Kiskutyát szeretnél? Vigyázz: így vágja át a magyarokat a kutya-maffia!

HelloVidék   
  Megosztom
Kiskutyát szeretnél? Vigyázz: így vágja át a magyarokat a kutya-maffia!

„Drótszőrű magyar vizsla eladó 15 ezerért”, „magyar vizsla kölykök 40 ezerért”. Az internetes apróhirdetési oldalak tele vannak efféle hirdetésekkel. Eközben a menhelyek és a fajtamentők is tele vannak. Miczek Zsófia, a díjnyertes Zöldmáli Kennel megalapítója közel 20 éve foglalkozik drótszőrű magyar vizslákkal. Arról beszélgettünk vele, meg lehet-e ma élni a tenyésztésből, hogyan lehet felvenni a versenyt a szaporítókkal és miért éri meg törzskönyvezett kiskutyát venni.

Miczek Zsófia, a díjnyertes Zöldmáli Kennel megalapítója 16 éves volt, amikor megkapta első drótszőrű magyar vizsláját. Ő volt Csővárberki Dévaj, vagyis Dorka. Zsófi egyik jó barátja, aki mellesleg solymász, adott neki egy a vadászkutyák idomításáról szóló könyvet. Ezzel próbálta finoman ösztönözni, hogy csináljon valamit a vizslájával a városi sétákon kívül. Így indult Zsófi és a drótszőrű vizslák kapcsolata. Mára kutyái világszerte keresettek. A díjnyertes tenyésztővel többek között arról beszélgettünk, tenyésztőként hogyan lehet felvenni a versenyt a szaporítókkal, miért éri meg törzskönyvezett kiskutyát venni és meg lehet-e ma élni tenyésztőként Magyarországon.

HelloVidék: Milyen eredménye lett Dorka képzésének?

Miczek Zsófia: A barátomtól kapott könyvet olvasva ámultam csak, hogy mennyi mindent lehet egy vizslának megtanítani, és hogy mire is használják. Minden időmet Dorka képzésének szenteltem és ennek eredményeként háromszor választották meg őt az Év Magyar Vizslájának Magyarországon (rövid-, és drótszőrű vizslák között), munka és kiállítási eredményei alapján. Dorka Magyar-, Szlovák-, és Nemzetközi Munkachampion címeket ért el. A legtöbb versenyen ő volt az egyetlen drótszőrű magyar vizsla, de mégis legtöbbször a dobogón végzett. Akkoriban nem volt túl jó híre a fajtának, ezért hivatásomnak és életcélomnak éreztem, hogy megmutassam a világnak, milyen nagyszerű a drótszőrű magyar vizsla.

A honlapodon azt írod, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége Aranykoszorús Mestertenyésztői és Aranykoszorús Vadászkutya Mestervezetői címekkel tüntetett ki - utóbbinál te vagy a valaha legfiatalabb kitüntetett mestervezető, és ráadásul nő. Miért hangsúlyozod, hogy ráadásul nő vagy? A mai napig kevés a nő a tenyésztők között?

Az utóbbi időben egyre több nő kezdett el vadászkutyát tanítani, egyre nagyobb sikerekkel. A magyar vizslának lelke van, a nőknek egészen más érzékük van a vizslák megértéséhez, mint a férfiaknak. A magyar vizsla vadászati képzése sokkal lágyabb módszereket kíván, mint például egy német vizsláé, amelyik sokkal keményebb kezet igényel, inkább egy karakán férfi természetének megfelelő. Ezzel persze nem azt mondom, hogy a magyar vizsla egy nő karakterének felel meg, de sokszor nagyon jól boldogulnak a nők ezzel a fajtával.

A fajta tehát meghatározza, hogy milyen jellegű tenyésztőre, képzőre van szükség?

Igen, a kiképzési módszereket abszolút igen. Egy ideális tenyésztő például komolyan foglalkozik azzal, hogy az adott fajta mire lett kitenyésztve, mind küllemben, mind munkaadottságaiban ezeket figyelembe veszi, és az egészségügyi szűrésekkel is foglalkozik, és hajlandó objektíven szelektálni. Tehát nem érzelmi alapon tenyészt. A vizsla egy nagyon közkedvelt fajta, nagy rá a kereslet, éppen ezért nagyon felhígult az állomány, főleg a rövid szőrű magyar vizsláknál jellemző ez. Mindenféle kutyát el lehet adni mindenféle árkategóriában.

Tenyésztőként hogyan lehet felvenni a harcot a szaporítókkal?

