Elkeserítő kilátások: egyre több a dolgozó magyar, akikre csak a szegénység vár

Kezdjük a számokkal: a „relatív szegénység” (amikor egy család az adott ország átlag jövedelmének 50%-a alatti bevétellel rendelkezik) „természetesen” Skandináviában, Hollandiában, Ausztriában, Luxemburgban a legritkább, és a mi régiónkban a leggyakoribb. A legrosszabb helyzetben Románia, Bulgária mellett Magyarország áll. De ez az arány Görögországban is 33%, Olaszországban 30% fölötti, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is közel 30% – sorolja az adatokat a Pénzcentrumnak Herczog Mária, aki hazai és nemzetközi szinten is évtizedek óta a téma kutatója, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, 2004 -2010 között a civil szféra képviselője az EU Gazdasági és Szociális Bizottságában, 2007 óta az Eurochild brüsszeli székhelyű, a gyerekek és fiatalok életkörülményének javításáért dolgozó európai ernyőszervezet elnökségének tagja, majd elnöke.

Minden országban jelen van a területi egyenlőtlenség is: minél kisebb, izoláltabb településen él valaki, annál nehezebb a közlekedés, hiányosak a lehetőségek - akár munkáról, oktatásról, egészségügyi szolgáltatásokról, bevásárlásról, szórakozási, szabadidős alternatívákról beszélünk. Vagyis a probléma távolról sem csak anyagi természetű.

EU-s programok

Az EU úgynevezett nélkülözési indexe 14 indikátort határoz meg, a gyermekszegénység kategorizálására. Többek között, hogy a kiskorú hozzájut-e a napi háromszori étkezéshez - amelyek közül legalább egy magas tápértékű -, könyvekhez (a tankönyveken felül), van-e lehetősége szabadidős tevékenységre, vannak-e otthon játékai, számítógépe, internetelérhetősége, saját szobája, legalább két saját cipője. Ennek alapján az EU Bizottság a közelmúltban jelentette meg, az ún. Gyermek Garancia programot, amely az alábbi öt kiemelt területre koncentrál:

• minden gyereknek alapjogon és ingyenesen járjon születésétől iskolás koráig a magas színvonalú napközbeni ellátás
• napi egy minőségi étkezés az óvodában, iskolába – szintén ingyenesen
• térítésmentes egészégügyi szűrés és megfelelő terápia
• szintén ingyenes hozzájutás - a rászorulók számára - az iskolai bármilyen költségeihez, (az évkezdési tanszercsomagtól a kirándulásig, iskolán kívüli programokhoz, sport, nyelvtanulás, osztálypénz, stb.)
• elfogadható lakáshelyzet, a hajléktalanság megelőzése, kezelése minden gyermek számára

A program részletei és alkalmazásának feltétlei még kidolgozás alatt vannak, az EU utófinanszírozással próbálja majd megoldani, hogy az egyes országok a pénzt tényleg a valós szükségletek kielégítésére költsék. A programban négy kiemelten veszélyeztetett csoportot határoztak meg: az állami gondoskodásban élők, a fogyatékos gyerekek,, a migráns és menekült gyerekek és a szegénységgel, vagy más okból veszélyeztetett családokban élők). A Bizottság szintén a közelmúltban (március 24.-én) fogadta el a „Európai Gyermekjogi stratégiát".

Ebben 6 pontban határozta meg a főbb feladatokat: a demokratikus és politikai életben való aktív részvétel, a társadalmi-gazdasági befogadás, egészségügy és oktatás, az erőszakmentes élethez való jog, a gyermekbarát igazságszolgáltatás, a digitális és információs lehetőségekhez való hozzáférés, sőt a más földrészeken élő gyermekek jogainak védelme is szerepel. A két program együttes bejelentése szimbolikus jelentőségű, remélhető, hogy e téren elindul a közös európai cselekvés.

Új jelenség: a dolgozó szegénység, de erről már a cikk folytatása, a Pénzcentrumon olvashatsz...

Címlapkép: Getty Images