Itt a rezsicsökkentés legújabb módja: ilyen lakójurtákba költözik egyre több magyar

Zalaegerszeg határában, Botfához közel, egy speciális fiúnevelő intézet asztalosműhelyében találkozom Lisztes Attila jurtakészítő mesterrel, aki meg is mutatja nekem, hogyan készülnek ősi magyar mintára ezek a modern lakóotthonok. A készítés maga egyben hagyományőrzés is, de

megrendelőik zöme egyre inkább lakóházként használja ezeket az évezredek alatt tökéletesített jurtákat.

A rezsinövekedés hírére Lisztes Attila jurtakészítő műhelyében is szinte azonnal megszaporodtak a telefonok, de általában is egyre többen érdeklődnek az olcsóbb, pár millióból kihozható, természetközelibb otthon iránt. De nem egy olyan megrendelőjük is van, aki építkezik, ideiglenes megoldásként pedig vesz egy jurtát, hogy addig, amíg elkészül a ház, legyen hol lakni a családnak. De arra is volt már példa – teszi hozzá Attila-, hogy amikor elkészült a családi ház, akkor is a jurtában maradtak, mert annyira megszerették.

Hogyan lesz valakiből jurtakészítő?

Ahogy a legelején írtuk, speciális a helyszín, hiszen egy fiúnevelő intézet falai között áll a műhely. Az állami gondozott fiúk is besegíthetnek jurtakészítésbe, az ügyesebbek odáig is eljuthatnak, hogy asztalosipari szerelő végzettséget is szerezhetnek. Lisztes Attila családi vállalkozásban viszi az ipart, a fiai is a műhelyben segédkeznek, felesége és menye pedig viseletkészítéssel foglalkozik. (Hagyományos technikák és archaikus magyar motívumok felhasználásával egyedi tervezésű ruhákat készítenek.)

Attilánál az íjászattal kezdődött minden. Mind a mai napig készítenek megrendelésre nyílvesszőket is, és régebben rendszeresen jártak bemutatókra. Szakmáját tekintve, ahogy meséli:

Nem vagyok sem tanult asztalos, sem ács: lakatosként végeztem 1978-ban. A hagyományőrzéssel indult minden, de nem szeretem ezt a szót, a hagyománymegélést használom szívesebben. Ez volt az, ami belepottyantott ebbe a világba. Létrehoztunk egy íjászegyesületet, jártuk az országot, bemutatókat tartottunk. Aztán két évtizeddel ezelőtt egyszer csak megláttam egy jurtát…

Az első saját jurtáját még 1996-ban magának készítette, kezdetleges, kézi eszközökkel, „de nagy szerelemmel, áhítattal, alázattal kezdtem hozzá” – meséli. Mind a mai napig áll ez a jurta is, de ezt elsősorban még nem is lakóotthonnak szánta, hanem a hagyományőrzés miatt készült. Ha az íjászcsapattal mentek bemutatókra, legyen hol megmutatni, hogyan is éltek eleink. Ez a jurta még nagyjából teljesen olyan anyagokból is készült, mint a régiek.

Nem is nagyon foglalkozott akkoriban más idehaza a jurtakészítéssel, ma sincsenek amúgy sokan:

A Kárpát-medencében addig ismeretlen volt a jurta gyártásának módja, hiszen elődeink tudása évszázadokra elfelejtődött, ezért szabadidőmet rászánva szépen lassan magamtól tapasztaltam ki a készítés minden csínját-bínját.

- teszi hozzá Attila.

Ma már más lett a cél, mint annak idején volt

Ahhoz, hogy a hagyományőrzésből vállalkozás legyen, több idő kellett, eleinte évente csak egy-egy darab jurta készült, elsősorban ismerősöknek és barátoknak, aztán egyre nagyobb igény lett rá. 10 -12 éve készíti Attila iparszerűen, ahogy meséli, most már megváltozott a cél is, egyre inkább keresik a jurtákat lakó célra is.

Jelenleg négyen dolgoznak a műhelyben, a megrendelésekkel pedig úgy állnak, hogy aki most eldönti, hogy szeretne egy jurtát, annak leghamarabb jövő tavasszal tudják felállítani.

Mennyibe is kerül egy jurta?

Igényektől függően nagy lehet a szórás, másfél millióból már lehet saját jurtánk, de ha lakóépületnek szeretnénk, egy 80 négyzetméteres alapterületű 4,5 millió forint körül jön ki. De ez már mind télálló, szigetelt.

