Új magyar szuperélelmiszerrel hódítja meg a boltokat az Év Agrárembere

Steiner Petra   
  Megosztom
Új magyar szuperélelmiszerrel hódítja meg a boltokat az Év Agrárembere

Javában zajlik már hazánkban a gombaszezon, amatőr és lelkes gombászok lepik el a környék erdőit finom falatok után kutatva. A vegetáriánusoknak gazdag fehérjeforrás a húsmentes étkezéshez, de sokan mégis ódzkodnak megkóstolni a gombamérgezéstől való, legtöbbször alaptalan félelmek miatt. Mindemellett szükséges kiemelni, hogy vadgombákat gyűjteni kizárólag megfelelő ismeretek birtokában szabad. A magyarországi gombahelyzetről és a fenntartható gazdálkodásról beszélgetett a HelloVidék az Év Agrárembere verseny fenntartható gazdálkodás kategóriában első helyezett Somosné Dr. Nagy Adriennel.

Sokan csak a pizza feltétjeként vagy a milánói makaróni egyik alapanyagaként találkoznak a gombával, holott felhasználása ennél jóval sokszínűbb. Nem meglepő, hogy megosztottságából fakadóan a hazánkban megtermelt gomba csupán 40%-át értékesítik itthon, a maradék 60-at pedig exportálják, jellemzően a környező országokba, Ausztriába, Szlovákiába és Szlovéniába, de Németország is a top négy felvásárló közé tartozik. A Magyar Gombatermesztők Egyesülete a HelloVidék kérdésére elárulta:

Az egész világon a csiperkegomba termesztése és fogyasztása a legelterjedtebb, így itthon és Európában is ezt a gombafélét fogyasztják leggyakrabban, ezen belül a fehér csiperkegombát. A barna csiperkegomba és a nyílt kalapú változata, a portobello is igen közkedvelt. Ezeket követi a laskagomba, amely főként Németországban nagyon népszerű. Az egzotikus gombák, mint shiitake, déli tőkegomba (pioppino), süngomba, ördögszekér laskagomba is egyre kedveltebb, emelkedik a fogyasztásuk.

Jelenleg a magyar gombafogyasztás 1-1,5 kilogramm fejenként éves szinten, amely Nyugat-Európában ennek a duplája, ami megfelel az ajánlott éves fogyasztásnak, mert a gomba kiváló D-vitamin forrás. Somosné Dr. Nagy Adrienn 2007-től irányítja édesapjával a családi vállalkozást, a bő tíz éve alapított Pilze-Nagy Kft.-t, amely laskagomba termesztésével és kereskedésével foglalkozik. Termékük bár már több évtizede megtalálható a külhoni és a magyar boltok polcain, ennek ellenére ismertsége a fogyasztók körében alacsony.

A laskagomba-termesztés egy kiegészítő ágazata a termesztett gombák európai piacának. A második világháborút követően Németország keleti vidékein főként a nagy élelmiszerhiány miatt egy erdész próbálkozott elsőként a laskagomba-termesztés bevonásával. Ez a ’60-as évek elején történt, és rögtön az évtized második felében csatlakoztak be a munkába magyar kutatók, így tulajdonképpen az intenzív laskagomba-termesztés technológia meghonosítása és elterjesztésének kezdeti lépései Magyarországhoz köthetőek. Sem Európában, sem Magyarországon nem volt meg korábban ez a kertészeti tevékenység, éppen ezért nem volt ideje annyira elterjedni, mint a csiperkegomba-termesztésnek, és így a fogyasztók is kevésbé ismerik

– részletezte a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője és egyben technológiai, fejlesztési igazgatója.

A csiperkegombával ellentétben máig nem alakult ki egy egységes, sztenderdizált technológia, amit a csiperkénél a hollandok már idejekorán kidolgoztak, így annak termesztése gyorsan el tudott terjedni és a megtermelt mennyiség volumene is gyorsan növekedett. Somosné Dr. Nagy Adrienn a laskagomba-termesztés kapcsán elmondta, jelenleg is aktív kutató tevékenység folyik annak érdekében, hogy a termelés hatékonyságát javítani tudják, amihez mindenféleképp egy technológiai váltáson kell átesnie az ágazatnak.

