Budapest 16℃ (kissé felhős)Őrület, milyen rejtett kincsek vannak a magyar vidéken: kihagyhatatlan tavasszal ez a 6+1 vár
2023 és 2030 között az MTÜ célja, hogy Magyarország Közép-Európa vezető desztinációja legyen 20 millió vendéggel, akik 50 millió vendégéjszakát töltenek el itt. A cél az, hogy a turizmus-vendéglátás szektor akár 16 százalékkal is hozzájáruljon a GDP-hez. 2022-ben ez 12 százalék volt. Csodálatos helyek vannak hazánkban, melyek sokszor még a magyar turisták számára is ismeretlenek. Összegyűjtöttünk néhány kevésbé felkapott magyarországi várat, ahová idén tavasszal, akár a húsvéti hosszú hétvégén, érdemes egy kirándulást tenni a családdal.
Fellendülőben a hazai turizmus
2022-ben 14,2 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken, csaknem negyven százalékkal többet, mint 2021-ben és csak egy hajszállal elmaradva a magyar turizmus minden idők legsikeresebb évének számító 2019-es esztendő eredményétől. Magyarország több térsége viszont rekordot döntött, és túl is szárnyalta a 2019-es év vendégforgalmát. 2021-hez képest pedig másfélszeresére bővültek a szálláshelyi bevételek. Tavaly szinte teljesen visszaépült, és sikeres évet zárt a turizmus Magyarországon, és idén akár a 2019. évi rekord beállítása sem elképzelhetetlen. Mindez nem utolsó sorban a kormány ágazatot támogató intézkedéseinek is betudható – emelte ki évértékelő sajtótájékoztatóján a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.
Guller Zoltán kiemelte: az év egészében a turizmus teljesítménye országos szinten a vendégéjszakákban még nem vitte át, de már súrolta a 2019-es álomhatárt. Magyarország több térsége viszont már 2022-ben túlszárnyalta a rekordév vendégforgalmát.
Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térségben például 30%-kal, Gyula és térségében 8%-kal, Pécs-Villány térségében 6%-kal, Budapest környéke térségében 5%-kal sikerült felülmúlni a 2019-es eredményeket. Az első számú belföldi úticélunknak számító Balatonnál is 1%-kal a 2019-es érték felett alakult az összesített vendégéjszakák száma.
A mobilcella adatok alapján kiemelkedő az egynapos látogatások száma a nyíregyházi Sóstógyógyfürdőnél, ahová a térségbe látogatók több mint fele ellátogat, a tokaji Nagy-Kopasz TV toronynál, Tokajban és a tokaji vízitúraközpont megállóhelynél, valamint a sárospataki Rákóczi-várnál. Az ide látogató turisták 90%-a megfordul ezen látványosságok egyikénél. Belföldi egynapos látogatásokra legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyéből érkeznek, de sokan keresik fel Budapestről és Pest megyéből is. A külföldről érkezőket tekintve a legtöbben Romániából, Lengyelországból, Ukrajnából, Szlovákiából és Németországból érkeznek a térségbe
- mondta el az MTÜ munkatársa korábban a HelloVidéknek.
Az ágazat sikerei a bevételekben is megmutatkoztak. A szálláshelyek tavalyi, 668 milliárd Ft-os összes bevétele az átlagos inflációt is figyelembe véve 583,4 milliárd Ft-nak felel meg. Ez 2021-hez képest reálértéken 52%-os bővülést jelent. A NAV online-kassza adatai alapján 2022-ben a vendéglátás árbevétele 1490 Mrd forintot tett ki. Ez reálértéken is 24%-kal haladja meg a 2021-es adatokat.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján 2021 nyarán a vendégek száma 11%-kal, a vendégéjszakáké pedig 14%-kal volt több, mint a 2020-as szezonban. A Mátra-Bükk turisztikai térséghez tartozó 40 település közül a legnagyobb szálláshelyi forgalom Egerben van (21%), ezt követi Miskolc, Gyöngyös, Egerszalók, Bogács és Szilvásvárad.
