Itt az EU mesterterve: kiderült, mire számíthatnak a magyar megyék

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Itt az EU mesterterve: kiderült, mire számíthatnak a magyar megyék

Óriási lehetőségeket és pályázati tőkét jelenthet a vidéki településeknek az úgynevezett intelligens szakosodási stratégia. A hivatalosan „smart specialization strategy” kifejezést az Európai Bizottság emelte be a 2014-2020-as kohéziós politikába, amely egy új típusú, a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) folyamatok hatékonyabb támogatását lehetővé tevő, ezáltal a térségek tudásalapú gazdasági fejlődését megcélzó stratégia. Ennek segítségével válnak azonosíthatóvá a legnagyobb potenciállal bíró helyi sajátosságok, ami alapján meghatározhatók a nemzeti, régiós és megyei prioritások. A HelloVidék tudósítója a brüsszeli Smart Region (magyarul Intelligens Régiók) nemzetközi konferencián szerzett információkat arról, hogy miért is jó ez az új akcióterv a magyar vidéknek.

A 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszakban kiemelt szerepet kap a kutatás-fejlesztés és az innováció, valamint az ebből származó eredmények társadalmi-gazdasági hasznosításának ösztönzése. Az úgynevezett intelligens szakosodási stratégiában (S3) a helyi szereplők folyamatosan és módszeresen elemzik a térségi gazdasági és társadalmi változásait ahhoz, hogy az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel nézve, kockázatokat vállalva hozzanak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos döntéseket a jelenben.

A változás a gazdaság minden szektorában és a közösségekben is elindult. A technológia fejlődése, a kutatás-innováció fellendülése és a versenyképesség növekedése kézzel fogható. A régiók már mintegy 180 szakosodási stratégiát dolgoztak ki, amelyekben hangsúlyosak például az új energiamegtakarítási- és előállítási megoldások, az intelligens szakosodás vagy a kreatív iparágak, valamint a gazdaság húzóágazataiban rejlő potenciálok kiaknázása. Ez utóbbi jelentős mértékben támaszkodik a helyi, fiatal munkaerőre, és a gazdasági válság időszaka alatt is növekedést mutatott fel. Ez azért lehetséges, mert az intelligens szakosodás azonosítja az egyes régiók, megyék értékeit és egyedi jellemzőit, rámutat ezek versenyelőnyeire, megerősíti a regionális innovációs rendszereket, maximalizálja a tudásáramlást, miközben terjeszti az innováció előnyeit a teljes regionális gazdaságban

– magyarázta a stratégia lényegét és már elért eredményeit Jean-Eric Paquet, az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatója a brüsszeli tanácskozáson a HelloVidéknek.

A Smart Regions konferencián három fő témára összpontosított a jelenlévő közel ötszáz résztvevő. Egyrészt az innováció által vezérelt növekedés ösztönzésére az Európai Unió (EU) ipari átmeneti régióiban, másrészt az uniós régiók felzárkóztatásának támogatására az innovációs rés megszüntetése érdekében, harmadrészt a regionális gazdaságok integrálására a globális értékláncba.

A több innováció, gyorsabb fejlődést is ígér az egyes régióknak. Hiszen azokra a szektorokra tudjuk fordítani a figyelmünket, amelyeken a leginkább erősek vagyunk, így a közvetett és közvetlen eredmények is hamarabb jönnek. Ha a prioritásokra fókuszálunk, akkor sikeresebbek és hatékonyabbak is lehetünk. Ehhez kapcsolódóan építettük be a rendszerbe a monitoring eszközét és lehetőségét, hogy mindig tisztában legyünk azzal, mit kell és érdemes még változtatnunk

– magyarázta Markku Markkula, a Városok és Régiók Bizottságának (CoR) első alelnöke.

Az új gazdasági tevékenységek fenntartható munkahelyeket is jelentenek, de megfelelő potenciállal rendelkeznek ahhoz is, hogy a vidéki élet minőségét növeljék. Láthatóan segítik a turizmus fellendülését, kreatív közeget hoznak létre, és nem utolsó sorban katalizálják az ipari és vidéki területek strukturális szerkezetváltását, illetve ösztönzik a már sokat emlegetett innovációt, hozzájárulva a növekedéshez.

