Nem megy ki a divatból a kompót: így készül a tél filléres slágerfinomsága

HelloVidék   
  Megosztom
Nem megy ki a divatból a kompót: így készül a tél filléres slágerfinomsága

Ki ne kerülne olyan helyzetbe, hogy megmarad néhány alma a gyümölcskosarában, ami kicsit már kásás, túlérett, ráncos. Nos, nem érdemes kukába dobni ezt a nagyszerű gyümölcsöt, még ilyen állapotban sem, hiszen szuper édesség készülhet belőle, mint például a kompót! Ezt a nagyon egyszerű, mégis egészséges fogást akár fillérekből is összedobhatjuk, ráadásul évszaktól függetlenül bármikor elkészíthetjük.

Mi történt az ágazatban idén?

A tavalyi katasztrofális év után ismét jó termés ígérkezik a hazai almaültetvényekben. Magyarországon a 2023. évi adatok szerint 20 564 hektáron folyik almatermelés. A területi tendencia már az ezredforduló óta csökkenő: a szűk negyed évszázaddal ezelőtt meglévő mintegy 42 ezer hektár vagy a tíz évvel ezelőtt is művelt közel 30 ezer hektár almaültetvény zsugorodott a mai méreteire. A termés mennyiségére is a csökkenés jellemző hosszú távon: az ezredforduló körüli 1,0 millió tonnás terméspotenciálunk mára mindössze 600-650 ezer tonnára zuhant, de – az időjárási károk miatt – még ezt a potenciálunkat sem sikerült kihasználni az utóbbi években.

Az ágazat állapotát és jövőbeli tendenciáit nézve valószínűsíthető, hogy a termőterület évi kb. ezer hektáros csökkenése a következő pár évben is folytatódhat vagy akár fel is gyorsulhat, ami egyúttal a terméspotenciált is csökkenti.

Megjegyzendő az is, hogy jelenleg már mintegy 6 000 hektár almaültetvény áll ökológiai (bio) művelés alatt, átállás alatti vagy átállt státuszban. Valószínűsíthető, hogy az almatermő terület ezen 30%-a (!) relatíve alacsony terméspotenciállal rendelkezik, tekintettel arra, hogy gyakorlati ismereteink alapján javarészt az idősebb vagy gyengébb kondíciójú ültetvények kerültek át az ÖKO programba

- emelte ki a FruitVeb összefoglalójában.

Hol terem a magyar alma?

A legnagyobb termesztőkörzetünk jelenleg (mint ahogyan a múltban is) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 15 136 hektár almaültetvény található itt, ami a jelenlegi termőfelületünk ¾-e. Kiegészülve Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék 1 705 hektárnyi termőfelületével, azt lehet mondani, hogy az észak-keleti országrész adja a hazai almatermő felület bő 80%-át.

Ingadozik a termésmennyiség, pusztítanak a viharok

A termésmennyiség az utóbbi években jelentős ingadozásokat mutat, ami elsősorban az időjárási káreseményekkel (döntő részben a tavaszi fagyokkal) van összefüggésben. A legutolsó jó évjárat – a termésmennyiség szempontjából – 2018-ban volt, amikor 725 ezer tonna termést takarítottunk be, de további 50-100 ezer tonna betakarítatlanul maradt a feldolgozó kapacitások vagy tárolókapacitások szűkössége miatt. A 2019-2021. években az időjárási károk miatt 360 és 470 ezer tonna között mozgott az éves almatermés, ami az akkori terméspotenciálunk kb. 60%-a volt. A 2022. évben az elmúlt három évtized egyik leggyengébb termését éltük meg: mindössze 280 ezer tonna volt a szüretelt mennyiség.

