Megdöbbentő, mennyire más ételek kerültek az ünnepi asztalra 100 éve

HelloVidék   
  Megosztom
Megdöbbentő, mennyire más ételek kerültek az ünnepi asztalra 100 éve

A karácsony a kereszténység jelentős ünnepe. A középkorban leginkább a vallás irányította az ünnepkört egészen a 19. századig, addig a vallásból kialakított szokások határozták meg a karácsonyt. Az időpontja egybeesett a téli napfordulóval, gyakorlatilag a karácsony egyfajta lezárása volt az évnek. Mivel a munka szünetelt, ezért a családi ünnepek és pihenés hónapja volt, hiszen az egyház tiltotta a munkát, persze az alól mindig akadtak kivételek. De az biztos, hogy a katolikus egyház eredetileg minden héten szerdán, pénteken böjtöt, szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el és az adventi időszakban tilos volt a zajos mulatság, tánc és a lakodalom.

Ezt a 21. században már nem követjük és azt sem, hogy december 24-én, karácsony böjtjét betartsák az emberek Magyarországon. Száz éve karácsonykor hús szinte egyáltalán nem került az asztalra, a hal megengedett volt, de inkább hüvelyeseket, sült tököt fogyasztottak. Ezeknek mind szimbolikája volt – mondta a HelloVidéknek Báti Anikó a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Néprajztudományi Intézet Tudományos főmunkatársa.

Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulajdonítottak, a lányok szépség- és egészségvarázsló célzattal ették, de a palócoknál a családfő egy almát annyifelé vágott, ahány családtag volt, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család: ha valaki eltévedne, a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon.

Mi került a karácsonyi asztalra?

A karácsonykor fogyasztott dióevés szinte egész Magyarországon ismert volt, talán ezt a szokást még ma is tartja néhány család. Az egészséges dió egészséget, a rossz dió betegséget jósolt. A hüvelyesek, sült tök újabban a hal a következő év pénzbőségét jelentette. A Nyitra környéki falvakban, például Vicsápapátiban régen bab-, borsó- vagy lencselevest ettek és mákos pupácskát (mákos gubát). Ma már halat esznek krumplisalátával, sőt az angolszász hagyományoknak megfelelően már pulyka is az asztalra kerül ünnepekkor.

Ez köszönhető annak is, hogy egyre nyitottabbak vagyunk, egyre több információhoz jutunk és a filmekből, tévéből, eljutnak, eljutottak hozzánk más nemzetek karácsonyi szokásai is – jegyzi meg Báti Anikó. Manapság már szinte minden alapanyag a rendelkezésünkre áll, de régen nem ez volt a helyzet. A 19. századig a családok asztalán ritkán volt hús, ezért karácsonykor igyekeztek olyan ételeket enni, ami különlegességnek, ínyencségnek számított és ez a friss hús volt. Az ünnepek idejére időzítették a disznóvágást, ebből került friss hús az asztalra, a hurka, kolbász. Régen a bablevesbe szilvát és gombát is tettek. Lédecen gombalevest készítettek mákos gubával, de manapság már itt is halat esznek krumplisalátával és kalácsot sütnek.

Általános hiedelem volt, hogy a karácsonyi asztalra minden ételt felpakoltak és a gazdaasszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai nem lettek volna jó ülősek.

Magát a karácsonyi asztalt, a terítőt és a rápakolt ételeket is, de még az asztal alá rakott tárgyakat, eszközöket is különleges mágikus hatalommal ruházták fel. Átitatódott minden a karácsony szentségével, magát a karácsonyi abroszt csak egyetlen ünnepi alkalomra használták, később vetőabroszként funkcionált, hogy bő termésük legyen egész évben. Az asztal alá sokszor szalmát helyeztek és erre raktak különböző tárgyakat, ami szintén a bőséget hivatott elérni.

Ahogy haladunk előre az időben úgy változtatjuk meg a szokásainkat, veszünk át ételeket más nemzetektől. A dánoktól például a sült kacsát, az angolszász vidékről érkezett a pulyka, a töltött libanyak a franciák kedvenc karácsonyi étele. A diós és mákos bejgli az osztrákoktól került hozzánk és a dió és mák tölteléknek köszönhetően lett a karácsonyi menüsor elengedhetetlen része. Mindkét töltelék a bőséget és az egészséget jelenti. Lengyelországban még mindig a karácsonyi menü része az ostya, ott még mindig ragaszkodnak a katolikus vallás által előírt ételekhez, az ostya szimbolizálja a kenyeret, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére.

A finneknél hagyományosan fahéjas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek, aki megtalálja, nagyon szerencsés lesz a következő évben.

A görögök kenyér félét sütnek ilyenkor a vaszilopitát amibe egy fémpénzt rejtenek el, aki megtalálja, szerencsés lesz. Az olaszoknál hagyományosan hal a karácsony esti vacsora, Rómában például az angolna a legkedveltebb. A vacsorát a híres „panettone”, a karácsonyi kalács zárja.

Az íreknél a karácsonyi vacsora angol beütéseket mutat. Az asztalra általában pulyka, sonka, áfonya szósz és lángoló, brandyvel bolondított plum puding kerül.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

karácsony

hellovidék

étkezés

szokás

hit

régen

most