Megszólalt a neves szakértő: hamarosan veszélyes nagyragadozók tömegei lephetik el Magyarországot?

Szurok Dávid   
  Megosztom
Megszólalt a neves szakértő: hamarosan veszélyes nagyragadozók tömegei lephetik el Magyarországot?

Már jó ideje egyre több helyen bukkannak fel medvék Magyarországon. Nemrég a Bükki Nemzeti Parkban egy magányos medvéről tettek bejelentést. Aszód környékén pedig olyannyira elharapódzott a helyzet, hogy a Pest vármegyei település önkormányzat figyelmeztető táblákat helyezett ki és arra kéri a lakókat, hogy ha a határban járnak, maradjanak az utakon, illetve kerüljék a bozótosokat és az erdőfoltokat. Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy idehaza főképp az Északi-középhegységben, és a Gödöllői-dombság területén találkozhatunk leginkább medvével. A szakember lapunknak mások mellett beszélt arról is, hogy mi a helyes magatartás akkor, amikor medvével futunk össze.

Egyre gyakoribbak hazánkban a barnamedve észlelések főleg a mostani, párzási időszakban. A nemzeti parkok területén kirándulók rendszeresen tesznek bejelentést medvenyomokról, és a fák törzsén látható kaparás nyomokról. A medve alapesetben kerüli az embert, ennek ellenére a Duna árterének térségében, és a szlovák határnál az elmúlt 2-3 évben többször is láttak barnamedvét és más hasonló fajokat.

A szakértők szerint fontos, hogy az ember ne csalogassa magához a medvét, valamint zártan kezeljük a szemetet, hogy azt ne tekintse tápláléknak. A barna medve táplálkozásában a növényi táplálék dominál, fehérjeszükségletét alapvetően rovarok elfogyasztásával fedezi, olykor dögöt is eszik. Alkalmanként nagytestű patásokat is elejthet, azonban a Bükki Nemzeti Park működési területén az elmúlt évtizedekben barna medve által elejtett prédát még nem azonosítottak.

Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója szerint azt lehet látni, hogy az úgynevezett generalista élőhelyben, és táplálékban is nagyon sok forrás használó fajok egyre jobban alkalmazkodnak azokhoz az élőhelyi rendszerekhez, amelyeket az ember hozott létre az elmúlt évszázadok során.

Amikor ezek a gyors átalakulások történtek az élőhelyek esetében - 150-200 évvel ezelőtt – akkor ezek a gyors változások rendkívül sok fajt megviseltek, és jelentősen csökkent az állomány is. A ragadozóknál csak tetézte a helyzetet, hogy a XX. század közepéig nagyon erős vadászati nyomás volt tetten érhető

- hívta fel a figyelmet.

A szakember szerint akkoriban a gyors élőhelyváltás, az üldözés, valamint a népességnövekedés volt leginkább jellemző, aminek következtében a nagyragadozófajok sok helyütt eltűntek, vagy vissza szorultak. Dr. Heltai Miklós hozzátette: az ezt követő időszakban a környezeti rendszerek egy idő után stabilizálódtak, mivel az emberiség már nem változtatott olyan mértékben a környezetén, mint korábban, nem csapolt vizeket, nem történtek erdőirtások, tehát egy stabil rendszer alakult ki.

Mint mondta, a fajok ehhez az új rendszerhez már könnyebben tudnak alkalmazkodni, ráadásul eltűnt az üldözésük, valamint elkezdett nőni az állományuk is, legyen szó a medvéről, sakálról, farkasról is egyaránt.

Ami a hazai barnamedvék előfordulását illeti, a szakember szerint idehaza főképp az Északi-középhegység, a Gödöllői-dombság az, ahol leginkább találkozhatunk medvével túrázás, vagy kirándulás során. Az, hogy a következő időszakban hol terjedhetnek még el, nehéz megmondani. A szakember szerint, ha marad a jelenlegi tendencia, akkor a gödöllői dombság rendszeres lakóivá válhatnak az állatok.

Dr. Heltai Miklós szerint, ha netalántán medvével találkoznánk az első és legfontosabb, hogy kerüljük a kontaktot, és ha lehet fordítsunk mihamarabb hátat neki, és vonuljunk el.

A medve kerüli az ember társaságát, és alapvetően nem akar támadni sem, hacsak nem érzi magát fenyegetve. Erre csak akkor kerülhet sor, ha közelítünk felé, megpróbáljuk csalogatni, vagy éppen a kutyánk indul hozzá

- magyarázta.

A szakember a hattyúk példájából kiindulva óva int mindenkit attól, hogy nekiálljon a medvék etetésének.

Aki járt Erdélyben a Szent Anna tónál, az tudja, hogy nagyon sokáig komoly probléma volt a környéken, ám ez mára megszűnt, köszönhetően annak, hogy a terület vezetője mindenféle illegális etetést megtiltott a tó körül. Ma már semmilyen élelmiszer, még szemét se lehet a tó a környéken, aminek következtében jelentősen csökkent a különböző veszélyhelyzeteket magában hordozó medvetámadások kockázata

- húzta alá.

Dr. Heltai Miklós szerint nem igazak azok a felvetések, amelyek kétségbe vonják azt, hogy ne lenne idehaza szaporulat, vagy medveállomány.

Őszintén kéne beszélni, meg kellene mondani, hogy a barnamedve Magyarországon igenis megtelepedett, ami alapvetően jó hír, ugyanakkor ki kéne alakítani azokat a megfelelő gazdálkodási, és kezelési formákat, amik alkalmasak arra, hogy bármiféle jövőbeni konfliktussal szemben felkészítsék az érintetteket. A medve képes kárt okozni az embernek, ám ha erre nem készülünk fel, és úgy állunk hozzá, mintha ez egy nemlétező probléma lenne, akkor a helyzet pillanatok alatt nem várt fordulatokhoz vezethet

- zárta.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

életmód

medve

barnamedve

északi középhegység