Közmunkások szedik az almát Szabolcsban: ennyivel egészíti ki a bérüket az állam

2010-ben, az egyik legkomolyabb probléma, amivel a kormány szembesült az az volt, hogy a munkanélküliség óriási méreteket ölt és romokban van a gazdaság. Ekkor született meg az a javaslat ötlet, hogy a közfoglalkoztatást át kell olyan módon alakítani, hogy értékteremtő munkát végezzenek azok, akiknek egyelőre nincsen állása. 2010-ben például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hatvanegyezren dolgoztak közfoglalkoztatásban, ez a szám ma huszonhatezer. Azóta eltelt nyolc-kilenc év, a magyar gazdaság megerősödött. Azok a cégek, akik lehetőséget kaptak, azok bővültek, új munkahelyeket teremtettek és a gazdaságnak ez a fajta erősödése nagyon sok embernek valóban megteremtette a megélhetésnek a lehetőségét valamilyen piaci szférában lévő munkahelyen történő elhelyezkedéssel

- közölte Román István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott.

A közfoglalkoztatásban leginkább az önkormányzatok vállalnak nagy szerepet, ebben az évben viszont már a cégek is megjelentek a munkavállaló szerepében. Egyre többeknél jelent meg az igény, hogy ők is alkalmaznának olyanokat, akik jelenleg még közfoglalkoztatásban dolgoznak. Sok volt a feszültség, amiért állam elveszi tőlük a munkaerőt.

Azt gondolom, hogy az a kormányzati cél, amely a közfoglalkoztatás átszervezésekor meg lett fogalmazva, vagyis, hogy átmeneti megoldást biztosítson azok számára, akik nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ez a kormányzati cél megvalósul és megvalósult, maga a helyzet nagyon sokat változott valóban közben, mert egyre több munkahely teremtődött meg itt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Itt 2010-ben száznyolcvanezren dolgoztak, ez a szám már kettőszázötvenezer, ezeknek a munkahelyeknek a nagy része a munkaerőpiacon, a versenyszférában teremtődött és valóban közben a rendszernek a folyamatos változása, a gazdasági helyzetnek a változása, az folyamatosan azt igényli, hogy javítsuk azt a szabályozási környezetet, amiben működik. A legutóbbi döntések is ezt a célt szolgálják, hogy még azokat, akik képesek és alkalmasak arra, hogy a munkaerőpiacon elhelyezkedjenek, azokat ebben segítsük. Nyilvánvalóan nem csak őket segítjük ezzel, hanem azokat a cégeket is, akik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is a munkaerőhiányra panaszkodnak egyre többet

- mondta a kormánymegbízott.

Főként a mezőgazdaságban dolgozók panaszkodtak arra, hogy nem találnak aktív munkaerőt, nincs idénymunkás, aki dolgozna a földeken. Ez a dohánybetakarításon át az almaszedésig szinte minden terméket érintett. A megye vezetése is belátta, hogy ez egy igenis létező és komoly probléma, ennek megoldására egy új kormányrendelet született.

A Szabolcs megyei gazdáknak ez egy nagyon jogos igénye volt, hogy abban az időszakban, amikor például szüret van, akkor azokat az embereket, akik közfoglalkoztatásban dolgoznak, azoknak az embereknek is lehetőségük legyen mondjuk a mezőgazdasági idénymunkában részt venni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetével több alkalommal találkoztunk és egyeztettünk erről. Tulajdonképpen ezeknek az egyeztetéseknek az az eredménye, hogy novemberben kijött egy kormányrendelet módosítás, ami a korábbiakhoz képest sokkal egyszerűbbé teszi a közfoglalkoztatásban résztvevőknek, hogy idénymunkában résztvehessenek. Ha valakinek közfoglalkoztatási szerződése van, de egy hónapban tizennégy napnál többet vállalja, hogy kimegy idénymunkába, napszámba, akkor az utólagosan jogosult arra, hogy arra az időszakra, amikor kiesett a közfoglalkoztatásból, napi kétezer forint támogatásban részesüljön az államtól. Így sokkal motiváltabbak is az emberek, ennek a gyümölcsét leginkább majd jövőre fogják érezni a megyei gazdák. Nagyobb eséllyel lesz, aki leszedi az almát

- véli Román István.

Nem csak az idénymunka miatt csökkent a közfoglalkoztatottak száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, voltak olyanok vállalatok is, amelyek felkarolták a közmunkásokat és akár taníttatták is őket.

A közfoglalkoztatásnak az átalakítása, az több változást hozott magával. Az egyik ilyen volt, hogy önkormányzatokkal együttműködve különböző mintaprojektek indultak, valamint egy nagyon fontos változás volt, hogy megjelentek a közfoglalkoztatásban azok az állami cégek, állami vállalatok, például erdészeti gazdaságok, vízügyi igazgatóságok, ahol pedig a munkaerőre nagy szükség volt különböző feladatok ellátásában. A megyei vízügyi igazgatóság az egyik legjobb példa arra, hogy hogyan válik valaki közfoglalkoztatottból állami alkalmazottá. Több olyan kollégája van az igazgatóságnak, aki valamikor közfoglalkoztatottként kezdte náluk, de beiskolázták, elvégezte azt a tanfolyamot, ami után szakmai munkára is alkalmassá vált, majd után pedig munkát ajánlottak a számára. Volt egy közfoglalkoztatotti kiállításunk többm mint 70 településsel és ott azt mondták a polgármesterek, hogy szivárognak el tőlük a közmunkások, mert találnak olyan munkahelyet, ahol sokkal jobban képes biztosítani a családjának a boldogulást és így a közfoglalkoztatásból valóban átlépnek az elsődleges munkaerőpiacra. Tehát az a cél, amit kitűztünk magunk elé, az azt gondolom, hogy sok esetben teljesül

- tette hozzá a kormánymegbízott.

Az ideiglenes munkahely teremtésen túl szükség volt a szocializálódásra is azoknak, akik korábban nem dolgoztak. Bár jóval csökkent a közfoglalkoztatottak létszáma, még mindig vannak, akiknek helye lenne az elsődleges munkaerőpiacon.

Van még tartalék, bár elég sok álláshely is van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de nem gondolom, hogy ez kizárólag azért van, mert a közfoglalkoztatás nem engedi ki ezeket az embereket, sőt novemberben született egy kormánydöntés is, ami támogatja azt anyagilag is, hogy ha valaki a közfoglalkoztatásban meglévő szerződéssel dolgozik, de a versenyszférában elhelyezkedik, akkor a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének dupláját kapja elhelyezkedési támogatásként. Így tehát anyagilag is ösztönözve vannak az emberek, hogy a munkaerőpiac irányába forduljanak. A minimálbérnek a megnövelése is azt a célt szolgálta, több más mellett, hogy az az olló, ami a közfoglalkoztatási bér és a versenyszféra között van az tovább nyíljon

- összegezte Román István.

A sikeres közmunkaprogramokat a Belügyminisztérium is díjazza, idén országosan 73 település kapott elismerést, ezek közül 13 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az önkormányzatok fejenként tízmillió forintos támogatást is kaptam a program folytatására. A közmunkaprogramban a kormány mindössze 123 ezres létszámmal számol a jövő évben.