A piaci elfogadottságot egy érdekes helyzet javítja, a fiatal gazda programok segítik a termék népszerűsítését. A fiatal gazdálkodók által olyan vidéki helyekre is eljut a laskagomba, ahol a nagyobb áruházláncoknak nem éri meg egy ilyen specifikus terméket forgalmazniuk, ezért az utóbbi tíz évben nőtt a hazai elfogadottsága a fajtának. És ha már elfogadottság, fontos kiemelni nemcsak a laskagombával, hanem nagy általánosságban a gombák nemzedékével kapcsolatos tévhiteket.

Az emberek jó részében van egy félelem, ódzkodás a gombákkal szemben, hiszen a mesék által már gyerekkorban rögzítik a tudatban, hogy félni kell tőlük, mert akár mérgezőik is lehetnek, de ide köthető a gyilkos galócához kapcsolódó probléma, hogy halállal járó mérgezést okoz. Természetesen a gombák világa ennél jóval szélesebb, és azok, akik jól ismerik őket, azok számára egy nagyon kellemes szórakozás a gombák természetben való megfigyelése, gyűjtése

– részletezte a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője a termékkör popularitásával kapcsolatos nehézségeket. A cégvezető továbbá kiemelte, a laskagomba esetében mérgezéses esetek nem jellemzőek, mert az természetes közegében farontó gombaként jellemzően a fák lombkoronaszintjén telepszik meg, ezért kevésbé gyűjtik, kisebb a kockázata más, esetleg mérgező fajokkal való összekeverésnek.

A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a gomba népszerűségét az is korlátozza, hogy tárolása problematikus, és a háziasszonyok tanácstalanok, hogy mit készítsenek belőle. Somosné Dr. Nagy Adrienn ennek kapcsán elárulta, kényelmi termékként három éve bevezették a piacra a gombapástétomot, amely kapcsán azt tapasztalták, hogy mivel a terméknek így már nincsen gomba alakja, azok is szívesebben megkóstolják, akik amúgy természetes formájában messze elkerülnék a terméket.

A fenntartható gazdaság útmutatója

De hol a kapcsolat a gomba és a biogazdaság alapjai között? A világon ismert legkülönfélébb fajták természetes közegükben emberi beavatkozás nélkül is megteremnek, fennmaradásukhoz nem igényelnek sem tápanyag-utánpótlást, és létükkel nem veszélyeztetik az ökoszisztéma egyensúlyát. Mindemellett az utóbbi években egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mezőgazdaság kapcsán a föld kizsákmányolása, a növényvédő szerek káros hatása a termőföldre, a termésre és így közvetlenül ránk, emberekre is.

Lelkes és elhivatott környezetvédők figyelmeztetnek a zöld gazdálkodás fontosságára, hogy a Föld ne csak a most felnövekvő fiatalok, hanem sok őket követő generáció számára és élhető és tiszta legyen. A Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője ezért is helyezte figyelme középpontjába a környezetbarát termelési módszereket, amelynek alapkövetit a saját cégükben fektették le, amiért a szakma az Év Agrárembere díjjal tüntette ki 2018-ban.

Amikor az ember munkáját megbecsülik egy ilyen kitüntetéssel, az egyrészt borzasztó megtisztelő, másrészt kicsit el is gondolkodtat, hogy milyen felelősséget kaptunk általa. A társadalom oldaláról ez egy ösztönző visszaigazolás, hogy jó az az út, amin haladunk, és hogy a fenntartható gazdálkodásba energiát kell fektetni és népszerűsíteni kell. Hogy a napi életben hogyan fordítódik le egy ilyen díj? A gombatermesztés a fenntartható gazdálkodásnak az egyik nagyon jó eleme, hiszen a gombatermesztéssel mi mezőgazdasági melléktermékekből, de akár még hulladékokból is tudunk élelmiszert előállítani. Amikor folyamatosan arról van szó, hogy hogyan is lehet a növekvő népesedéssel kapcsolatos kihívásoknak eleget tenni, és hogyan fog tudni a mezőgazdaság ennek megfelelni, akkor úgy gondolom, hogy egy olyan élelmiszertermelő ágazat, amelyik a termőföldtől függetlenül képes élelmiszert előállítani, nagy szerepet fog kapni a jövőben. Arról nem is beszélve, hogy állandó téma, hogyan lehet az emberek egészséges táplálkozására vonatkozó igénynek eleget tenni. A gomba ebben egy nagyon jó pozícióban lévő élelmiszer, hiszen meglehetősen magas a szárazanyag fehérjetartalma, amellett pedig egy könnyen felszívódó fehérje-összetétele van

– részletezte az ügyvezető a gomba kiemelkedő szerepét a fenntartható gazdálkodás kapcsán.