A legkisebb jurta 4 méteres (ez 12 négyzetméternyi területet jelet), ezt követi a 6 méteres átmérőjű (30 négyzetméter), majd a 8 méteres (50 négyzetméter) és a 10 méteres (80 négyzetméteres alapterülettel). A legkisebb jurta minigarzon méretű, ezt már másfél millióból ki lehet hozni, és ez is már a téliesített verzió, de méretei miatt inkább nyaralónak ajánljuk. Az 50 négyzetméter viszont már akkora, ami egy családnak is való. 80 négyzetméteresnél nagyobb azonban már senkinek sem ajánlunk, ha több helyiségre és négyzetméterre van szükség, akkor inkább érdemesebb több jurtát venni.

- magyarázza Attila.

Egy jurtának közel 60 százaléka faanyag, Attiláék jellemzően erdei fenyőből, bükkből és kőrisből dolgoznak, de

az elmúlt egy évben duplájára emelkedtek a faanyagok árai.

Ezért is van az, hogy egy lakóépület méretű jurtát alappal együtt tavaly még 2 -2,5 millióból ki lehet hozni, idén már kétszeres áron tudják csak megépíteni.

A jurta így is az egyik legolcsóbb lakhatási megoldásnak tűnik.

Anyagában is olcsóbb, de lényegesen energiatakarékosabb, és jóval kevesebb rezsit fogyaszt, mint egy ugyanekkora alapterületű ház. Nem beszélve arról, hogy a felépítése mérettől függően

2-5 munkanap alatt megvan, és mindössze egy-két zsák hulladék marad utána.

Mint a sátrak, elbonthatóak és másik helyen újraépíthetőek, így aki már nem akar élni benne, az is viszonylag könnyedén eladhatja. Maga a lebontás, ahogy felépítés is, 2-5 nap. Gyakorlatilag egy hét alatt át lehet költöztetni valakit egy jurtával. Attila szerint sok fiatal pont ezért választja ezt a lakhatási megoldást, mert aránylag olcsó, és gyakorlatilag semmiről sem kell lemondania egy házhoz képest.

De nekem az is fontos, hogy találjunk egy olyan lélektani határt, hogy már jól élhető legyen, de még ki tudják fizetni a megrendelőink. Luxusjurtát biztosan nem fogok gyártani, aki ilyen magas kategóriás otthonokat szeretne, annak számtalan megoldás adatik, a jurta pedig nem erről szól

- magyarázza Attila.

Hogyan lehet egyszerre modern és hagyományőrző egy jurta?

10 éve még nagyon kevesen gondolták azt, hogy életvitelszerűen jurtában szeretnének lakni, manapság viszont a megrendelők 80%-a erre a célra vásárolja. Ezért is törekedtek Attiláék egyre inkább arra, hogy a 21. század lakhatási igényeinek is megfeleljenek:

Nem kellett sokat alakítani rajta, több ezer év alatt szinte semmit sem változott a formája. Én arra törekszem, hogy amennyire lehet, szerkezetében és anyagában is megtartsuk azt, ami annak idején kialakult. A hagyományos technológia mellett azonban elkezdtük a 21. század vívmányait is használni.

Az első, amin változtattak, hogy a jurtákat valóban télállóvá tették: aluról szigetelt talapzatot építenek, és körben a falat is szigetelik. A jurtába ugyanúgy lehet villanyt és gázt bevezetni, fürdőszobát és wc-t is ki lehet benne alakítani. A fűtést sokféleképpen meg lehet oldani: a kályhától kezdve a padlófűtésen és falfűtésen át, a hűtő-fűtő klímáig sokféle megoldást használnak a megrendelőik – mert ennek a kialakítása már az ő feladatuk.

Régebben a jurtákon nem volt ablak, de ezen is változtattak, mert az emberek igénylik, hogy nappal is jöjjön be fény, legyen kilátás. Így igény szerint akár még teraszajtót is beleépítenek a jurta falába.

Milyen a klímája, hogyan lehet elférni benne?

Attila családi vállalkozása az elmúlt évtizedben közel 200 jurtát készített, azóta is a legtöbben használják, és élnek benne. Az országban mindenhol nagy keletje lett. Még korcsoportot sem tud mondani, kik a megrendelőik, a fiataloktól a hetvenévesekig mindenféle ember szívesen használja, ami fix, hogy jellemzően külterületen, természeti környezetben állítják fel.