Ez a hat település adja a teljes térség szálláshelyi forgalmának 71%-át. A mobilcella adatok alapján kiemelkedő az egynapos látogatások száma az Egri Bazilikánál, a miskolci Avasi kilátónál, Lillafüreden, Miskolctapolcán és az egri várnál. Az ide látogató turisták közül négyből három megfordul ezen látványosságok egyikénél. Belföldi egynapos látogatásokra legtöbben Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Budapestről, Pest megyéből, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkeztek. A nemzetközi érdeklődést vizsgálva a térség a lengyel, szlovák, német, cseh, ukrán és román turisták körében a legnépszerűbb
- mondta el az MTÜ munkatársa a HelloVidéknek.
A magyar vendégek elsősorban vidéken élénkítik a vendégforgalmat, így a vendégéjszakák 57%-át a hazai utazók adták. Közülük sokan szívesen látogatnak kevésvé felkapott desztinációkhoz egy-két napra, de akár pár órás kirándulást is érdemes az általunk összegyűjtött helyeken eltölteni.
1. Nógrádi vár
A Budapesttől szűk egy órára található Nógrádi vár a Börzsöny legjobb állapotban fennmaradt középkori erődítménye, melynek csonka öregtornya a nyolc kilométernyi gyalogútra magasodó, királyréti Várhegy-kilátóból is könnyen felismerhető. Elődjét valószínűleg a szlávok építették, innen a Nógrád (Novigrad), avagy Újvár elnevezés. A hosszú századokon át királyi kézben lévő, hatalmas fennsíkot koronázó várat erősen leromlott állapotban adományozta IV. László a Váci egyházmegyének. A jelenkor látogatóit fogadó romok, mint például az olaszbástya, a rondella vagy a háromemeletes reneszánsz lakótorony maradványai a 15. századból valók, és egy itáliai származású építész, Tragurinus Jakab tehetségét, valamint Mátyás király jó barátja, Báthory Miklós váci püspök jó ízlését dicsérik. A törökök először 1544-ben, majd 1683-ban szállták meg a várat, aminek lőporraktárként használt öregtornya 1685-ben robbant fel egy villámcsapás következtében, teljesen megsemmisítve a belsővárat. A magára hagyott vár romjaiban is csodás látványt kínál, ráadásul egész évben szabadon látogatható.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2. Salgó vára – Salgótarján
Salgótarján közelében a Medves-fennsík egy magas, kiemelkedő sziklaszirtjét koronázza a büszke Salgó vára. A messziről látszó meredek vulkáni kúpra épült vár romjait könnyű kirándulással látogathatjuk meg. A 625 méter magasságú csúcson elképesztő körpanoráma tárul elénk a környékbeli hegyekre, a Karancsra, a Cseres-hegységre, de látszanak a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát hegyei is. A várlátogatást érdemes összekötni a nem messze lévő Kis-Salgó tetejét uraló érdekes vulkáni képződmény, a kilátóhelyként sem utolsó Boszorkány-kő megtekintésével.
A túra jellege:
Jól jelzett, könnyen járható turistautakon közepes, nem túl megerőltető kapaszkodókkal. A túra nem hosszú, de végig klasszikus középhegységi terepen halad, egy kényelmes, professzionális talpú túracipőben magabiztosabban járjuk végig az útvonalat. A vár és a szikla is, az időjárási elemeknek meglehetősen kitett terület, egy jó softshell dzseki megóv az esetleges széltől és a csepergő esőtől is. Napos időben ne felejtsük tthon a napszemüvegünket sem.
Kiindulópont
A volt Dornay-fogadó előtti parkoló. Autóval Somoskőújfalunál jobbra kanyarodunk Salgóbánya és Somoskő irányába, majd a somoskői leágazás után Eresztvénynél ismét jobbra a Hotel Salgó felé, a szállót balról megkerülve az aszfaltút a volt Dornay fogadó romos épülete előtt ér véget egy nagy parkolóban. Autóbusszal a 11B jelű helyi járattal a salgótarjáni autóbusz állomásról mehetünk, Eresztvénynél kell leszállni, onnan az aszfaltúton vagy a piros és a zöld jelzésű turistaúton 20 perc alatt érjük el a parkolót.
Salgó vára
A várat a 13. században építtette – a tatárjárást követő időszakban – a környéket uraló Kacsics nemzetség Illés ágához tartozó Simon bán. Földesurai Csák Máté uralma előtt kénytelenek voltak fejet hajtani a 14. század elején. De halála után, 1320-ban csatlakoztak Károly Róbert király seregeihez, így váruradalmuk – melynek a környékbeli falvak szolgáltak – ismét hozzájuk került. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban. 1411-ben a Szécsényiek kezére jutott, majd 1450-ben cseh husziták szállták meg Salgót, tíz év elteltével Hunyadi Mátyás seregei verték ki őket.
