Ez lehetne a magyarok szuperfoodja: olcsó, mindenhol megterem, mégis alig esszük

Az első és legfontosabb, amit a sárgaborsóról tudni érdemes, hogy valójában nem egy különálló növényfaj vagy termés, hanem a zöldborsó (Pisum sativum) hántolt, szárított és felezett magjából készülő növényi ételkészítmény. Tehát ugyanazon bokron terem, mint zöld társa, csak ez szárított és felezett, így tartósítják, hogy legyen télen is elérhető egészséges, növényi vitaminforrásunk.

Mitől sárga a színe, miért nem zöld?

A hasítási folyamat során a borsószemeket előbb megszabadítják a növény hüvelyborításától és ezután a külső halvány héjazatuktól is, ezért lesz sárga a színe. A borsó a betakarításkor még kerek, de a szárítás és a tisztítás során két lencse formájú részre esik szét természetes módon, ez tulajdonképpen a két sziklevél. Száraz borsónak és feles borsónak is nevezik pont ezért.

A sárgaborsó-termelés az utóbbi években hazánkban erősen visszaszorult

A sárgaborsó-termesztése hazánkban, hasonlóan az újévi bőséget hozó lencséhez, az utóbbi években háttérbe szorult – közölte a HelloVidék megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Szomorú tény, hogy a NAK adatai szerint az elmúlt 4-5 évben a termőterülete megfeleződött:

• 2017. évi termőterület: 2153 hektár
• 2018. évi termőterület: 2407 hektár
• 2019. évi termőterület: 1735 hektár
• 2020. évi termőterület: 1043 hektár
• 2021. évi termőterület: 1135 hektár

A NAK adatai szerint a hazai sárgaborsó nagy részét Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyében termelik.

Megyei bontásban a 2021. évi sárgaborsó termőterület:

• Bács-Kiskun: 1 hektár
• Békés: 294 hektár
• Borsod-Abaúj-Zemplén: 99 hektár
• Csongrád-Csanád: 140 hektár
• Fejér: 98 hektár
• Hajdú-Bihar: 23 hektár
• Heves: 1 hektár
• Jász-Nagykun-Szolnok: 316 hektár
• Komárom-Esztergom: 39 hektár
• Nógrád: 10 hektár
• Pest: 7 hektár
• Somogy: 27 hektár
• Szabolcs-Szatmár-Bereg: 58 hektár
• Tolna: 4 hektár
• Veszprém: 17 hektár
• Zala: 1 hektár

Az országos hektáronkénti termésátlag évjárattól függően 2-3 tonna kötött mozog.

A 2021. évi termés – 2,3 tonna/hektár átlaggal – 2610 tonna volt. A termelés csökkenésével együtt az importmennyiségek megduplázódtak (2017. évben 2337 tonna, míg 2020-ban már 4702 tonna volt). Az export (melynek nagy része re-export) pedig 3000-4000 tonna között alakult

– közölte a HelloVidékkel a NAK.

A hazai fogyasztás viszonylag stabil, 3500 tonna körüli mennyiséget jelent, ami nagyságrendileg 30-40 dkg/fő/év fogyasztásnak felel meg. Ez rendkívül alacsonynak mondható egy ilyen olcsó és rendkívül egészséges zöldségből.

Ezért lenne jó, ha mi magyarok is több sárgaborsót fogyasztanánk

A sárgaborsót a World’s Healthiest Foods nevű alapítvány is a világ legegészségesebb táplálékai között tartja nyilván. Nem is csoda, hiszen képes szabályozni a vérnyomást és a koleszterinszintet, magas a rosttartalma, emellett remek B1- és B2 vitaminforrás, bővelkedik pantotén savban, biotinban, folsavban, E-vitaminban.

A többi hüvelyeshez hasonlóan ásványi anyagokban is kiemelkedően gazdag: kálium, kalcium, magnézium, vas, cink, foszfor és mangán is bőségesen van benne. A benne található izoflavin, egy természetes ösztrogénként viselkedő vegyület, ami a mell- és prosztatarák kialakulásának esélyét is csökkenti. Emellett sok proteint és kevés zsírt tartalmaz, a belőle nyert fehérje segíthet csökkenteni a vérnyomást és megelőzni a krónikus vesebetegséget.

Ára

Egyébként az infláció, vele az áremelkedés a száraz hüvelyeseket sem kíméli, a tavalyi évben összességében 11,6%-kal nőtt az áruk. Ehhez képest is a sárgaborsó vagy felesborsó ott hever minden közért polcán, zöldségeseknél, piacokon kimérve is kapható. Olcsóságban szinte bármilyen más élelmiszer-alapanyagot lepipál. Online webáruházakban is 400-500 grammos kiszerelésben

200 forint alatt (160-199 forintért) már beszerezhető.

Csak áztatni kell, főzni és máris kész

Nem csak olcsó, de az elkészítése is pofonegyszerű. A sárgaborsót a lencséhez, csicseriborsóhoz, szárazbabhoz hasonlóan érdemes egy éjszakára vízbe áztatni, hogy megpuhuljon, és a főzési idő is csökkenjen. Lényegében ennyi előkészület szükséges mindössze ahhoz, hogy aztán rengeteg finomság készüljön belőle.

