5 lélegzetelállító vulkántúra idehaza: ezeket idén tavasszal mindenképp látnod kell

Bár még hűvösek a reggelek, és a hideg is visszatér a jövő hét elején, ha engem kérdeztek, ilyenkor tavasszal nincs is üdítőbb egy erdei sétánál, vagy egy hegyes-völgyes kirándulásnál, ahol bónuszként még sziklákban is gyönyörködhetünk… Bármerre is járunk, az ébredező tavaszi természet most a legelbűvölőbb arcát mutatja. Igyekeztünk az ország egészen különböző szegleteiből - hogy ne kelljen messzire autózni - meseszép és vadregényes túra-célpontokat hozni!

2023-ban hullámvasúton a hazai turizmus

Mielőtt belevágnánk a vulkántúrázásba, vessünk egy pillantást a hazai turizmus jelenlegi, igencsak felemás helyzetére. Sorolni is kár, az elmúlt években mi minden nehezítette a szektor szereplőnek helyzetét. A belföldi turizmus a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta sokk után visszaépült a járvány előtti szintre, a várakozások szerint az idei év teljesítménye megközelítheti a 2019-es évet. A jelenlegi hivatalos előrejelzések elég optimisták, holott tudjuk, az EU-ban a legmagasabb, 25,4 százalék volt az infláció csak februárban Magyarországon – derül ki a KSH legfrissebb tájékoztatójából. Az előző hónapokhoz hasonlóan most is az élelmiszerek és a háztartási energia drágult a leginkább.

Ennek ellenére is, hanem is várható rekordév, a belföldi turizmus előrejelzései kedvezőek a 2023-as évre:

Felfedezi magát a turizmus 2023-ban, a szektorban már elérhetjük a pandémia előtti szintet a munkahelyek számában, amely azért jelentős, mert a világ GDP-jének 10,3 százalékát termelő ágazatban jön létre minden negyedik új állás. Globálisan pedig az összes munkahely több mint 10 százalékát biztosítja a szektor

– közölte Rasztovits Dávid, a Napi.hu-nak a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szakmai igazgatója szerint:

2022 már a kilábalás éve volt, reménykedésre ad okot, hogy a vendégéjszakák száma közelít a járvány előtti időszakéhoz. Míg 2019-ben 41 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban az utazók, addig 2022-ben 39,7 milliót.

A turisztikai adatok tanúsága szerint a vendégéjszakák 30 százaléka volt Budapesthez köthető, 11,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban a turisták, 82 százalékuk külföldi beutazó volt. Ezzel szemben a vidéken eltöltött 27 millió vendégéjszaka háromnegyede belföldi turistákhoz köthető. Juhász Szabolcs emlékeztetett: az MTÜ javaslatára a kormány kiterjesztette a pályázati lehetőségeket az ágazati szereplők rezsicsökkentésének támogatására.

A hazai vidéki turizmust működtető vendéglátósok azonban nem feltétlenül ennyire derülátók. A Bükkalján élő, minőségi, természetközeli turizmussal foglalkozó, Magyar Csilla a HelloVidéknek nemrégiben azt nyilatkozta, az energiaválság őket sem kerülte el:

A jelenlegi helyzet a Covid-időszakhoz képest is veszélyesebbnek tűnik. A jövedelmek szolgáltatásokra elkölthető része jelentős nyomás alá került, ami könnyen lecsapódhat a belföldi turisztikai célok iránti kereslet bezuhanásában. Azt tapasztaljuk, hogy a foglalások szerkezete változott meg a legjelentősebben. Vendégeink rövidebb időre, kevesebb napra szeretnének jönni, régebben sosem volt olyan, aki csak egy éjszakára akart foglalni. Megnőtt azoknak a száma is, akik az utolsó pillanatban foglalnak. Bár lehet, hogy ez még a Covidnak tudható be, de azt látjuk, az emberek nem mernek hosszabb időre előre gondolkodni. Kiszámíthatatlanabb és rendkívül hullámzó lett az érdeklődés. Ha az emberek negatív híreket hallanak, akkor nullára esik a foglalás. Azt is észrevettük, ilyenkor hiába hirdetünk, az sem segít. Egyelőre nehéz megmondani, hogy mi várható ebben a szegmensben, tapasztalunk némi élénkülést ahogy tavaszodik, de eddig nem jelentőset. Egyértelműen óvatosabbak az emberek, a tehetősebbek is megérezték jövedelmük vásárlóerejének csökkenését, vagy bizonytalanabbak lettek az üzleti kilátásaikkal kapcsolatban.

