Egyre több az erdőgazdálkodás, mégis pusztulnak a magyar erdők

MTI   
  Megosztom
Egyre több az erdőgazdálkodás, mégis pusztulnak a magyar erdők

A Központi Statisztikai Hivatal idén ötödszörre készítette el a Környezeti helyzetkép című kiadványt, melyben részletesen bemutatják a környezeti elemek helyzetét, a víz, a levegő, a föld és az élővilág statisztikai adatai mellett a környezetünk állapotát és erőforrásait nagymértékben érintő, hulladékra és energiára vonatkozó információkat is, továbbá összefoglalták a klímaváltozás és környezetvédelmi jellegű adók fontosabb adatait is - írja a 24.hu.

A több mint 100 oldalas dokumentumról a portál számolt be, mint írják, összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat környezetünk jelenlegi állapotáró.

Vízfogyasztás és veszélyei

A kiadvány részletesen foglalkozik Magyarország vízkészletével és vízhasználatával. Ebből a részből kiderül például, hogy a KSH szerint alapvetően három tényezőnek tudható be az, hogy hazánkban 2000 és 2014 között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás csaknem 18 százalékkal csökkent. Ezek pedig a folyamatosan emelkedő vízárak, a magas közüzemi szennyvízelvezetési díjak valamint, az ezek hatására terjedő saját kutas vízellátás. Kiemelik persze azt is, hogy az emelkedéshez az aszályos időjárás is hozzátett.

A másik figyelemfelkeltő statisztika a vízminőséggel kapcsolatos. Ahogy a kiadványban olvashatjuk, Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére, de a legmagasabb mért értékek sok településen átlépik a határértéket. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 10,0 µg/literes európai küszöbértéket. Ez azért probléma mert a szervetlen arzén rákkeltő és mérgező hatású az emberi szervezetre nézve. Ezt elsősorban az ivóvízzel és táplálékkal juttathatjuk be szervezetünkbe.

Rossz levegő

Az ország 54 automata és 178 manuális mérőpontján rendszeresen ellenőrzik a levegő minőségét az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakemberei. Az itt mért adatok alapján állapították meg, hogy melyek településeken a legszennyezettebb a levegő.

A 2017-es adatok szerint, itt a legrosszabb a helyzet:

  • Sajószentpéter, Sport utcában 2,5 mikron és az az alatti átmérőjű részecskékből,
    Miskolc, Alföldi utcában 10 mikron és az az alatti átmérőjű részecskékből,
    Mosonmagyaróvár, Gulyás Lajos utcában ózonból,
    Miskolc, Lavotta utcában kén-dioxidból,
    Budapest, Erzsébet téren nitrogén-dioxidból,
    Pécs, Szabadság úton nitrogén-oxidokból.

Erdőpusztulás

A kiadvány arra is rávilágít, hogy hiába van 1500 négyzetmétert meghaladó erdőterületünk, hiába zajlottak 2000 és 2017 között erdőtelepítések, fásítások, a hazai erdők egészségi állapota – a levélvesztés mértéke alapján – 2012 óta folyamatosan romlik.

Ugyan 2017-ben a vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az erdők 30 százaléka tünetmentes, 29 százaléka veszélyeztetett (gyengén károsodott), szemben a 2012. évi 60, illetve 18 százalékos értékekkel. De nőtt a közepesen károsodott egyedek száma is az előző évekhez képest, arányuk mostanra meghaladta a 30 százalékot, valamint az erősen károsodott fák aránya 2,5 százalékról 8 százalékra emelkedett.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

erdő

erdőgazdálkodás

erdészet

magyar erdő

zöld terület

fa

fák