Tömegek özönlenek ide: bemutatjuk a kis magyar Svájc féltve őrzött titkait

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Tömegek özönlenek ide: bemutatjuk a kis magyar Svájc féltve őrzött titkait

Igazi kulturális és borgasztronómiai élményhalmaz várja a turistákat a Dunántúl déli részén, a Pécs-Villány turisztikai térségben, ahol a Mecsek rejtett gyöngyszemei is egyre nagyobb figyelmet kapnak, a falusi turizmus fejlődésének hála.

Korábban beszámoltunk a népszerű Pécs-Villány turisztikai térség látnivalóiról és érdekességeiről, most pedig megosztjuk, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség nyilatkozott a HelloVidéknek a térségről, valamint bemutatjuk a Kelet-Mecsek három gyöngyszemét, ahol a falusi turizmus élénkült meg az utóbbi években kiemelkedően. Ezeket a falvakat, a kis magyar Svájcot, egyszer mindenkinek látnia kell, ha gyönyörű természeti környezetre és hamisítatlan vidéki nyugalomra vágyik, de kulturális érdekességekre is kíváncsi. Hozzáteszem, az utóbbi években a fejlődő turizmus hatására ezekben a kicsiny falvakban az sem unatkozik, aki a pörgősebb desztinációkat és programokat keresi, mert azokból is bőven akad errefelé.

Pécs-Villány, a Mecsek tengelye

A Pécs-Villány turisztikai térség profilját meghatározó két turisztikai termék a kulturális és borturizmus, amelyet kiegészít a környezeti adottságokból adódó aktív- és ökoturisztikai kínálat, valamint Harkány révén kiemelten kezelendő az egészségturizmus

- kezdte a környék méltatását az Magyar Turisztikai Ügynökség munkatársa.

Az egyszerű termékalapú megközelítés mellett Pécs város mediterrán hangulata és a villányi pincészetek teszik különlegessé a desztinációt. A térségben az elmúlt évek legjelentősebb turisztikai fejlesztése a Harkányi Gyógyfürdőben zajlott, amely az egyes épületrészek teljes felújításával, szaunavilág kialakításával és az idén szeptemberben átadott Harka Vízivilágnak köszönhetően négyévszakos attrakcióvá vált.

Emellett a folyamatban lévő pécsi UNESCO világörökségi helyszínek fejlesztése, a kiállítóterek és az épületek átfogó rekonstruálása a 21. századi igényeknek megfelelő, interaktív tartalmak és megoldások kialakítására ad lehetőséget.

A Nemzeti turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján elmondható, hogy 2021 nyarán a vendégek száma 21%-kal, a vendégéjszakák száma 27%-kal volt több, mint 2020 ugyanezen időszakában. A Pécs-Villány turisztikai térséghez tartozó 21 település közül a legnagyobb szálláshelyi forgalom Pécsen tapasztalható (35%), ezt követi sorrendben Harkány, Orfű, Villány, Siklós és Magyarhertelend. Ez a hat település adja a teljes turisztikai térség szálláshelyi forgalmának 93%-át

- emelte ki az MTÜ szakembere.

A mobilcella adatok alapján a Pécs-Villány térségben kiemelkedő volt az egynapos látogatások száma a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben, illetve a szintén pécsi Széchenyi téren. A Pécsi- és Orfűi-tó környéke szintén népszerű volt a látogatók körében, ahogyan a Villányi Pincesor és a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő is vonzó attrakciónak bizonyult. A térség településeire a belföldi egynapos látogatók közül legtöbben Baranya megyéből érkeznek, ezt követi Somogy megye és Budapest. A külföldről érkezőket tekintve ez a térség a német, a cseh és a szlovák turisták körében a legnépszerűbb.

Dübörög a falusi turizmus

Elmondhatjuk, hogy nagyjából visszakapaszkodott a turizmus a nyitás után, a szálláshelyek fel vannak töltve, de a gazdagabb régiók idősebb turistái, jellemzően a németek közül sokan elmaradtak, egyfajta vendégcsere történt, helyettük a magyar turisták utaztak idén belföldön többet. Persze azt az árszintet a szállások tekintetében magyar turistákkal nem tudjuk elérni, hiszen kevesebb szolgáltatást vesznek általában igénybe, mint a külföldiek, nem járnak úgy étterembe és a többi. A kormány turizmusfejlesztési stratégiája, a Kisfaludy Program egyedülálló, ez az első célzott ágazati stratégia, és minden részágát fejleszti a turizmusnak, a sportturizmust, egészségturizmust, az agroturizmust vagy falusi turizmust, ez utóbbinál például szobánként egymillió forintot kaphattak fejlesztésre a vendéglátók

- mondta el Dr. Mörk László, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke a HelloVidék kérdésére.

A Kelet-Mecsek egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének: a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő.

Egész területe védett, a Hidasi-völgy és környéke, illetve a Kisújbánya és Óbánya közti völgy és környéke pedig fokozottan védett, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, ezt a térséget emlegetik a leginkább magyar Svájc néven, a táj szépsége okán, és amiatt, mert Óbánya lakosságának közel fele németajkúnak vallja magát.

Hosszúhetény

A falusi turizmus kedvelt célpontja a Zengő és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő falu. A népviseletén és a népzenéjén kivül arról is híres, hogy itt található a bánáti bazsarózsa nevű gyönyörú virág világpopulációjának a 90 százaléka.

