Itt a bizonyíték: a mentális egészségnek is árt a városi életmód

Már az 1930-as években megfigyelte két szociológus, hogy a belvárosi városrészeken szokatlanul magas a skizofréniában szenvedők száma. Azóta a kutatók megfigyelték, hogy egyes mentális betegségek gyakrabban fordulnak elő a sűrűn lakott városokban, mint a zöldebb és vidéki területeken. Az amerikai Centre for Urban Design and Mental Health kutatási központ becslése szerint a városi lakosság körében 40 százalékkal nagyobb a depresszió kockázata, 20 százalékkal nagyobb a szorongás kialakulásának esélye, valamint a skizofrénia kockázata is a duplája a vidéki területeken élők állapotához képest.

Mi lehet ennek az oka?

A városi lakosság mentális egészségének romlása olyan társadalmi problémákra vezethető vissza, mint a magány és a kevés élettér. Úgy tűnik, hogy nem csak ezek az életmódbeli tényezők lehetnek felelősek a lelki problémákért. Egy új kutatás szerint a sűrű közlekedésből és az építkezésekből fakadó levegő- és zajszennyezés nem csak a fizikai egészséget, hanem a mentális egészséget is károsítja.

Andreas Meyer Lindenberg, a mannheimi Mentális Egészség Központi Intézetének igazgatója és Matilda van den Bosch, a vancouveri British Columbia Egyetem környezetvédelmi egészségügyi kutatója a vizsgálat során arra keresték a választ, hogy mely, városokban megtalálható faktorok járulnak hozzá a depresszió kialakulásához. A kutatók - amikor a különféle fenyegetéseket alaposan megvizsgálták, - megállapították, hogy egyes faktorok nagyobb veszélyt jelenthetnek a mentális egészségre, mint mások. A pollen és a depresszió kialakulása között például nem mutattak ki erős kapcsolatot, ellenben

a légszennyezés, a nehézfém (azon belül is az ólom), a rovarirtószer, a zajszennyezés, valamint a műanyaggyártásnál keletkező biszfenol (BPA) jelentősen hozzájárulhat a depresszió kialakulásához.

A légszennyezéssel kapcsolatok kutatások nem túl kecsegtetőek. Mivel a levegőszennyezéssel évente több millió ember halálát hozzák összefüggésbe, nem csoda, hogy a rossz fizikai állapot a mentális egészségre is rámehet. Meyer-Lindenberg szerint kulcsfontosságú a városok élhetőbbé tétele a lakosok mentális egészségének javítása érdekében. Ez azért is lényeges, mert jelenleg a világ több mint fele él városokban, és ez az arány 2050-re 70 százalékra emelkedhet.

A kutatók azonban arra is rájöttek, hogy nem lehet kielégítően okolni egy-egy változót a mentális állapot rosszabbodásához, mivel bár a legtöbb egészségkárosító tényező a városokban koncentrálódik, nem csupán ezekre az urbanizált területekre korlátozódik. A levegőszennyezés például nem csak a városi határokon belül található meg, valamint egy másik igen komoly veszélyfaktor, a rovarirtószer a mezőgazdasági területeken nagyobb mértékben fellelhető.

Marianthi-Anna Kioumourtzoglou, a Columbia Egyetem Mailman Közegészségügyi Iskola környezetvédelmi egészségtudományi tanára is erre a véleményre jutott, amikor a légszennyezés mentális egészségre gyakorolt hatásait tanulmányozta.

A rossz levegőminőséget eddig a depresszióval, a szorongással és a pszichotikus zavarokkal, például a paranoiával és a hanghallással hozták kapcsolatba. Kioumourtzoglou és a kollégái azt fedezték fel, hogy a magasan szennyezett területek a nők nagyobb valószínűséggel mutatták a szorongás tüneteit, és több antidepresszánst fogyasztottak.

Ez azért érdekes, mert a városiak alapvetően jobb egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz férhetnek hozzá, az egészségügyi állapotukban ez mégsem tükröződik

- mondta Meyer-Lindenberg, aki szerint a zöldterületek hiánya, a légszennyezés és a toxikus anyagok magas koncentrációja tehető felelőssé ezért. A gyermekek még inkább ki vannak téve ezeknek a veszélyeknek, ugyanis akár az agy egészséges fejlődését is megakadályozhatják ezek a faktorok. A szegényebb közösségekben élők számára ezek a hatások különösen erősek, ugyanis a nehéz pénzügyi helyzet tovább növeli a depresszió kockázatát.

Ez nem azt jelenti, hogy ha egy autópálya mellett vagy egy szórakozóhely felett élsz, akkor depresszióra és szorongásra lettél ítélve. Ezek a tényezők csupán felerősítik a kockázatot, de nem felelősek kizárólag a betegségekért. Meyer-Lindenberg szerint a genetika és az életmód is nagyon meghatározó, ritkán lehetséges egyetlen környezeti problémát megnevezni a legfőbb tettesnek.

Ez lehet a megoldás

Az már világos, hogy a fizikai környezet nagy hatással van a mentális egészségre. De mit lehet ezzel tenni? Egyes kutatások szerint a depresszió és más mentális betegség kockázatát csökkenti a természet: a friss levegőtől fizikailag aktívabbak leszünk, a természet hangjai és illatai, valamint színei nyugtató hatással bírnak, és jó hangulatot kölcsönöznek.

A Popular Science cikke szerint készültek olyan kutatások, amelyek a természet emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálták. Megállapították, hogy a természetben való sétálgatás után „elillan” az emberek gondja, ugyanis kevésbé lesznek hajlamosak a problémákon való töprengésre, ami a szorongás és a depresszió melegágya lehet. A természetben való sétálgatás megnyugtatta az agynak azt a területét, amely a mérgező gondolatokért, rossz érzésekért és a félelemért felel.

Ezek az agyi területek – például az érzelmeink szabályozásában részt vevő perigenual anterior cingulate cortex – lehetnek a kulcsai annak a megértésének, hogy milyen módon károsíthatja vagy segítheti a mentális egészségünket a környezetünk

- vélekedik Meyer-Lindenberg. Az is lényeges, hogy a természetben kevesebb zajnak van kitéve az ember, mint a városi környezetben. Egy mozgalmas városközpontban élő például kisebb eséllyel tudja kipihenni magát, mint az, aki csendes környezetben él, ez pedig rossz hatással van az agyra. Az alváshiány memóriaromlást és a szövegértési képesség romlását okozhatja, de hosszútávon hormonproblémákhoz és demenciához is vezethet. Ha egy városlakó ki tud szakadni a megszokott környezetéből, és hetente legalább egyszer el tud tölteni néhány órát a természetben, máris sokat tett a mentális egészségéért.

Van den Bosch szerint a mentális egészségre való törekvésnek nem csak az egyén szintjén kell megjelennie, hanem a politikai döntéshozókat is ösztönözni kell a városi zöldfelületek növelésére, a levegőszennyezés visszaszorítására és az ártalmas anyagok termelésének a korlátozására. A zöldfelületek növelése nemcsak a szennyező anyagokat nyelik el, hanem a zaj mérséklését is elősegítik, ezért több problémára is megoldást nyújtanak.

Forrás: Popular Science