Keveset fogyasztunk, pedig van dögivel: aki kóstolta a magyar rizst, csak ezt eszi

Mondani is kár, hogy a rizs az egyik legősibb kultúrnövényünk, a világ második legfontosabb gabonájáról beszélünk. Őshazájában, Délkelet-Ázsiában 5000 éves múltra tekint vissza a termesztése. Bár a világ rizskészletének 90%-át ma is Ázsia szolgáltatja, azért több európai ország is sikerrel termeszti, így például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária, de meglepő módon a sorban Magyarország is előkelő helyen szerepel. Hazánk egyébként az európai termőterület északi határa.

A rizst felénk alig pár száz éve próbálják meghonosítani

A’50-es és ’60-as években még európai viszonylatban is nagyhatalomnak számított Magyarország az akkori 50 ezer hektáros rizstermesztésével. Azonban 1970 óta folyamatosan csökken a hazai termőterület, pozitív becslések szerint 2017-ben ez a szám már csupán legfeljebb 3 ezer hektár lehetett, aminek a fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében, másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el.

A termesztéséhez nem kell már árasztás sem

A rizs árasztás nélküli termelésére 1983-ben kezdődtek kísérletek Szarvason. Ezek alapvető motivációja az volt, hogy a rizstelepek kiépítése és az öntözővíz igen költséges, így kénytelenek voltak takarékosabb megoldások után nézni. Csaknem 10 évnyi kutatómunka eredményeképp 1992-ben szabadalmaztatták az árasztás nélküli rizstermesztés módszerét. De ennek ellenére nem egyszerű a hazai rizstermelők dolga, holott a növény jól tűri az aszályosabb időszakokat is:

A rizs termesztésénél a tavaszi szárazság nem okoz problémát, mivel nekünk az a jó, ha ki tudjuk szárítani a területet, majd elárasztjuk vetés után. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban nagy a termesztés kockázata. Például a hűvös, ne adj' Isten hideg május nagyon rossz hatással van a rizs kezdeti fejlődésére (pl.: a múlt év volt ilyen és az idei sem optimális) vagy az augusztus közepén rendszeresen beköszöntő pár napos lehűlés és ködös idő a virágzáskor okoz, okozott károkat. A klímaváltozás sem csak jó dolgokat hozott a rizstermesztők számára: a víz egyre kevesebb, a folyók hozama csökken (pl.: víztározókban fogják fel Erdélyben). Szerencsére a duzzasztók segítségével és a Tiszáról hozott vízzel tartható a szokásos nyári vízszint a Körösön. Nagyon súlyos problémát okozhatnak az ún. hőségnapok, az akár 40°C-ot elérő csúcshőmérséklet károsítja a polleneket és romlik a megtermékenyülés. Viszont az utóbbi években a betakarítást hamarabb tudjuk megkezdeni, ami kedvező hatás

– elemezte a HelloVidéknek a magyarországi éghajlattal járó pozitívumokat és negatívumokat Izsó Lajos agrármérnök.

A magyar termésátlag 3,8 t/ha körül mozog, bár ennek kapcsán Izsó Lajos elárulta, nem ritkák a 6-7 t/ha-os eredmények sem, csak a gyengébb táblák lehúzzák az összértéket.

Ehhez képest azonban az európai gazdák 8 t/ha körül mozognak, amit a jelentősen kedvezőbb feltételek mellett termesztő Olasz- Spanyol- és Görögország húz fel, míg a világ abszolút csúcstartója az USA, ezen belül is Kalifornia, valamint Ausztrália, ahol a 10 t/ha értéket meghaladóan dolgoznak.

A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy bár a rizs termesztésének feltétele a jó talajminőség, azonban a növény egyben ki is zsigereli a talajt, ezért több év kell hozzá, hogy a föld újra termőképessé váljon. Vitathatatlan, hogy iránta a kereslet is évről évre nő, azonban a nagy beruházásigénye, és az egyre szeszélyesebb időjárás miatti egyre bizonytalanabbak az éves hozamok, ami nem kedvez az európai termelőknek.

A hazai termesztők is mind hasonló problémákkal szembesülnek:

• viszonylag rövid a termesztésre alkalmas időszak: májustól szeptemberig tart,
• speciális gépeket igényel,
• nincs mégegy ágazat a mezőgazdaságban, amihez ennyi állandó munkaerő kell.

Mennyi rizst fogyaszt a magyar?