Nehezen. A nagy probléma a mai magyar kutyatartási kultúrával van, az embereknek nincs fogalmuk arról, hogy mit is jelent valójában a törzskönyv, hogy az nemcsak egy pluszpapírt jelent, hanem azt, hogy generációkon keresztül a megfelelő célra tenyésztették ki az állatot, komoly 'minőségellenőrzés' mellett mind egsézségileg, mind temperamentumában és küllemében. Azokat a tulajdonságait erősítették, amelyekre ez a fajta alapvetően tenyésztve lett, és a nemkívánatos tulajdonságokat igyekeztek kiszűrni. A példa kedvéért: fontos, hogy egy vizsla ne legyen agresszív, ne féljen a lövéstől, ne legyen ideggyenge. Sajnos a rövid szőrű magyar vizslák között sok ideggyengét látni, ami abban is megnyilvánulhat, hogy ha egyedül hagyod otthon, szeparációs szorongása van, vagyis szétszedi a lakást, vagy hogy hiperaktív, figyelemzavaros. Ezek a nem objektív, szakmai szelekcíó miatt vannak. Vannak, akik nem a fajta érdekeit tartják szem előtt, hanem a saját megélhetésüket: a szaporító egyetlen érdeke, hogy minél több kutya szülessen és minél többet tudjon értékesíteni. Mások érzelmi alapon tenyésztenek. Sok olyan ember van, aki kedvtelésből tart vizslát, szereti a kutyáját, az ismerősök is szeretik, és aztán azért lesz alom, hogy neki lehessen egy kölyke a saját kutyájától, vagy mert olyan jó kiskutyázni. Aztán, hogy mi lesz a maradék kölyökkel, az már más kérdés. Ilyenkor jönnek sokszor az 'ingyen elvihető kiskutya' hírdetések. Tehát nem feltétlenül rossz szándék van emögött, hanem tudatlanság és nemtörődömség.

A törzskönyv tehát garancia arra, hogy a kutya nem lesz agresszív/hiperaktív/nem fog rombolni?

Nem, igazából még az sem jelent semmit, hogy törzskönyves egy kutya. Mielőtt valaki kutyát vásárol, körbe kell nézni, hogy kik a megbízható tenyésztők.

Azt honnan lehet tudni?

Nehéz kiszűrni. Ha valaki elkezdi nézni a hirdetéseket, abból nem fogja megtudni. El kell járni rendezvényekre, kiállításokra, vagy nézni a statisztikákat, hogy abból a tenyészetből hogyan szerepelnek a kutyák. Érdemes elmenni a tenyésztőhöz, megnézni, hogy hogyan tartja a kutyáit, hogy a kutyák hogyan viselkednek a látogatókkal, hogyan neveli a kölyköket, ebből sok mindent le lehet szűrni. És itt jön az, hogy nem azért kell kiskutyát venni, mert megsajnáltad a szörnyű körülmények között tartott kisállatot! Nyilván így is lehet, meg úgy is vásárolni, hogy melyik a legolcsóbb, de szerintem azt kellene szem előtt tartani, hogy több mint 10 évre vásárolod a kutyát. A törzskönyvből levezethető az is, hogy a felmenőknek milyen eredményeik voltak, aki kutyát akar venni, az tájékozódjon, hogy mit is jelentenek ezek az eredmények. Lehet, hogy te csak hobbicélra szeretnéd venni azt a kutyát, de azok az egyedek, akiknek több generáción keresztül munkavizsgásak a felmenőik, bizonyíthatóan jó az idegrendszerük, jól taníthatók. Az, ha az apróhirdetési oldalon valaki azt írja, a kutyák szülei vadásznak, ne tévesszen meg senkit, ez még semmit nem jelent. Ahogy az sem, ha valaki vadászkutyát vásárol egy vadásztól. Könnyen megeshet, hogy az a kutya még életében nem járt terepen, vagy ha mégis, semmi garancia nincs rá, hogy bírja a lövés hangját. Vagyis aki vadászkutyát szeretne, annak is érdemes tenyésztőhöz fordulnia. A tenyésztésbe kerülés egyik feltétele a lövéspróba, ez pedig fontos, hiszen az a kutya, amelyik fél a lövéstől, félhet az emberektől, az új szituációktól, a város zajától. És ez csak egy része annak, hogy hogyan tudunk idegrendszeri problémákat kiszűrni. De egy olyan kutyának is lehet más viselkedési problémája, amelyik nem fél a lövéstől, ami miatt nem kellene, hogy tenyésztésbe kerüljön. Ez a lelkiismeretes tenyésztő dolga, hogy kiszelektálja ezeket az egyedeket.