Ásatások alapján ismert, hogy már a kőkor népe otthonra talált itt. A római korban Pannónia egy kisebb, de jelentős települése volt a hely. Egy III-IV. századból való római villa nyomait 1937-ben tárták fel. Az épület valószínűleg egy nagybirtok középpontjához tartozott. A villától keletre egy téglasír is előkerült, ami elpusztult ugyan, de ugyanezen a helyen később még négy téglasírt tártak fel.

1091-ből származik az első írásos feljegyzés Hosszúhetényről, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozását igazolja. Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették. A török kiűzésekor írták le mai elnevezését, a Hosszúhetényt. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen átvészelte a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Német családok csak a múlt század második felében jelentek meg nagyobb számban. Ők főként iparosok voltak. A falu középkori temploma helyén 1733-ban kezdték építeni az új, barokk stílusú római katolikus templomot, melyet 1740-ban szenteltek fel Szent Miklós tiszteletére. A Zengő oldalában álló Száz Mária kápolna 1907-ben épült.

Hosszúhetényben ígéretesen fejlődik a falusi turizmus, hiszen több család is kínál szállást, üdülési lehetőséget, programokat az ide érkezőknek. A falu szépsége, festői környezete, jó levegője, szívélyes lakói és a kitűnő helyi bor sok vendéget csábít Hosszúheténybe. A Hosszúhetényi Népi Együttes, az Ifjúsági Fúvószenekar és a Daloskör számos helyre elvitte már a település jó hírét. A gyönyörű hetényi népviseletet, többek között, a hetényi szüret alkalmával csodálhatjuk meg.

Püspökszentlászló

A hajdan önálló falucska ma településrész a Kelet-Mecsekben, a Zengő hegy tövében, északi oldalának szűk völgyecskéjében bújik meg, 1942 óta ugyanis közigazgatásilag Hosszúhetény része.

Hagyományos parasztházai, gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszik. Állandó lakóinak a száma mindössze 20 fő, az itt található 32 telekből, melyek jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházak és rendezett udvarok, néhány szálláshelyként vagy hétvégi nyaralóként funkcionál.

Fent Gyula plébános jegyzett le egy népi regét, miszerint a helyiek úgy emlékeztek, hogy annak idején Szent László király bölényre vadászott e területen, ám nagy vihar tört ki, az uralkodó pedig az itt élő remeték barlangjában talált menedéket. A szent életű király hálából templomot építtetett e helyen, írja a puspokszentlaszloikastely.hu.

Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben emeltette a korábbi kápolna helyére a klasszicizáló késő barokk stílusú új templomot, és mellette püspöki nyaralókastélyt építtetett. Az 1725-ös épületről egy latin feliratú homokkő tábla emlékezik meg az épület déli falán. A település 1898-ban kapta a Püspökszentlászló nevet, mivel a vármegyében létezett egy másik Szentlászló nevű település is.

Fotó: Dubóczky Krisztina
Fotó: Dubóczky Krisztina

Arborétum

A kastély arborétumát mai formájában Hetyey Sámuel püspök létesítette. Ugyanakkor már a kastély 1797-es felépítése után parkosították az épület környezetét. Felder atya Historia Domusa (plébániatörténete) arról számol be, hogy Esterházy püspök idején már szökőkút állt a kastély előtt, a réten pedig egy halastó terült el. Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből.

Az itt lakók nyugodt életét 1955-ben zavarta meg egy nagyobb incidens, amikor július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) huszonnégy órán belüli távozásra szólította fel őket. A csomagjaikat nyolc teherautó vitte utánuk Verőcére. A sietség indoka az volt, hogy július 17-én itt helyezték el titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket, prímást, bíborost.

A nevezetességek megtekintését remekül tudjuk kombinálni egy rövid, változatos körtúrával, a fenséges bükkösben fekvő Mária-kápolnához és a Zarándok-kúthoz.

2. Magyaregregy – Máré vára

Ahogy Püspökszentlászló a kicsiny műemlék templomáról, úgy Magyaregregy romantikus lovagváráról híres. A hajdani középkori lovagvár a Mecsek egyik erdős kis hegycsúcsán áll 340 méter magasan a gyönyörű völgy fölött. Az épület elődje a 13. században épült egy fa őrtorony helyén, gótikus stílusban. Károly Róbert adományozta Bogár Istvánnak, később a Gunyafiak, majd a Váradi család kezébe került.

Pécs visszafoglalása után ismét keresztény kezekbe került, 1698-ban már elhagyott romként, egy pécsi püspök birtokaként említik. Ezt követően majd háromszáz évig állt gazdátlanul az építmény, csak a Mecsekben kirándulók látogatták meg maradványait. Az 1960-as években indult meg jelentős régészeti feltárása, és részben restauráltak a romokat.

A vár legendája - ősi titok lengi körül

A Máré-vár legendája szerint a vár ura, a háborúba induló Máré vitéz a várban hagyta szép feleségét, akit előszeretettel látogatott a szomszédos vár ura, Miklós gróf. A románc gyümölcse egy kislány lett, a hazatérő Máré pedig csalfa feleségét a vár pincéjébe zárva tartotta annak haláláig. Ám még halála előtt megátkozta lányát. Az átok alól minden 77. évben, pünkösd hajnalán szabadulhat meg a lány, akinek a szelleme azóta is a vár körüli erdőkben bolyong. Méghozzá csakis úgy, ha egy arra járó vadász egymásután megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát. Mivel azonban ez még nem történt meg, így a völgyben fújó szél gyakran hordozza a lány sóhajtását, írja a magyaregregy.hu.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

utazás belföldön

turisztikai fejlesztés

pécs-villány turisztikai térség

hosszúhetény

püspökszentlászló

magyaregregy