Az európaiak rizsfogyasztása is dél felé nő: míg egy spanyol vagy olasz évi 6-18 kg-ot, egy északi csak 3,5-5,5 kg rizst eszik meg évente, ehhez képest mi magyarok középen állunk: évente nagyjából 40 ezer tonna rizs fogyasztunk.

A KSH adatai szerint élelmiszer a hazai rizsfogyasztás évről-évre folyamatosan nő. 2014-ben az egy főre jutó mennyiség még 4,1 kg volt, azóta fokozatosan, évről évre egyre többet eszünk, 2019-ben ez a mérőszám már 6,3 kg lett. Összehasonlításként azonban még messze kevesebb rizst fogyasztunk, mint például burgonyát (58 kg), a búzalisztről nem is beszélve (évente 85,6 kg lisztet használunk el.)

Mitől jó a magyar rizs?

A hazai rizstermesztés így is csupán a magyar igények töredékét tudja kielégíteni, mert a rizs keresettsége évről évre nő, viszont a művelt földek nagysága legjobb esetben is stagnál. Mind mi, mind a többi európai ország is rákényszerül az import árura, hogy az összes rizsre éhes állampolgár jóllakjon, amit mi, magyarok jórészt Olaszországból és a Távol-Keletről szerzünk be.

Azt, hogy jobb lenne a magyar rizs minősége, nem tudjuk, azt viszont biztosan lehet állítani, hogy annak a rizsnek, amit Magyarországon állítanak elő, ismertek a termesztési körülményei.

A távolról jövő rizs esetében nem tudni a termesztés során felhasznált vegyszerek, hozamfokozók összetételét, sem a tárolási, feldolgozási, sem a szállítási körülményeket.

„Nagykun rizs”, mint védjegy, ezért is fontos a tudatos fogyasztóknak, mert ez a magyar termék garancia lehet arra, hogy jó minőségű alapanyagot vásárolunk. Termesztési területe Kisújszállás, ahol a talajadottságok és az ott alkalmazott termesztéstechnológia biztosítja, hogy a Nagykun rizs nehézfémekre nézve Európában egyedülállóan alacsony értékekkel rendelkezzen. Ez a kedvező tulajdonsága kiváló a csecsemők és kisgyermekek számára készülő ételek készítésére.

Mi saját magunk állítjuk elő a vetőmagot, termesztjük a rizst, az aratás után nálunk történik a rizs szárítása, tisztítása és tárolása.

- nyilatkozta a Tudatosvásárló.hu-nak Fazekas Gyula, a Nagykun 2000 Zrt-től.

A Nagykun rizsnél, tette hozzá a szakember, különös odafigyelnek arra, hogy feldolgozóüzemükben kizárólag rizzsel dolgozzanak, ezért termékük megbízhatóan gluténmentes. És ami fenntarthatósági szempontból sem mellékes, az áru helyi termék, nem járja be a fél világot, és frissen kerül a hazai polcokra. A Nagykun 2000 vetésterületének közel 20%-án pedig biogazdálkodás is folyik, a biorizst részben saját nevük alatt hazai boltokban, nagy részét viszont külföldön, például bébiételek gyártásához értékesítik.

Ára:

• Nagykun „A" minőségű rizs 1 kg (AUCHAN): 549 Ft / 1 kg
• Nagykun „B" minőségű rizs 1 kg (AUCHAN): 529 Ft / 1 kg
• Nagykun barna rizs 1 kg (AUCHAN): 629 Ft / 1 kg
• Nagykun barna rizs 0,5 kg (AUCHAN): 449 Ft / 1 kg

Rizs kisokos

Az nem is kérdés, miért is fogyasszunk rizst, hiszen jól tudjuk, hogy igen magas tápértékű, ugyanakkor a hántolatlan barna rizs komplex B vitamin forrás. Fő értékét, előnyös, az anyatejhez nagyon hasonló aminosav összetételét 95 százalékban a hántolás után is megtartja. Könnyen emészthető keményítője miatt diétás ételnek számít.

Míg 30-40 éve jó, ha kétféle rizs volt kapható a boltokban, manapság a határ a csillagos ég. A rizs 8000 fajtája között a szemek színe és alakja alapján lehet (többé-kevésbé) eligazodni. Ezért is van az, hogy mind a mai napig csak kevesen tudjuk, mitől lesz barna a rizs, mitől más a vad, a hosszú szemű, a fekete, az előfőzött, mi van az A-ban és mi a B-ben?