Mi kellene ahhoz, hogy eltűnjenek a szaporítók és csak megbízható, lelkiismeretes tenyésztők maradjanak?

Tenyésztőnek lenni nagyon sok idő, elhivatottság és tapasztalat. Ez egy életforma. Viszont nincs rendesen szabályozva. 2016 óta csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői vannak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása megszűnt. Ráadásul a jelenlegi szabályozás sem tökéletes, ami minden született magyar fatja DNS alapú származásigazolását követlei meg génállomány megőrzése címszó alatt! Véleményem szerint eddig sem az volt a gond, hogy kérdéses a vérvonal, vagy hogy felmerült, nem az a kölyök apja vagy anyja, akit a papíron feltüntettek. Lehet, hogy előfordult nagy ritkán, hogy valaki csalt ezzel, de nem ez a legnagyobb gond. És a plusz kötlségekkel és papírmunkákkal még több embert tántorítanak csak el a törzskönyves kutyák tenyésztésétől. Ha például vesszük a vadászatot és a vadászkutyákat: Szlovákiában évtizedek óta él az a jogszabály, hogy törzskönyvnélküli kutya nem tehet vadászati alkalmassági vizsgát és ebből adódóan nem is vihetik vadászni. Így máris nem terjednek a vadászok körében a papír nélküli kutyák, és a tenyésztőket segítik vele. Ezt Magyarországon is megszavazták, csak épp adtak neki türelmi időt, és azóta sem történt előrelépés az ügyben. Így tehát bármilyen kutyával vadászhatsz, ha annak van vadászati alkalmassági vizsgája, csakhogy ezt sem kezelik túl szigorúan: hallottam már olyanról, hogy ki sem mentek a rétre a kutyával, de megkapta az engedélyt.

Meg lehet élni ma csak kutyatenyésztésből Magyarországon?

Nem, és nem is szabad, hiszen az almok időszakosan jönnek, és nem is biztos, hogy sikerülnek, úgyhogy erre nem lehet alapozni. Ennek egy hobbinak kell lenni, ami nagyon nagy szeretetet és odaadást igényel. Egyébként közgazdász végzettségem van és egy darabig marketingmenedzserként dolgoztam, voltam reklámügynökségnél is, de úgy döntöttem ezekből kilépek. Most a tenyésztés mellett vadászkutya iskolát és táborokat vezetek, tréningeket, kiképzéseket tartok, leginkább ebből élek.

Van erre ma igény? Van, aki fizet, hogy képzett vadászkutyával dolgozhasson?

Igen. A vadászkutyaképzés nagyon komplex, és nagyon sok embernek nincs meg rá sem tudásam sem a területe, sem a vadmennyiség, ami ehhez kell.

A vizsla vadászkutya. Le lehet nevelni őt arról, hogy vadásszon?

A vizsla munkakutya. Arra lett kitenyésztve, hogy dolgozzon, akkor érzi jól magát, ha feladatot adnak neki. Ha ez a feladat annyi, hogy hozza vissza a labdát vagy jutalomfalatot egyensúlyozzon az orrán, és a feladat elvégzése után őt megdicsérik, akkor jól fogja érezni magát. De foglalkozni kell vele. Nem feltétlenül vadászatnak kell lennie, de az a vizslának nem elég, hogy van egy nagy kert és ott elfutkározik. Sajnos emiatt is kerül nagyon sok vizsla menhelyre vagy a vizslamentéshez, mert az emberek azt hiszik, hogy mivel ez egy aranyos és barátságos kutya, nagyon jó családi kedvenc lesz. De ezzel a kutyával foglalkozni kell, különben gondok lesznek: kitalál magának unalmában valami pótcselekvést, például felássa a kertet vagy lerágja a szék lábát. Egy vizslával a városban is épp úgy lehet foglalkozni, minőségi időt kell együtt tölteni vele, be kell vonni a családi életbe. És ez a legfontosabb. Épp ezért attól, hogy valaki vadászik, és fizetne a kölyökért, korántsem biztos, hogy oda is adom neki. Mert nem mindegy, hogy azt a vizslát milyen körülmények közt tartják. Vagyis a feladat önmagában sem elég.

Vagyis a pénz nem minden? Mi alapján döntöd el, kinek adod oda valamelyik kutyádat?

