknak is vásároljanak néhány palántát, a tanya pedig útba esett. Egy hét múlva megnézték, és rögtön eldöntötték, ez a ház kell nekik.

Öt éve lakik a tanyán életvitelszerűen a fiatal házaspár, és az elektromossági munkálatokon kívül mindent a saját két kezükkel újítottak fel a házukon. A tégláig lepucolták az épületet, majd maguk készítették el természetes, környezetbarát anyagokból, vályogból, agyagból, mészhabarccsal, fából a külső és a belső részeket egyaránt. A terület nem volt közművesítve, így saját házi vízművet hoztak létre.

A fúrt kút segítségével a talajvizet hasznosítják minden olyan tevékenységhez – mosás, takarítás, jószágok itatása -, amihez nem szükséges ivóvíz. Az autentikus berendezésű és teljesen környezetbarát vidéki ház és tanya minden részletét úgy alakították és alakítják, hogy ne terheljék a környezetet.

Állatokkal teljes az élet tanyán

A fő profiljuk a kecsketenyésztés, 32 példány van belőlük a tanyán. A jószág minden részét hasznosítják: kecsketejet, sajtot készítenek, de a húsát is szívesen fogyasztják. Van baromfi, csirke, kacsa, liba, gyöngytyúk, pulyka, három malac, és hobbiállatként, a saját örömükre két szép lovat is tartanak, valamint van hét kutyájuk. Májusban pedig érkezett hozzájuk egy kárpáti borzderes boci, ami azóta üszővé érett. Nemsokára érkezik hozzá egy másik kárpáti borzderes boci is.

Jövő hét kedden érkezik hozzánk egy kutató hölgy a kaposvári egyetem genetikai központjából, szemlézi szemlézi a kárpáti borzderes tehenünket, és bekerülhet a fajtamentő programba így. A kárpáti borzderes központja Erdélyben van, nálunk most akarják visszatelepíteni ezt a nagyon jó tulajdonságokkal bíró, ősmagyar fajtát

- osztja meg velünk Karina.

Szerencse a bajban: sokan segítettek

Két éve leégett a teljes tetőszerkezetük télen egy vezetékhiba miatt, de 2020. március 16-án visszakötötték hozzájuk az áramot, miután két hónapig a nélkül oldották meg az életünket. Sokan segítettek a fiataloknak, de így is belekerült 2,5 millió forintba, hogy elkészüljön a teljes tető, és folyamatosan pótoltak, építettek újjá mindent, ami a tűz martaléka lett a ház belsejében is. Mostanra már elmondhatják, hogy sikerült visszaállítaniuk, sőt szebbé tenniük a ház belsejét is, így ez a tél már valóban a megérdemelt pihenésé lehet évek óta először nekik is.

Ilyenkor, télen nem készítünk sajtot, a fagyasztóba elraktározott tejtermékeket használjuk fel. A kinti munkák lerövidülnek, igazodunk a nap járásához, az állatok napirendje is így alakul, később ébrednek, hamar elvackolnak.

Későn világosodik, így nyolc órakor engedjük ki a karámból az állatokat, kapnak reggelit, azt eleszegetik úgy egy óráig, ha az időjárás jó, akkor odakint, ha esik, akkor bent a karámban, istállóban. Minden nap bealmolunk nekik, ők pedig maguknak három-négy óra magasságában bevackolnak. A víziszárnyasok sarat csinálnak maguknak, abban érzik jól magukat, a kacsák viribelnek folyton a csőrükkel a pocsolyában - szürcsölik-hordják a vizet - , nem hagyják, hogy a területük kiszáradjon, a szalmát is elszálazgatják. A kecskék meg ki sem kívánkoznak, ha esik, nem szeretnek vizesek lenni, dagonyázni meg főleg nem, a kecske ugyanis nagyon piperkőc állat

- meséli Karina.

Mélyalmos istállózást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy mindig van friss szalma rakva az alom tetejére – a kecskéket így szokták tartani, mivel az ürülékük kis golyó, nem csinál koszt, és tavasszal a szomszéddal szalmára cserélik az így kapott, hasznos trágyát.

Önellátók és sajttermelők

A húsból 100 százalékig önellátók vagyunk hét éve, zöldségből 90 százalékban. Persze a gépesítésbe először befektettünk két-hárommillliót, vettünk fűkaszát, rendsodrót, bálázót és egy fejőgépet. Traktort egyelőre barterolunk a szomszéddal, de így már önellátók vagyunk, sőt kecskesajtból már eladásra is termelünk. Aztán jön sorban a többi dolog reményeink szerint.

Idén a kertünk is sikerült annyira, hogy termett benne számunkra elég hagyma, krumpli, fokhagyma, paprika, paradicsom. Eladásra nem maradt, az idei év nálunk sem hozta a legjobb termésátlagot, ahogy máshol sem. Már van elég kukoricánk is, mi magunk tudjuk vele takarmányozni a jószágokat, ahogy szénából is termelünk eleget. A napokban gyümölcsfákat meg hársot ültettünk, kaptunk naspolyát, fügét, kivit, de körtét és almát is ültettünk újabbakat.

Az erdőnk szélére telepítettük a szilvafákat, a málnást, a szedrest, mert azok ott szeretnek. Van egy hektár akácosunk, és már egyre több a fenyőfánk is, ugyanis karácsonyra mindig konténeres, földlabdás fát veszünk, amit aztán kiültetünk. Eddig szépen megmaradtak, kedvező itt nagyon a talaj és a fekvés: a Dráva árterében vagyunk, három méteren már van talajvíz állandóan. Erdőgazdálkodást is folytatunk, magunk termeljük meg a télire való tüzelőt is, a fenyőt pedig nagyon szereti a kecske.

Egyre népszerűbb, kelendőbb a háztáji, szeretik az emberek, mert érzik benne a szeretetet, a tudást, az időt, amit beletett az ember, és azt, hogy ez a sajt boldog kecskék tejéből készült, nincs tele húgysavval, nem okoz köszvényt, mint a nagykereskedelmi tömegáru, ahol stresszben élnek a tejelő állatok, osztja meg Karina velem. Ez a társadalom jövője Karina szerint, a fenntarthatóság útja, a családi kisgazdaságok, ahol a jószágok semmiben nem szenvednek hiányt. Ráadásul viszonylag olcsón is értékesítik a sajtjukat, mert úgy gondolják, így örömmel veszik meg az emberek, és tudják, hogy értéket adnak vele tovább.

Nagyon sokan kerestek meg most a járvány alatt is. A kecskesajtnak nagyon jó hatása van az emberi szervezetre, és a Covid miatt errefelé megugrott a fogyasztása.

Norbi most tél előtt szalmás-trágyás keverékkel takarta be a termőterületeket, hogy a víz ne párologjon el, valamint ezzel a mulcsos módszerrel a tápanyagpótlást, a trágyázást is megoldották.

Őrizzük itt mindenben a hagyományokat, a házban is a régi magyar miliőt teremtjük újra, de nemcsak arculatban, hanem funkcióban is. Szeretnénk megosztani a nagyközönséggel a mindennapos küzdelmeinket, a módszereinket, a megoldásainkat, hogy segíthessünk minden érdeklődőnek, aki hasonló gazdálkodásra, életmódra adja a fejét. Példát mutatunk, hisz a környezettudatosságban ez a legfontosabb

- zárja gondolatait Karina.

Címlapkép, fotók: Krémer Karina

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

zelentor naturfarm

tótokfölde

krémer karina

tanya

vályogház

kecskék

gazdálkodók