A HelloVidék a fentiek alapján utánajárt a hazai intelligens szakosodási stratégiáknak. Most megmutatjuk ezeknek fontosabb, vidékre vonatkozó részleteit. Ha a kreatív iparágat nézzük, akkor máris szembetűnik néhány megye, ahol az úgynevezett intelligens technológia jelenléte már akkora teret hódított, hogy a fejlesztések indokolttá váltak. Ezek a megyék Baranya, Zala, Csongrád, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Vas, Heves, Budapest és Pest. A kreatív ipari területen Magyarországon legkomolyabb potenciállal két terület rendelkezik: Budapest és Pécs.

Az oktatási, képzési területen a stratégia lehetőséget nyújt vidéken az egyetemi tudásközpontok megerősítésére, hatékonyabban bekapcsolódva a gazdasági szektor működésébe. Teret nyernek a gyakorlatorientált képzések, a természettudományos és műszaki oktatás fejlődhet, kulcsfontosságúvá válik tehetséggondozás. A felsőoktatási irányok gazdasági igényekhez igazodásával a vidéki egyetemvárosokban (Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya megye) a képzett fiatalok elhelyezkedése javul, a népességmegtartó erő nő.

Annak érdekében, hogy a hazai régiók, megyék, térségek megfelelően pozicionálják saját magukat, reális helyzetelemzésen és kompetencia térképen alapuló jövőképet és megvalósítható célkitűzéseket válasszanak maguknak, el kell helyezniük magukat az innovációs lánc megfelelő szegmensében. A megyéknek a tipizálás módszertan szerinti (tehát esetünkben az adott térségek értékeit, erősségeit meghatározó) innovációs térben való elhelyezkedése alapján három régiótípus határozható meg Magyarországon:

Tudás régiók

  • Budapest és Pest megye
  • Baranya megye
  • Csongrád megye
  • Hajdú-Bihar megye
  • Veszprém megye

Ipari termelési zónák

  • Bács-Kiskun megye
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  • Fejér megye
  • Győr-Moson-Sopron megye
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye
  • Komárom-Esztergom megye
  • Vas megye

Alacsony tudás- és technológia-intenzitású régiók

  • Békés megye
  • Heves megye
  • Nógrád megye
  • Somogy megye
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
  • Tolna megye
  • Zala megye

A három régiótípus másmilyen adottságokkal rendelkezik, másmilyen kihívásokkal küzd. Megjegyzendő, hogy több megyében is jellemző, hogy egy-egy város esetén (elsősorban a megyeszékhelyeknél) megállapítható tendenciák a megye vidékies területein nem érvényesülnek. Például lehetséges, hogy egy-egy városi térség tudásrégióknak vagy ipari központnak tekinthető, a környező vidék azonban alacsony tudás- és technológia-intenzitású.

Végül, de nem utolsó sorban elkészült a magyarországi úgynevezett „beavatkozási mátrix”. Az agrárgazdaságot érintő tematikus célkitűzésben helyet kap többek közt a vidéki lakosság helyben tartása a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység erősítésével, a fiatal gazdálkodók célzott segítése a gazdálkodói generációváltás érdekében vagy a mezőgazdasági termelés energiafelhasználási hatékonyságának javítása. Hasonlóan kiemelt a vidéki vállalkozások indulásának és a működők hatékonyságának növelése, fenntartható működésének elősegítése; a vidéki gazdaság szereplői közötti együttműködések erősítése; a tanyás és aprófalvas térségekre jellemző speciális problémák kezelése; az ökoinnováció ösztönzése.

A stratégia azonban nem határoz meg kiemelt ágazatokat. Sokkal inkább azokra az általános beavatkozásokra koncentrál, melyek valamennyi iparágban ösztönzőleg hatnak az innovációs környezetre. Ilyenek a keretfeltételek, kapacitások, hálózatok, a kutatói állomány megteremtése, nemzetközi kapcsolatok kialakítása, és a kutatási finanszírozási források elérhetővé tétele. Az S3 stratégia ugyanis nélkülözhetetlen feltétele a 2014-2020-as tervezési időszakban a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható, a Strukturális Alapokból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi uniós forrás lehívásának.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

eu

unió

uniós támogatás

uniós költségvetés