3. Boldogkő vára – Boldogkőváralja
A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas, kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.
A vár története
A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.
A Hernád völgyéből drámaian kiemelkedő, sziklaszirten álló Boldogkői vár legkorábbi része, az öregtorony valószínűleg 1280 körül épült meg, az egykoron bizonyosan pompás látványt nyújtó (ma pedig Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállításának helyt adó) palotaszárnyat és az azt védő hasábalakú tornyot azonban már az Anjou-párti Drugeth család emeltette. A végvári vonaltól távol eső erődítmény katonai szerepe a török elleni harcokban csekély volt, a kuruc időkben viszont annál nagyobb: 1678-ban Boldogkő is a Thököly Imre által elfoglalt észak-magyarországi várak közé került, néhány évvel később pedig a Habsburg zsoldosok kezére. A császáriak által 1701-ben lakhatatlanná tett vár először 2003-ban kapott egy nagyobb ráncfelvarrást (ekkor épült ki az Oroszlánsziklán végigfutó, like-mágnes kijáró), de jelenleg is több pontján zajlanak helyreállítási munkálatok.
A vár parkolója ingyenes, a vár márius 31-ig 9-16 óra között látogatható, áprilistól 18-ig. A felnőtt belépőjegy 2000 Ft, a diák és nyugdíjas 1700 Ft.
4. Regéci vár
A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Regéc fölé magasodó vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert regéci vár. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni. Boldogkőtől fél órányi távolságra, a Zempléni-hegység középső részén, egy vulkáni kúpon áll Regéc vára. Eredetileg csak egy toronyból és egy íves fallal körülvett udvarból állt, legteljesebb formáját a Rákóczi-birtok központjaként a 17. században nyerte el.
A vár története
A vár valószínűleg közvetlenül a tatárjárás után épült, építtetői az Aba nemzetség tagjai lehettek. Bár 1300 körül már állt, mégis a köztudatban, mint Rákóczi-vár szerepel. II. Rákóczi Ferenc is e falak között töltötte első gyermekéveit, édesanyjával, Zrínyi Ilonával innen költöztek Munkácsra, a nevével fémjelzett szabadságharc idejére azonban hadi jelentőségét elvesztette: a várat 1686-ban Caprara császári tábornok leromboltatta.
Ránk maradt berendezését, a díszes fejedelmi fogadószoba másával egyetemben a sárospataki vármúzeumban csodálhatjuk meg. Ugyan a regéci uradalom később több család kezében is megfordult, a várral nemigen foglalkoztak, köveit elhordták, a romokat benőtte a gaz. Az északi bástya helyreállítása 2003-ban vette kezdetét, 2016-re az Öregtorony visszaépítése is elkészült, jelenleg pedig a reneszánsz palota grandiózus rekonstrukciója zajlik.Tavasztól őszig 9-18 óráig látogatható, a belépőjegy ára 800 és 600 Ft.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
5. Füzér vára
Füzér mondhatni a "világ végén van", de több útvonalon is megközelíthető, a 37-es főúton Miskolc-Sátoraljaújhely útvonalon keresztül, illetve az M30-as autópályán (vagy a mellette haladó 3-as főút) Miskolc-Hidasnémeti szakaszon.
A vár története
A Zempléni-hegység messze földön híres vára a Szent Korona egykori rejtekhelyeként is ismert Füzér, melynek fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke 1264-ből származik, feltételezések szerint már a tatárjárás előtt is állt, és a nagybirtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette, saját költségen. Az időközben a Perényiekhez került Füzér 1526 novembere és 1527 októbere között szolgált legfontosabb nemzeti ereklyénk, a Szent Korona otthonául, ahova Perényi Péter koronaőr menekítette Szapolyai János megkoronázását követően. A reneszánsz stílusban bővített, lélegzetelállító fekvésű vár nem játszott fontosabb szerepet a török harcokban, pusztulását a császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették, amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc I. Lipót ellen fordult. A 2014 óta folyó rekonstrukciós munkáknak hála Füzér egyre inkább hasonlít középkori önmagára, aminek késő gótikus várkápolnáját a korlátozások ideje alatt virtuálisan csodálhatjuk meg.