Ezért is gondoljuk azt, hogy a Covid-időszakhoz hasonlóan, egyre népszerűbbek lesznek a rövid, pár napra tervezett, bakancsos, kevés pénzből kihozható kirándulások. Ezért is hozunk 5 látványos, de kevésbé ismert hazai vulkántúrát, ahová szintén érdemes lenne idén tavasszal elindulni!

1. Vulkántúra a Nyugat-Dunántúl egyik legszebb vidékén, a Ság-hegyen

A Ság-hegy a maga 279 méterével, a Balaton-felvidéki tanúhegyek része, és jelentős része ma már tájvédelmi körzet.

Egy alsósági monda szerint, maga Lucifer építtette hét ördögével, mert annyira megtetszett neki a táj, hogy magasból akart gyönyörködni benne.

A tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesháton található, magasan emelkedik Celldömölk fölé, és közigazgatásilag is hozzá tartozik. A környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.

1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet.

A hegy igazi fotós paradicsom is. A változatos sziklaformák, és a növényvilág elegye állandó témát kínálnak, nem véletlen hát, hogy olyan nagy filmstúdiók figyelmét is felkeltette, mint a 20th Century FOX, hiszen ahogy azt a legtöbb vasi tudja, 2005-ben itt forgatták az Eragon című sárkányos fantasy filmet is.

A hegytetőn hatalmas, kereszt formájú trianoni emlékmű magasodik, Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen jellegű alkotása.

Az 1930-as években, a környékbeli polgárok adakozásából épült. Az egyik felújított bányaépületben kapott helyet a Sághegyi Múzeum, melynek kiállítása 2012-ben teljesen megújult. Az interaktív kiállítás a hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét mutatja be. A múzeumban a római kori és bronzkori emlékek, a szőlőművelés és a bazaltbányászat eszközei mellett a hegy keletkezésének történetével is megismerkedhetünk. A Múzeum parkjában található Kőpark és játszókert a hazánkban megtalálható vulkanikus kőzeteket mutatja be, a vulkánoszlopokon pedig a Föld legnagyobb vulkánjait ismerhetjük meg. Ezen kívül óriás puzzle és játszótér várja a látogatókat.

A Ság hegy növény- és madárvilágának jobb megismerését egy tanösvény segíti.

2. A fekete-hegyi lávató peremén

A varázslatos Káli-medence peremén, Szentbékkálla fölött emelkedik a Fekete-hegy bazaltplatója, amelyet a kutatók szerint négy maar típusú kráter alakított ki mintegy 5,5-3,3 millió éve. Ezek egyetlen, nagy gőz- és gázrobbanással kialakuló, általában széles, de sekély vulkánok, amelyekre a lávaömlés csak kevéssé jellemző, kráterüket pedig sok esetben tó tölti ki.

Az eredeti formák természetesen itt már jelentősen lepusztultak, de a vulkánok iránt érdeklődők azért sok érdekes képződményt láthatnak a környéken. Ilyenek a platón látható, változó vízállású, 50-100 méter átmérőjű, 1-2 méter mély, és sajnos a klímaváltozás miatt egyre jobban kiszáradó tavacskák, amelyek keletkezésére ráadásul nincs egyértelmű magyarázat. Valószínűleg az említett vulkánok belsejét kitöltő kisebb lávafolyások közötti térszíneken alakultak ki. A fennsík felszínének mélyedései alapján

a kutatók azt valószínűsítik, hogy korábban 10-nél is több ilyen tó lehetett a hegyen, s ezek mindegyike különleges jégkorszaki reliktum-növényzetnek adott menedéket: úszó fűzlápoknak.