A július közepén végzett felmérések alapján úgy tűnik, hogy az idei nem kiváló, de összességében egy jó évjárat az almatermés szempontjából. A jelentősebb tavaszi fagyok Dunántúlon és az ország középső térségében (Zala és Bács-Kiskun vármegyék mint jelentősebb termesztőkörzeteink) éreztetik hatásukat a termés mennyiségében, azonban a termőfelület túlnyomó részét adó észak-keleti országrész almaültetvényeit nagyobbrészt megkímélték a súlyosabb tavaszi fagyok. A megporzásra és terméskötődésre kedvezőtlen hűvös, borús, fényszegény, szeles és csapadékos áprilisi időjárás részben már nem vagy nem olyan érzékenyen érintette az almaültetvények relatíve késői virágzását, így az almában jelentősebb terméskötődési, illetve terméshullási problémákat sem tapasztaltunk (nem úgy, mint a meggy, cseresznye vagy szilva esetében, ahol drasztikus kötődési problémák voltak tapasztalhatók). Az időjárás május óta közel optimálisan alakul: bőséges a csapadékellátottság és összességében kevés, illetve rövid a kánikulai időszakkal járó hő- és sugárzási stressz.

Negatív jelenség azonban, hogy idén nyáron talán az átlagosnál több a vihar- és jégkár (minden jelentősebb almatermő régióban voltak már hevesebb jégverések), ami alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi károkat okoz, vagyis csökkenti az étkezési alma és növeli az ipari alma árualapot. A csapadékos tavasz okán tapasztaljuk azt a jelenséget is, hogy az átlagosnál nagyobb a varasodásfertőzés, ami szintén az ipari alma felé terel egyébként „frisspiaci almának induló” mennyiségeket.

Mindezek eredőjeként az idei évre 500-550 ezer tonna közötti almatermést prognosztizálunk Magyarországon. Ebből mintegy 400-430 ezer tonna lehet ipari alma, és 100-120 ezer tonna étkezési alma. A fajták között kirívóan gyengén vagy jól teljesítő fajtát nem látunk, nagyobbrészt a fajták összehasonlításában is kiegyensúlyozottnak látszik a termés. A gyümölcsméretek – a közel optimális időjárás okán – szintén nagyon kedvezően alakulnak: az öntözetlen ültetvényekben is sok esetben már most olyan vagy nagyobb a gyümölcsök mérete, mint tavaly betakarításkor (jóllehet tavaly az évszázados méretű aszály okán maradt apró az öntözetlen ültetvények gyümölcse)

- jegyezték meg a szakemberek.

Mennyibe kerül most az alma?

Az árak tekintetében most is az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Ár Információs Rendszerének friss adatait vettük alapul. Ennek alapján láthatjuk, hogy mennyiért szerezhetjük be a legkedveltebb almafajtákat:

  • a vidéki fogyasztói piacokon az egyes almák ára 380-550 Ft/kg között mozog.
  • a vidéki nagybani piacokon pedig 230-300 Ft/kg között találjuk.

Ne dobd ki, készíts kompótot!

A nagymamák konyhája sok finomságot rejteget: a befőttek, savanyúságok mellett helyet kapnak olyan egyszerű desszertek is, mint a kompót. Ezt a nagyon egyszerű, mégis egészséges fogást akár fillérekből is összedobhatjuk, ráadásul évszaktól függetlenül bármikor elkészíthetjük. Nem is beszélve arról, ha megmarad néhány alma a gyümölcskosárban, ami már kicsit túlérett és nem szívesen fogyasztanánk már el. Ahelyett, hogy kukába dobnánk, készítsünk belőle valami finomat.

Íme a legegyszerűbb recept:

Hozzávalók:

  • 1,5 kg alma
  • 1 db citrom
  • 8 evőkanál cukor
  • 1 db vanília (rúd)
  • 6 db szegfűszeg
  • 3 db fahéjrúd

A gyümölcsöket meghámozzuk, kimagozzuk és mérettől függően negyedekbe, vagy hat részre vágjuk. Egy citromos vízzel teli, nagy tálba rakjuk a gyümölcs darabokat, amíg a többit előkészítjük, hogy ne barnuljanak meg. Lábasba tesszük az gyümölcsöket, felöntjük vízzel, hozzáadjuk a cukrot (a gyümölcs édességétől/savanyúságától függően), a citrom vékonyan levágott héját, a kifacsart levét és a fűszereket (szegfűszeg, fahéj, félbevágott vaníliarúd). Addig főzzük, míg a gyümölcs majdnem puha nem lesz. Nem kell megvárni, míg teljesen megpuhul, mert a tűzről lehúzva úgyis még tovább puhul, mialatt saját levében kihűl. A kompótot a tálalásig hűtőbe tesszük.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

kompót

kompót készítése házilag

kompót készítés

alma árak

alma ára

alma körkép