Ha engem valaki felhív, hogy kutyát szeretne, akkor én szeretném először tudni, hogy a kiskutyának jó élete lesz-e, és az adott családnak való-e egyáltalán egy ilyen fajta. Sajnos még így is félre lehet nyúlni, mert nem mindig őszinték az emberek, nem feltétlenül velem, hanem még magukkal sem, azzal kapcsolatban például, hogy mennyi időt tudnak eltölteni a kutyával. Nekem nem az a célom, hogy minél több kiskutyát adjak el, hanem hogy jó helyre kerüljenek.

Mi van akkor, ha kiderül, hogy mégsem jó helyre került a kutya? Volt már ilyen?

Igen. Én egyébként csak olyan szerződéssel adok el kutyát, hogy ha bármi problémája van a gazdinak, nem adhatja el vagy viheti menhelyre a kutyát, hanem nekem kell visszahoznia. Ennek ellenére került már vissza kutyám a fajtamentéstől. De volt olyan háromgyerekes család, akik, amikor megkerestek, azt mondták, hogy nagyon aktívak, aztán egy év után kiderült, hogy ez nem egészen így van, ezért visszahozták a kutyát. De utána nagyon jó helyet találtam neki. Sokan nem fogják fel, hogy a kutyánál nincs olyan, hogy rossz idő, meg hogy nincs kedvem, foglalkozni kell vele. Sajnos sok vadásznál is abban valósul meg a kutyatartás, hogy egy kennelben lakik a kutya, és a szezonban előveszik.

És ha visszaviszik a kutyát, te visszafizeted az árát?

Attól függ, de van, hogy igen. Én örülök neki, ha a gazdi belátja, hogy mégsem jól döntött. Egyébként azért is tartom fontosnak, hogy egy kutyának legyen értéke, mert azzal a kutyával, amelyiket ajándékba adnak, vagy ingyen jutnak hozzá, talán máshogy bánnak. Hamarabb feladják az első nehézségnél. Ha viszont fizetnek érte, máshogy is állnak hozzá.

Mennyibe kerül egy törzskönyves kutya?

Széles a skála. A minimumkövetelmény a tenyésztéshez egy képességvizsga, de vannak olyan vizsgák és versenyek, amelyek nagyon magas szintűek. A tenyészszemlén pedig eldöntik, hogy a külleme megfelel-e a standardnak. Egy törzskönyvezett vizsla ára 80-150 ezer forintnál kezdődik. Ez soknak tűnhet, de ha megnézzük a népszerűbb fajtákat, a hirdetési oldalakon találhatunk olyat, amelyik 150 ezernél kezdődik, törzskönyv nélkül. Tehát egy vizsla nem drága, főleg ha azt nézzük, hogy milyen sok ráfordítást igényel.

Azokkal a kölykökkel mi lesz, akik nem alkalmasak versenyre vagy vadászni?

Hobbicélra is visznek kutyákat. De kölyökkorban nem feltétlenül lehet ezt eldönteni, egy egészséges, kiegyensúlyozott alomnál nem látni nagy különbségeket. Az is előfordulhat, hogy nem lesz elég ügyes vadász a kutya, de nem is rajta múlik, hanem a gazdáján, aki nem megfelelően foglalkozik vele.

Nálatok hogy működik? Ha valaki szeretne venni egy kiskutyát ő maga választhatja ki a leendő kedvencet?

Én nem szoktam engedni, hogy a vevő válasszon. Mindig megkérdezem, hogy mire szeretné a kutyát, és mivel én ismerem a kölyköket a legjobban, és nekem nagyobb szakmai tapasztalatom van, és az a célom, hogy a kutyák a számukra legmegfelelőbb, hozzájuk leginkább passzoló gazdikhoz kerüljenek, én választok nekik. Ha van mondjuk három olyan az alomban, aki passzolna a leendő gazdihoz, akkor persze engedem, hogy válasszon. Ha viszont egy kutya sincs, aki szerintem megfelelő lenne, inkább azt mondom, hogy most ne vásároljon. Nem engedem, hogy impulzív módon válasszanak a vevők. Nekem is az a célom, hogy a legaktívabb kiskutyák menjenek a vadászok vagy a munkakutyások kezébe, hiszen ők értékelik ezt, és amelyik kevésbé aktív, az menjen családi kedvencnek. Ugyanakkor a kutyák nem úgy születnek, hogy tudnak vadászni. Tanítani kell őket, a gazda feladata, hogy a lehető legjobban kiképezze a kutyáját.

  Megosztom

hellovidék

kutya

eb

kennel

vizsla

magyar vizsla

drótszőrű magyar vizsla

kutyatenyésztés

miczek zsófia