Attila szerint, aki jurtában él, annak kicsit másként kell gondolkodnia. A 80 négyzetméteres jurta belső terét le lehet választani, hálófülkéket is ki lehet alakítani benne, már ez ízlés dolga. Családosoknál az is egy megoldás, ha megnőnek a gyerek, és ők is saját szobát szeretnének, vesznek nekik egy másik jurtát, így bővítik az életteret.

A jurta klímája, ahogy megtudtuk, egyáltalán nem olyan, mint a sátoré. Nyáron 40 fokban is teljesen élhető, nem fülled be, inkább úgy működik, mint egy ház. A jurta szigetelése nemcsak a hideg, hanem a meleg ellen is véd.

Miért jó jurtában élni?

Ez egy teljesen más élet- és gondolkodásmód, de ha valakinek ez bejön, az nem fogja otthagyni. Szabadabb életet jelent. A jurta egy templom, hihetetlen kisugárzása van, amit csak akkor lehet megtapasztalni, amikor valójában belépünk, és ott vagyunk

- magyarázza Attila.

Magyarországon is egyre többen kezdték el járni ezt az utat. A leginkább elterjedt a jurta a Zemplénben, de Komárom-Esztergom megyében, és az Alföldre is egyre jellemzőbb, ott is nagyon sokan laknak már jurtában.

Elsőre meglepő lehet, de jurtából alapítványi iskoláknak is csinálnak osztálytermeket, egyre több helyen. Elfogyott a pénz, az iskolák kénytelenek bővíteni, és ez a legolcsóbb megoldás. Van olyan vidéki település, amelynek az iskolaudvarába már 3 jurtát építettek, a gyerekek pedig imádnak benne tanulni.

De nem mindenhol örülnek a jurtáknak

Ahogy Attila meséli, az utóbbi években azt is tapasztalják, hogy frekventált turisztikai helyeken egyre jellemzőbb, hogy nem engedik meg a jurták építését, mondván, hogy nem tájba illő. Pedig jóval olcsóbb, mint felhúzni egy házat vagy egy nyaralót, gyorsan kész van, ugyanannyit kibír, mint egy ház – ha odafigyelnek rá. Mégis tiltják.

A Balaton egyes térségeiben sem lehet már csak úgy jurtát állítani. Nagyon érdekes például, hogy Tokaj környékén sem, pedig ott volt a legelső lakott hely, ahol jurtákban magyarok éltek, de ott sem tájba illő, nem felel meg ez a szerkezet a hatóságoknak

- panaszolja.

Érdekes, de ami a jurtára még jellemző – meséli Attila – az az, hogy meg kell szokni, hogy a falán keresztül a kinti zajok jobban beszűrődnek, nem olyan, mint egy tipikus téglaház. Ezért sem ajánlott például forgalmas út mellé, vagy akár egy falu közepén felépíteni. Viszont hihetetlen élmény lehet egy jurtában megpihenni az erdő szélén, olyan mintha a természet részei lennénk.

Ma már nem divat a színes jurta, a natúrt keresik

A műhelyt körbejárva megtudom, hogy a jurta oldala, ahogy őseink idejében, most is falécekből bőrrel van összefogva, úgy hívják, hogy kerege. A jurta közepe a tündök, ahol bentről a szabad eget lehet kémlelni. A fa pedig, ami középen áll, annak is van a neve, ez az istenfa/lélekfa.

Régen többnyire színes jurtákat készítettem, a tündök mindig piros volt, az a napot szimbolizálta, de megjelent színben mind a négy elem: a sárga, a zöld és a kék is. Az ötödik elem pedig az, amit a jurta építője és az, aki benne él, magából beletesz. Ezt nevezik szer elemnek (nem véletlen a szerelem szavunkkal való rokonság). Hiszek benne, hogy a jurta azokat az energiákat, amiket beviszel, erősíteni fogja

-teszi hozzá Attila, aki még azt is elmeséli, hogy manapság sokkal kelendőbben a natúr színek, szinte mindenki ilyen jurtát akar.

Nekem ezzel az egésszel voltaképpen csak az a szándékom, hogy fennmaradjon ez a szerkezet, mert annyira zseniális! Vétek lenne, ha elfelejtődne ez az ősi tudás! Nekem jurtát készíteni nem is munka, sokkal inkább öröm, az ezért járó fizetség pedig, voltaképpen ajándék

- meséli még kifelé menet a kapuban.

Címlapfotó és képek: Lisztes Attila, Pais-H Szilvia