Ez lehet a jövő élelmiszere: a magyarok vajon megeszik majd?

Liszkai Attila   
  Megosztom
Ez lehet a jövő élelmiszere: a magyarok vajon megeszik majd?

A bostoni Tufts Egyetem kutatói arra keresik a választ, hogyan lehetne nagy mennyiségű, tápláló élelmet előállítani úgy, hogy közben nem tesszük tönkre a Földet. Mivel a jelenlegi, haszonállatokra épülő élelmiszeriparnak is nagy szerepe van a globális felmelegedésben, és az erdőirtásban, olyan alternatívát keresnek, ami nem károsítja a bolygót, és képes ellátni az embereket megfelelő mennyiségű élelmiszerrel.

A haszonállatokra épülő élelmiszeripar tönkreteszi bolygónkat: a talaj- és vízminőség romlása, a biológiai sokféleség csökkenése, a kialakult savas esők, a korallzátonyok pusztulása, az erdőirtás, és természetesen a klímaváltozás is nagy részben a mai élelmiszeriparnak köszönhető. Napjainkban rengeteg haszonállatot kell tenyészteni az emberiség táplálásához, melynek száma rohamosan növekszik.

Ezt a problémát számos módon próbálják meg orvosolni a tudósok, felmerült a csak növényalapú étrend kialakítása mellett a laboratóriumban előállított hús, a rovartenyésztés, és a genetikailag módosított állatok létrehozása is, de vajon melyik a legcélravezetőbb út? A bostoni Tufts Egyetem kutatói szerint mindezen ötletek kombinációja lehet a megoldás – írja a Science Daily.

A kutatók a Határok a fenntartható élelmiszerrendszerekben (Frontiers in Sustainable Food Systems) című folyóiratban közölték cikküket, melyben arra adnak magyarázatot, hogy miért a genetikailag módosított rovarhús a jövő élelemforrása.

A jelenlegi állattartó rendszerrel kapcsolatos környezetvédelmi, közegészségügyi és állatjóléti aggodalmak miatt létfontosságú egy fenntarthatóbb élelmiszertermelési módszer kidolgozása.

– mondta Natalie Rubio, a tanulmány vezető-szerzője.

A kutatás a következő tudományos ötleteket vette alapul:

  • A genetikailag módosított állatállomány kevesebb metánt termel, és ellenállóbb a betegségekkel szemben, ennek köszönhetően pedig enyhülhet a talaj, és a vízminőség romlása, valamint az erdőirtás, és a biológiai sokszínűség csökkenése is.
  • Igencsak csökkenne a metánkibocsátás, ha csak növényalapúvá válna az élelmiszeripar, azonban a változás túl drasztikus lenne, hiszen rengetegen fogyasztanak napjainkban húst, sokak számára elképzelhetetlen lenne a hiánya. Ez a kezdeményezés nem teljes megoldás, hiszen a növények termesztéséhez ugyancsak hatalmas területek, és rengeteg víz kell, akárcsak az állattenyésztésnél.
  • A laboratóriumokban készült hússal sok vizet és helyet lehetne megtakarítani, ez pedig nem befolyásolná a termék ízét. A szarvasmarha, sertés, és csirke sejtek létrehozásához azonban valószínűleg több energia és nyersanyag kellene, mint fenntartani a jelenlegi állattenyésztési rendszert.
  • Egy rovarfarmnak sokkal kevesebb vízre és helyre van szüksége, mint a haszonállatoknak, vagy a növényeknek: gondoljunk csak arra, hogy a rovarok számára fenntartott helyeket vertikálisan is ki lehet alakítani, mivel jóval kevesebb súlyt nyomnak, mint a szarvasmarhák, a sertések, vagy más négylábúak. Bár ez a megoldás igen logikus lenne, rengetegen undorodnak a rovaroktól, az pedig sokaknál elképzelhetetlen, hogy meg is ennék őket.

Natalie Rubio szerint a legjobb megoldás ezeknek az ötleteknek az összességéből keletkezhet: a kutató laboratóriumokban tenyésztene rovarokat, melyek növényeket ennének, magukat a rovarokat pedig genetikailag módosítanák, hogy minél nagyobbak, táplálóbbak, és ízletesebbek legyenek.

A tenyésztett emlős-, madár- és más gerinces sejtekhez képest a rovarsejtek kevesebb erőforrást és kevésbé energiaigényes környezeti kontrollt igényelnek, mivel alacsonyabb glükózigényük van, és megélnek széles skálájú hőmérsékleten, pH-értéken, oxigén- és ozmolaritás szinten is. Ráadásul a nagyüzemi termelésre való átálláshoz szükséges változtatások egyszerűbbek a rovarsejtek esetében, hiszen ezeket ma is használjuk gyógyszerek, vakcinák és rovarölő szerek előállításához.

– magyarázta Rubio.

Ezeknek az alkalmazásoknak a kutatása manapság már olcsó, ráadásul állatmentes növekedési közeget kíván meg.

A legtöbb emlős izomsejt-tenyésztési rendszerben a sejteket egyetlen rétegben kell rögzíteni a növekedési felülethez, ez pedig nehéz feladat, ha tömeges élelmiszertermelés a célunk. Sok rovarsejt növesztésénél azonban nem szükséges a rétegbe rögzítés, így ez a folyamat költséghatékonyabb, és a folyamat által biztosított a nagy sűrűségű sejtosztódás.

– mondta Rubio.

A rovarszövet bio-robotikus mozgásának ösztönzésére kifejlesztett technológiát az élelmiszertermelésre is alkalmazni lehetett. A tenyésztett rovar izomzatához rendszeres összehúzódásra lehet szükség, ez kell ahhoz, hogy „húsos” szerkezetet lehessen kialakítani. Különösen hatékony módszer az optogenetikai tervezés, ami során egy új gén használatával elérhető, hogy a sejtek a fényre reagálva jöjjenek létre. A rovarsejtek másik előnye, amely könnyebb rajtuk genetikai módosításokat végrehajtani, mint más állati sejteken.

A hatalmas potenciál ellenére a tenyésztett rovarhús még nem fogyasztásra kész. A sikerhez még meg kell fejtenünk két kulcsfontosságú folyamatot: a rovarsejtek izom- és zsírsejtek fejlődésének ellenőrzését, valamint ezek kombinálását 3D-ben, hogy hússzerű szerkezetet hozhassunk létre. Az utóbbi esetében a kitozánból készült szivacsok – gomba eredetű rostok, amelyek szintén megtalálhatók a gerinctelenek kitinvázában – ígéretes lehetőségnek tűnnek.

– mondta Natalie Rubio.

Bár egyelőre senki sem tudja, hogy az így módosított rovaroknak milyen ízük lenne, van rá esély, hogy ismerős ízeket fedezhetünk majd fel bennük. Natalie Rubio szerint a rovarok és rákok evolúciós közelsége miatt lehetséges, hogy a homár, a rák és a garnélarák íze köszön majd vissza a rovarhúsban.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

élelmiszeripar

rovarhús

rovar

élelem

étel

génmódosítás