A Pilze-Nagy Kft. kecskeméti üzemében a biomassza alapú gazdaság koncepcióját valósították meg, amivel a mezőgazdasági mellékterméket is beemelik a körkörös modellbe. A laskagombákat lefóliázott szalmabálákon termesztik, az így keletkező hulladékot pedig biogázként hasznosítják újra, ami villamos energia formájában kap szerepet a nagy energiaigényű gombaházak és szárítóüzemek működtetéséhez. A megújuló energia előállításából visszamaradt hulladékmennyiség, úgynevezett fermentációs maradékanyag sem vész el, csak átalakul, amit a termőföld tápanyag-utánpótlására fordítanak, így nem zsarolják ki a termőföldet termékük előállításával.

A fenntartható rendszerek jól példázzák, hogy azzal, hogy a termőföldet szolgáljuk vagy olyan gazdálkodást folytatunk, amellyel nem károsítjuk a termőföldet és a környezetünket, nem plusz költségeket vállalunk, hanem hosszabb távon csökkentjük a kiadásokat. Lehet, hogy az átállás időszakában ez egy nehezebb, költségesebb útnak tűnik, de több olyan gazdálkodóról és nagygazdaságról is tudok, akik ezen elvek szerint termelnek és nagyon jó eredményeket érnek el. A növényvédő szerek elhagyása, a talaj folyamatos mozgatása, a szántás helyett a talajtakarásos, talajlazítási technológiákra való áttérés, a humuszépítés mind-mind olyan feladatok, amelyek a kiskerti művelésben is megvalósíthatóak

– árnyalta a fenntartható gazdaság helyzetét Somosné Dr. Nagy Adrienn.

Bár a szakértő sem tagadta a környezetbarát termelési módok költségességét, azonban hangsúlyozta, nem is lehetne aktuálisabb az azokra való áttérés. „Az életünket a következő években már a folyamatos változás fogja jellemezni. Miután nagyon felgyorsultak a klímaváltozás hatásai, ezért a környezetünk is borzasztó gyorsan változik. Szerencsére az emberiség egyre inkább felismeri, hogy milyen környezetszennyezési problémákat kell leállítani annak érdekében, hogy ezek a változások lassíthatóak vagy akár megállíthatóak legyenek. Mindenki szembe kell, hogy nézzen azzal, hogy ez egy nagyon gyors és azonnali változást igényel, ebből adódóan új technológiáknak kell meghonosodnia, ezek pedig mindig jóval drágábbak, mint a bejáratott, hagyományos módszerek. A környezetvédelmi problémák és a hosszút távú fenntarthatóság érdekében egyre inkább el kell szakadni a fosszilis erőforrásokon alapuló termeléstől a biomassza alapú gazdaság irányába. Ilyen szempontból a fenntarthatóbb gazdálkodásra való áttérés az első időszakban lehet, hogy drágább, de hosszú távon, ahogy ezek a technológiák elterjednek, fejlődnek, előbb-utóbb ugyanolyan gazdaságosan és ugyanolyan költséghatékonyan tudnak számunkra termékeket biztosítani, mint a fosszilis energiaforrásokon alapuló technológiák" - vázolta Somosné Dr. Nagy Adrienn. A szakember hozzátette:

A mezőgazdasági termelésnél egyértelműen bebizonyították, hogy sokkal olcsóbb és kifizetődőbb, ha a műtrágya helyett a szerves anyagot a termőföldön hagyva oldjuk meg a talaj tápanyagellátását, és sokkal kevesebb betegség is jelenik meg. Tehát növényvédelmi oldalon sokkal kevesebb kezelésre van szükség, így egy sokkal egészségesebb állományt kapunk, aminek a művelési költségei alapvetően alacsonyabbak tudnak lenni. A mezőgazdaság csak most kezdi újra alkalmazni azt a filozófiát, amit annak idején a növényvédő szerek és a műtrágyák megjelenése előtt alkalmaztunk a termőfölddel kapcsolatban. Ezek nem annyira új technológiák, mint inkább az emberekbe ivódott régi tudást vesszük elő és kezdjük újra alkalmazni a mezőgazdaságban.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

gomba

gombaszakértő

gombatermesztés

gombagyűjtés

gombaszakellenőr

magyar gombatermesztők egyesülete

csiperkegomba

somosné dr. nagy adrienn

pilze-nagy kft.

Év agrárembere 2018