Budapest 6℃ (eső)Szinte hihetetlen: ennyivel olcsóbb egy mozijegy vidéken, mint Budapesten
Míg régen minden kisebb településen volt mozi, mára már szinte csak a megyeszékhelyeken találhatjuk meg a kikapcsolódás ezen formáját. A hazai piacon szinte monopolhelyzet alakult ki, mivel a legtöbb településen a Cinema City kínálja a legfrissebb mozifilmeket, azonban azt kevesen tudják, hogy még a nagy mozilánc is eltérő árakon értékesíti a jegyeket ugyanazokra a mozifilmekre az ország különböző pontjain.
Úgy tűnik, a streamszolgáltatások elterjedésével a mozinak még nem áldozott le, ugyanis a nagy zuhanás után az elmúlt években ismét egyre több magyar foglal helyet a moziszékekben. A KSH 1960 óta gyűjt arról adatokat a jegyeladásokról, közel 60 éve még összesen 140 millió jegyet adtak el Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy magyar átlagosan 14-szer ment el moziba évente.
Ez a szám a 90-es évek elejére már a tizedére csökkent, 2014-ben pedig már 10 millió alá ment a mozilátogatások száma. Úgy tűnik, ennek a nagymértékű csökkenésnek vége, ugyanis az elmúlt években ismét egyre több magyar látogatatott el a mozikba, 2016 óta már minden évben ismét 14 millió fölé kúszott a mozilátogatások száma.
Hogyan tudott ennyire kikopni a mindennapokból a mozizás, és miért szorult vissza ennyire? Ennek több oka is van. Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének titkára elárulta a G7-nek, hogy viszonylag egyszerű oka van a hanyatlásnak: míg 1965-ben csupán minden tizenkettedik emberre jutott egy tv, tavaly már a háztartások több mint 90 százaléka rendelkezett tv-előfizetéssel. Mint modta,
régebben nem igen volt más lehetőség a szórakozásra, kedvező áron értékesítették a jegyeket, vidéken pedig szinte minden településen volt mozi.
A rendszerváltás után számos mozi önkormányzati tulajdonba került, majd ezeket bezárták és értékesítették az ingatlanokat. Ezáltal rendkívül lecsökkent a mozik száma: míg 1970-ben még közel 4 ezer moziterem működött az országban 600 ezer moziszékkel, addig 2016-ben már csak 355 moziterem működött összesen 63 ezer hellyel.
De nem csak a moziszékek száma változott drasztikusan, hanem a mozijegy ára is. A KSH adataiból kitűnik, hogy a mozi ára évről-évre következetesen nő. Míg 1996-ban még 182 forintért lehetett venni egy mozijegyet átlagosan, tíz évvel később, 2006-ban már közel 600 forintba került egy jegy.
2011 előtt évente átlagosan 8-9 százalékkal növekedett a mozijegy ára, 2012-ben azonban közel 60 százalékos áremelkedés zajlott le, ugyanis a 768 forintról 1310 forintra emelkedett a mozijegy ára.
Tavaly már 1560 forint volt átlagosan egy szombat esti mozijegy. A komoly áremelkedésben valószínűleg az játszott szerepet, hogy 2011-ben felvásárolta a Cinema City a szintén plázamozikat üzemeltető Palace Cinema-t, így a szinte monopolhelyzetben lévő cégóriás könnyedén megszabhatott egy magasabb árat.
Sokan nem tudják, hogy bár a mozijegy árát alapvetően a mozi fenntartója dönti el, a bevétel sokfelé oszlik el. A fenntartó mellett a film forgalmazója is megkapja a részét, valamint az állam is szép szeletet hasít ki a jegyárból az általános forgalmi adó révén.
A Cinema City 5 budapesti mozival és 13 vidéki mozival rendelkezik. A kínálat mozinként igen eltérő, mivel nem ugyanazokat a filmeket vetítik az ország különböző pontjain. Vannak azonban olyan népszerű filmek, amelyek minden moziban mennek – tipikusan ilyenek a Star Wars vagy Marvel filmek, vagy a most a mozikban futó Ad Astra – Út a csillagokba. Mivel az Ad Astrát jelenleg most minden plázás Cinema Citry moziban játsszák, könnyedén össze tudjuk hasonlítani ezen film példáján a vidéki mozik árkülönbségét.
Ugyanis hiába ugyanarról a filmről, ugyanarról a moziláncról és időpontról van szó, az ország különböző pontjain eltérő árakat kell fizetni a jegyért. Ez a különbség akár 500 forint is lehet mozijegyenként.
Az összehasonlításhoz normál, 2D-s jegyárakat és a szombat esti vetítéseket vettük alapul. Internetes vásárlás esetén a jegyárakon felül további 60 forint kényelmi díjjal kell számolni, ez az összeg minden mozi esetében ugyanannyi.
Az adatok alapján szembetűnő, hogy a legdrágábban Budapesten mozizhatunk: a Cinema City mindegyik fővárosi mozijában azonos áron tudunk elmenni szórakozni. Ugyanakkor ha a vidéki jegyárakat megnézzük, nagy különbségeket láthatunk. A legdrágább vidéki város Győr lett, ahol 1730 forintért ülhetünk be szombat este egy sima 2D-s mozifilmre. Szintén kiemelkedő áron adják a jegyeket Nyíregyházán, Sopronban és Veszprémben, ahol 1620 forintért tudunk elmenni kikapcsolódni.
A legjobban azok járnak, akik a Fejér megyei megyeszékhelyen szeretnének mozizni, ugyanis Székesfehérváron 1350 forintba kerül egy felnőtt normál mozijegy, ami pontosan 500 forinttal olcsóbb a fővárosi áraktól. A zalaegerszegi Cinema City mozi csupán 20 forinttal előzi meg a legolcsóbb székesfehérvárit, de a szolnoki és a szombathelyi plázás mozi is rendkívül olcsónak számít az 1380 forintos jegyárával.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