Mára sajnos kiszáradásuk miatt a fajok erősen megritkultak. Ha ez nem volna elég, fontos túraszervezési szempont lehet a közeli Eötvös Károly-kilátó is, amely a környék legpazarabb panorámáját nyújtja.

3. Ritka hegymászóélményt nyújt a Pécskő

A Medves-vidék ikonikus csúcsai (pl. Somoskő, Szilvás-kő) mellett a talán kevésbé ismert Pécskő (543 m) egykori vulkánja is tökéletes példája annak, hogyan vált az erózió és az emberi beavatkozás során láthatóvá a környék különleges földtani múltja. A csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, a Karancs és a Medves vidékére, a Mátra, a Cserhát, a Börzsöny és a Bükk hegyeire, tiszta időben pedig a Magas-Tátrára is.

A Salgótarján–Somlyó-bányatelep–Pécskő-nyereg útvonalon célszerű felkeresni a sziklát. A Pécskő-nyeregtől kb. 20 perces sétával juthatunk jelzett úton (sárga sáv) a Pécskő csúcsához.

Az 1930-as évek előtt öt (!) nagyobb bánya is termelte itt az utcakövet, sőt, drótkötélpálya, kisvasút és sikló is segítette a kitermelt anyag elszállítását. A bányászat csúcsteljesítménye a különleges alakja miatt Hurka-Pécskőnek nevezett kiemelkedés 1923-as lerobbantása és kitermelése volt. De ekkor készült a Pécskőre vezető, sziklába vájt lépcsősor is, amely Magyarországon ritka hegymászóélményt nyújt.

4. Vulkántúra egy vadregényes ősbükkösben, ahol még várromot is találni

Zalaszántó határában, a Keszthelyi-hegység 413 méter magas, bájos nevű Tátika bazaltvulkánján nem csak az egykori fellegvár romjaiban és a kilátásban gyönyörködhetünk, de a hegy oldalában rejtőző bazaltformák is különlegesek. Több história is kapcsolódik a zalaszántói Tátikához, amely nevét a források szerint Tádenka, vagy Tadeuka nevű birtokosáról kaphatta, aki már a tatárjárás előtt megépíttette erődjét, bár az nem azonos a ma ismert rommal.

A fekete, oszlopos elválású bazalt a plató szélein gyönyörű sziklafalakat alkot, a sziklák között pedig több különleges barlang is található a plató széléről leomlott törmelék között. Mindehhez egy lélegzetelállító ősbükkös nyújtja a vadregényes hátteret.

5. Haláp, az elbányászott tanúhegy

Ahhoz, hogy egy vulkán kráterében sétálhassunk, nem kell külföldre utazni! Megtehetjük itthon is, például a Haláp-hegyen, melynek sapkáját „eltüntették” a bányászat következtében. Megismerjük a vulkán működését túránk során, a legendáját, és bújócskázhatunk hatalmas kőszobrok között is. Majd gyönyörködhetünk a Tapolcai-medence látványában egy csodásan kéklő balatoni háttérrel.

A Tapolcai-medence északi szélén magányosan álló, félig elbányászott vulkáni hegy, a Haláp furcsa, rendellenes sziluettjével első látásra kilóg a klasszikus balatoni tanúhegyek közül.

A XX. században, az eredetileg koporsó formájú hegy felső részét szinte teljesen elbányászták, a Haláp egészen a közelmúltig, turistáktól elzárt bányaterületként, a környező, népszerű tanúhegyek mostohatestvéreként szomorkodott Tapolcától északra. A bányászat megszűntével, 2019-ben nyitott meg a hegy geológiai és természeti csodáit láncra fűző tanösvény, melynek végigjárásával remek képet kaphatunk a hegy különleges bazaltformációiról, az északi oldal sajátos mikroklímájú törmeléklejtő erdőjéről.

Az óriási, központi kráter megdöbbentő látványa és a hegy több pontjáról, főleg a központi sziklakúp kilátójából feltáruló nem mindennapi panoráma már csak hab a tortán.

Címlapkép: Getty Images