Felrobbant a cukiságbomba a vidéki állatkertekben: fotókon az új jövevények

HelloVidék/MTI   
  Megosztom
Felrobbant a cukiságbomba a vidéki állatkertekben: fotókon az új jövevények

Csupaszpofájú tamarin (Saguinus bicolor) született a Szegedi Vadasparkban, az egy hónapos kölyköt már a szerencsésebb látogatók megfigyelhetik, amint apjába kapaszkodik. A Nyíregyházi Állatpark pedig a római állatkertből érkezett sivatagi rókával (Vulpes zerda) gazdagodott.

Csupaszpofájú tamarin (Saguinus bicolor) született a Szegedi Vadasparkban, az egy hónapos kölyköt már a szerencsésebb látogatók megfigyelhetik, amint apjába kapaszkodik

- tájékoztatta Veprik Róbert igazgató.

A Szegedi Vadaspark 2012-ben kapcsolódott be az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjába (EEP). A csupaszpofájú tamarin a vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben kevesebb mint kétszáz egyedet gondoznak a nemzetközi adatbázis szerint, a faj Magyarországon csak Szegeden látható.

A Tisza-parti állatkertben két éve nevelt nőstény és a tavaly érkezett hím kölyke szeptember 6-án jött világra, azóta is szépen növekszik. A kölyök - más karmosmajmokhoz hasonlóan - ideje nagy részét apjába kapaszkodva tölti. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagy méretűek a kölykök, ezért nem tudja az anya ellátni őket egyedül. Nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek, beletanulva az utódnevelésbe.

A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centiméter testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet. A csapat többi tagja alárendelt, nem szaporodó nőstényekből, hímekből és utódaikból áll.

A latin nevének - bicolor - megfelelően kétszínű, elöl fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Az utóbbi kiváltására Szegeden kifejlesztettek egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz.

A csupaszpofájú tamarinból kevés él már eredeti élőhelyén, Amazónia középső részének esőerdeiben, ezért veszélyeztetett fajnak számít. Csakúgy, mint sok más amazóniai faj esetében a legfőbb veszélyt az élőhelyének pusztulása, az esőerdők irtása jelenti.

A Nyíregyházi Állatpark ekzben a római állatkertből érkezett sivatagi rókával (Vulpes zerda) gazdagodott.

Az Olaszországban született másfél éves hímet a karanténidőszak letelte után engedték össze a lengyel származású tenyészpárjával. A két egyedet már láthatja a közönség a Viktória-ház kaktuszokkal tarkított kifutójában

- közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője.

Az apró termetű, mindössze egy kilogrammos állatok teljes testfelépítése a sivatagi körülményekhez alkalmazkodott. Tömött bundájuk kitűnő hőszigetelő képességgel rendelkezik, így megvédi az éjszaka vadászó állatokat a sivatagban uralkodó éjjeli hidegtől. Ráadásul szőrük világos színezete nem csak kiváló rejtőszínt biztosít, de hatékonyan veri vissza a hőt, így nappal véd az esetleges túlmelegedés ellen is. Szőrös mancsaik egyrészt tompítják lépteik zaját, másfelől védik a nappali homok perzselő forróságától őket.

A nagy füleiknek a hőleadásban van szerepe, ezen kívül segítségével képesek meghatározni a homok alatt mozgó zsákmány helyét, mely elsősorban kisebb gerincesekből és gerinctelenekből áll, de megeszik a tojást és a bogyókat is.

Egyes feltételezések szerint Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb művében, A kis hercegben szereplő Rókát - a kis herceg legjobb barátját - nem az európai vörös róka, hanem a sivatagi róka ihlette. 1935 végén az író egyik társával kényszerleszállást hajtott végre Egyiptomban, a Szaharában, ahol több ízben látott sivatagi rókákat, de 1928-ban, Nyugat-Szaharából is egy olyan levelet írt húgának, melyben említést tett ezekről az állatokról.

Örömteli hírt közölt a Debreceni Állatkert is az Állatok Világnapján, ugyanis a Park dél-amerikai tapír szülőpárja, Lunda és Samu ismét újszülött tapírbébivel ajándékozta meg az Állatkert látogatóit.

Melitta, a körülbelül 10 kg-mal világrajött kis tapírlány 13 hónap vemhességi idő után, szeptember közepén látta meg a napvilágot. A most bemutatott csíkos, pöttyös mintázattal rendelkező csöppség egészséges, jó étvágyú és tapasztalt anyja óvó gondoskodását élvezi. Búvójában, a Dél-Amerika kifutósoron az állatkert látogatói már meg is tekinthetik.

A Dél-Amerika esőerdeiben endemikus közönséges tapír (Tapirus terrestris) egyedszáma élőhelyük drasztikus zsugorodása miatt sajnos erősen lecsökkent, így a faj jelenleg „sebezhető” besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján. A Debreceni Állatkertben az Európai Fajmentő Program (EAZA EEP) keretén belül 2011 óta élnek dél-amerikai tapírok. Az ország legsikeresebb tapír szülőpárja eddig már három kis tapírt nevelt fel, így Debrecenben található a legnagyobb állomány Magyarországon.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

tamarin

csupaszpofájú tamarin

szeged

szegedi vadaspark

vadaspark