A legismertebb fogyasztási formája a főzelék, amitől sokan viszolyognak, régi rossz menzás élmények miatt, de ezt a negatív élményt – a régi recept újragondolásával – hamar felül lehet írni. A magyar konyha felhasználja még leves, pástétom, és salátakészítéshez is, de ételek sűrítésére is jó. Ezeken kívül pedig akár még fasírt is készíthető belőle, amit mindenki a saját ízlése szerint fűszerezhet.

A sárgaborsó szinte mindenütt megterem, nem csoda, hogy a világ majd minden konyhája használja, Európában éppúgy, mint Ázsiában, Afrikában vagy Amerikában, Ausztráliában. Ennek megfelelően igen sokféle fűszerezése ismert. Remekül illik hozzá többek között a gyömbér, a kurkuma, a kömény és a római kömény, a fűszerpaprika, a chili, a babérlevél. A friss zöldfűszerek szinte mindegyike, de a koriander zöld, a petrezselyemzöld és a rozmaring kiváltképp. A zöldségek közül nagyszerűen párosítható gyakorlatilag minden hagymafélével, sárgarépával, spenóttal, burgonyával, szárzellerrel, édesburgonyával, sütőtökkel, paradicsommal.

A mostanában mind több helyen megtalálható vöröslencsével készült recepteket bátran elkészíthetjük a lényegesen olcsóbb, és szintén gluténmentes sárgaborsóval.

Reggelire: sárgaborsó pástétom

• 1 bögre sárgaborsó előző nap beáztatva
• babérlevél
• 5-6 gerezd fokhagyma
• 1 vöröshagyma
• só, bors
• olívaolaj vagy vaj
• kakukkfű

Az előző este beáztatott sárgaborsót babérlevéllel és 1-2 gerezd fokhagymával jó sűrűre főzzük, addig, amíg szinte teljesen szét nem fő. Közben a hagymát felkockázzuk és a szintén apróra vágott fokhagymával együtt vajon vagy olívaolajon összepirítjuk. A szétfőtt sárgaborsót leszűrjük, majd mehet bele a serpenyőbe! Pár percig összesütjük, sózzuk, borsozzuk, majd hozzáadjuk a szárított zöldfűszereket. A legvégén pedig összeturmixoljuk, de hagyhatjuk darabosan is, úgyis isteni.

Ebédre: magyaros füstölt húsos sárgaborsó főzelék

• 500 g sárgaborsó (száraz, felezett)
• 1 fej vöröshagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 2 ek disznózsír
• 300 g füstölt disznóhús
• 2 ek liszt
• 3 ek tejföl
• 2 db babérlevél
• 1 ek őrölt pirospaprika
• só, bors

A sárgaborsót előkészületként áztassuk be egy éjszakára. A füstölt húst daraboljuk fel: ha csülök, kockázzuk, ha oldalas, a csontok mentén szeljük csíkokra. A disznózsíron dinszteljük meg a finomra aprított vöröshagymát, fokhagymát, majd adjuk hozzá a húst és fűszerezzük őrölt paprikával, borssal. Ne sózzuk, mert a füstölt hús eleve sós! Lefedve pároljuk a húst kifehéredésig, kavargassuk, majd adjuk hozzá a beáztatott sárgaborsót! Öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje és főzzük addig, míg a sárgaborsó és a hús egyaránt megpuhul (kb. 2 óra). Időnként keverjük meg! Ha a sárgaborsó főzelék alapanyagai puhák, készítsünk rántást a lisztből, a tejfölből és a főzelék levéből, majd keverjük hozzá a fazék tartalmához. Egy kevés vízzel engedjük fel a levét, ha túl sűrűnek találjuk, majd forraljuk össze és kész is a mennyei sárgaborsó főzelék. Tálaljuk tejföllel, friss kenyérrel!

Vacsorára: sárgaborsó fasírt

• 250 gramm sárgaborsó
• 1 db tojás
• 1 fej kisebb vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 4 ek zabpehely
• ízlés szerint só, bors

A sárgaborsót egy estén át áztatjuk, majd főzzük meg, ízlés szerint a főzővízbe dobhatunk egy babérlevelet. Ha kész, szűrjük le, sózzuk, borsozzuk meg. Vágjuk apróra a fokhagymát és vöröshagymát, tegyük bele, majd törjünk fel 1 db tojást, azt is dobjuk bele, majd a masszába még tegyünk 4 evőkanál zabpelyhet. Jól keverjük össze! Ha túl ragadós, akkor keverjünk még hozzá egy kanál lisztet (sima liszt helyet remek választás lehet a zab- vagy a barna rizsliszt is). A legvégén a formázott golyókat vagy pogácsákat még átforgathatjuk zsemlemorzsába is, aztán süssük ki forró olajban! Pár perc alatt ropogósra sül.

Címlapkép: Getty Images