Tényleg, mitől barna a rizs?

A barna és fehér rizs közti különbség elsősorban a feldolgozottság mértékét jelenti, a különböző rizsfajták közül valamennyi barna változatban is elérhető. Általánosságban igaz rá, hogy a barna rizsben szemek rajta hagyott héjának magasabb a zsírtartalma, ezért hántolatlanul hamarabb megromlik. Ez az oka annak, hogy hántolt rizsből sokkal többet állítanak elő, mint hántolatlanból. A hántolatlan rizsnek magasabb a rost- és a vitamintartalma, sok benne a szelén és a magnézium, tehát jóval egészségesebb, mint fehér társa. Felhasználásában nincs különbség, bármilyen ételhez alkalmas, amihez rizsre van szükség.

Polírozott fehér rizs: a hántolás után a rizsszemek külső felületét lecsiszolják.

Fényezett rizs: a polírozott rizst idegen anyaggal, például cukorsziruppal vagy olajjal bekenik részben a küllem miatt részben, hogy a trópusi égövben megóvják a nedvesedéstől.

„A” rizs: Tisztasági fokot jelöl: maximum 10% törmeléket tartalmazhat.

„B” rizs: Tisztasági fokot jelöl: maximum 20% törmeléket tartalmazhat.

Rizstöret/törkölyrizs: a feldolgozás során keletkező maradék rizstöredék, amit a takarmányozásban és a sörgyártásban használnak fel.

Rizsliszt: hántolt és csiszolt rizs őrleménye.

Előgőzölt rizs: a rizst még a hántolás előtt áztatják és gőzölik, majd a kiszárított szemeket hántolják. A főzési időt nem befolyásolja.

Előfőzött rizs: rövidített főzési idejű rizs.

Rövid szemű rizs: hossza átlagosan 5,5 mm.

Közepes szemű rizs: 6,6 mm.

Hosszú szemű rizs: 7-8 mm.

Basmati rizs: a Himalája lábánál termesztik ezt a hosszú szemű, pergős rizst. Illata a pörkölt mogyoróéra emlékeztet. A főzés során hosszanti irányban duzzad, így hosszú-keskeny szemek lesznek, amelyek szárazak, pelyhesek és pergősek. Salátákhoz, piláfokhoz, és indiai jellegű curry-s ételekhez illik jól. Főzés előtt a maximális szemhosszúság eléréséhez érdemes 20 percig áztatni. Főzési ideje kb. 20-25 perc. 1 bögre rizshez kb. kétszeres mennyiségű víz számítható.

Jázmin vagy pandan rizs: Thaiföldről származik. Illata a jázminra emlékeztet. Hosszú szemű, puha, enyhén ragadós állagú. A thai és ázsiai konyha ételeihez illik legjobban. Főzési ideje kb. 20-25 perc.

Arborio rizs: rizottó készítésére alkalmas, ragacsos, rövid szemű fajta.

Vad-/indián/fekete rizs: valójában nem rizs, hanem mocsári fűfajta, ami diós aromájú, leggyakrabban fehér rizzsel keverve hozzák forgalomba.

Ennyiért juthatunk hozzá: friss árak

Meglepő, de hántolt és fényezetlen rizs ára az elmúlt évtizedekben számottevőleg alig változott, 2009-ben 300 forint körül mozgott, 2020-ban 390 Ft/kg volt az ára, és jelenleg sem drágább.

Megnézzük tételesen is (online webáruházakban és akciós újságokban) átlagosan hol és mennyiért juthatunk hozzá:

"A" minőségű rizs 1 kg

• 439Ft/kg: TESCO
• 369 Ft / 1 kg AUCHAN
• 369 Ft / 1 kg SPAR

"B" minőségű rizs 1 kg

• 399Ft/kg: TESCO
• 349 Ft / 1 kg AUCHAN
• 349 Ft / 1 kg SPAR

Jázmin rizs 'A' minőségű 1 kg

• 798Ft/kg: TESCO
• 849 Ft / 1 kg AUCHAN
• 745Ft/kg SPAR

A" minőségű Basmati rizs 1 kg

• 600Ft / 1 kg ALDI
• 798Ft/kg: TESCO
• 1115 Ft / 1 kg AUCHAN

Előgőzölt Barna rizs 1 kg

• 859Ft/kg TESCO
• 819Ft/kg SPAR

Címlapkép: Getty Images