Fontos: A Várparkolótól az Alsó Váron keresztül a Felső Várba kb. 15 – 15 perc alatt lehet gyalogosan feljutni. Kérjük, hogy a Várparkolóba érkezés időpontját úgy tervezze meg, hogy átlagosan 30 perc szükséges a Felső Várba jutáshoz.
A felnőtt belépőjegy ára 3300 Ft, a kedvezményes diák és nyugdíjas belépőjegy 2800 forintba kerül.
6. Rákóczi-vár – Sárospatak
Annak ellenére, hogy a Magyar Királyság területén Európában az elsők között jelent meg az érett reneszánsz építészet, a mai Magyarország területén csak elvétve találkozhatunk a stílussal, legjelentősebb alkotásai mind a Felvidék és Erdély városait ékesítik. A kevés kivételhez tartozik a sárospataki Rákóczi-vár, melynek kiépítését régi ismerősünk, Perényi Péter kezdte meg az 1530-as években a késő gótikus jegyeket a reneszánsszal keverő, ötszintes Vörös-toronnyal. Ehhez kapcsolódóan került kialakításra a várkastély Perényi-szárnya, melynek három árkádos ívből álló, portrékkal díszített ablaka a vár egyik értékes reneszánsz faragványa a sok közül. A vár később I. Rákóczi Györgyhöz került, miután feleségül vette az uradalmat öröklő Lorántffy Zsuzsannát. A pár folytatta a reneszánsz fejlesztéseket: elkészült a déli szárny, a keleti szárnyat és a Vörös-tornyot összekötő oszlopos-árkádos Lorántffy-loggia, legvégül pedig a Sub Rosa nevet viselő festett erkélyszoba. A vár ma is jó állapotnak örvend, a közeli gótikus vártemplommal és a neoreneszánsz Comenius Campusszal egybekötve egész napos elfoglaltságot ígér.
Nyitvatartás:
- A múzeum hétfőn zárva, keddtől vasárnapig 10-18 óráig tart nyitva.
- Belépőjegy kiadás 17.15-ig történik, kiadványértékesítés, pénztárzárás 17.30-kor.
- A „Rákócziak dicső kora…” kiállítás egyénileg,
- az I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye egyénileg,
- a Vörös-torony csak csoportosan tárlatvezetéssel,
- az időszaki kiállítások egyénileg,
- az Olaszbástya és a Szőlészeti kiállítás kísérővel tekinthető meg.
- A csoportok igény szerint indulnak, tárlatvezetés igényelhető.
- Az aktuális belépőjegyárak itt találhatóak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
+1 Gyulai vár
A Gyulai Vár a belvárosban, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközponttal és a Várfürdővel szemben található. A város Budapest felől az M5 autópályán, majd a 44-es úton, míg Szeged és Debrecen felől a 47-es úton, Békéscsabán keresztül közelíthető meg.
A vár története
Az Alföld egyetlen, épen maradt síkvidéki, egyben gótikus téglavára a Fehér-Körös egyik nehezen megközelíthető szigetén épült valamikor a 15. század elején, helyben égetett téglából. A vár építése a Zsigmond-féle Sárkány Lovagrend tagjához, Maróti János macsói bán nevéhez fűződik, tornya és falai egyszerre emelkedtek ki a földből, kápolnáját 1445-ben szentelték fel. A Maróti család kihalásával a vár és vele együtt az uradalom 1476-ban Mátyás királyhoz kerül, aki 1482-ben tovább adományozza fiának, Corvin Jánosnak. Halála után özvegye, Frangepán Beatrix veszi át a vár és vele együtt Békés megye irányítását, akiben így Magyarország első női főispánját tisztelhetjük. Az időközben olaszbástyás rendszerben modernizált vár 1566-ban, 63 napos ostrom után kerül az oszmánok kezére, akik 129 évig birtokolták Gyulát, ezalatt pedig megépítették Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török épületét, a Török tornyot. A legutóbb 2005-ben felújított vár 24 kiállítótérrel, csónakázótóval és népszerű programokkal várja a látogatókat, amint a korlátozásokat felemelik.
A belépőjegy 2800 Ft, csoportos belépőjegy 15 főtől 2700 Ft. Kedvezményes felnőtt jegy: legalább két 18 éven aluli gyermek kísérője (max. 2 fő közeli hozzátartozó) számára a 194/2000. (XI. 24.) kormányrendelet alapján). Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1300 Ft
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
