Újabb ágazatnak dobhatnak a koronavírus miatt mentőövet: itt a javaslatcsomag

Növekszik az új koronavírus-járvány gazdasági hatása Magyarországra, sok a bizonytalanság a pandémia jövőjével, illetve annak további következményeit illetően. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint igen nehéz helyzetbe került a gépgyártás, az összeszerelés és a vegyipar is. Így nem túlzás azt állítani, hogy ezek az ágazatok lehetnek az egyik legnagyobb veszélyben. Az összetartás azonban ebben a helyzetben is egyfajta mentőövet szolgáltathat a vállalkozások számára.

Hihetetlen és előremutató a baranyai üzletközösség hozzáállása, amely a szolidaritás terén régóta követendő példát mutat más, vidéki közösségeknek. Már akkor elkezdtünk gondolkodni az első javaslatcsomagokon, amikor a válság szele először érintette meg Magyarországot március elején. Megfogalmaztuk az első ajánlásainkat, majd amikor láttuk, hogy milyen óriási igény van erre a fajta támogatásra, továbbgondoltuk a lehetőségeinket. Most már erősen felgyorsultak az események, de a termelés nem állhat meg és erre törekszünk a jövőben is. Ebben a nehéz helyzetben minden vállalkozás arra törekszik, hogy megvédje a saját munkavállalóit. Sok helyen látom, hogy ha pillanatnyilag nem képesek a cégek megfelelő árbevételt termelni a krízishelyzet miatt, akkor a tulajdonosok a magántőkével finanszírozzák a további működést

– mondta el a HelloVidék kérdésére Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klasztert 2010-ben hívta életre a kamara. A régió meghatározó gépipari szervezete jelenleg harmincegy tagot számlál, akik közösen meghatározott célok elérése érdekében dolgoznak együtt. A vállalkozások tevékenységei között megtalálható többek közt a fémfeldolgozási termékgyártás, a komplett technológiai rendszerek telepítése és karbantartása, a villamos berendezésgyártás, a gépgyártás-gépi berendezésgyártás, a gépjárműgyártás, valamint a műszaki felső fokú szakképzés, érdekképviselet, laborszolgáltatások. A közös kapacitáskihasználás elősegítése, a tapasztalat és információcsere platformjának kialakítása és működtetése, valamint a networking mindig is klaszter az elsődleges feladatai között szerepelt. A most publikált javaslatcsomag a tagokkal történő online egyeztetés után állt össze, amelyben mindenki kivette a részét, a klaszter részéről Dr. Hirth Márkus klaszter elnök koordinálta a munkát és foglalta össze és tervezte a javaslatokat.

A vállalkozások vezetőivel folytatott egyeztetések alapján elmondható, hogy a legtöbb cég már most érzékelhető problémákkal találkozott a napi működésében.

Nézzük elsőként ezeket:

• a munkavállalók nem hatósági otthoni elkülönítése („karantén”) esetén a bérezés kérdésköre, ahol a szabadság nem lehet megoldás, az állásidő és ellentételezése a vállalkozásokat vérezteti ki, a fizetés nélküli szabadság pedig nem méltányos;
• nem megoldott a munkavállalók óvodás, illetve iskolás gyermekeinek elhelyezése, felügyelet biztosítása: a vállalkozások nem tudnak széles körben, előre nem látható időtartamú szabadságokat engedélyezni, miközben a szabadságnapok száma is elfogy;
• a vállalkozásoknak számolniuk kell a működésük teljes vagy részleges leállásával a munkavállalók széles körű megbetegedése vagy hatósági elkülönítése esetén is, miközben a partnerek felé teljesíteniük kell;
• a várható leállás mellett már most tapasztalható, hogy hazai és külföldi partnerek lemondanak projekteket, ráadásul a vevők oldaláról a fizetési fegyelem nagy mértékű romlására is számítanak a tartalékolási kényszerhelyzet miatt: ez veszélyezteti likviditást;
• gyorsan kialakulhat a körbetartozás esete;
• számos vállalkozásnak önhibáján kívül a kereslet és a forgalom hirtelen visszaesésével kell megküzdenie, ugyanakkor a működési költségeket gyakran egyáltalán nem lehet csökkenteni, vagy csak lassan;
• bizonytalan, hogy a veszélyhelyzet feloldásakor is rendelkezésre fog-e állni a szakképzett, sokszor külföldi képzéseken fejlesztett magasan kvalifikált munkaerő. Ezen a téren a technológiai és gépipari cégek nehéz, és összetettebb helyzetben vannak, mint a rövidtávon és elsőként jelentős veszteségeket elszenvedő turizmus vagy vendéglátás ágazatok szereplői;
• a szerződéses partnerek jelzik a leállást, de a megrendeléseiket kérik teljesíteni. Az árukat viszont nem biztos, hogy átveszik, mert 1. ők is bezártak, 2. számla kiállítás ne történjen meg- fizetés későbbre tolódjon, 3. higiéniai okokból, megelőzési védőintézkedési céllal.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a felmerült problémák megoldására tett javaslatait egy hármas célrendszer mentén alakította ki. Ezek a munkahely megőrzés, az életképes, nagy exporthányadú vállalkozások életben tartása, valamint a hazai kis- és középvállalkozói (KKV) szektor védelme.

Munkahelymegőrzés:

• Nemzetgazdasági érdek, hogy a gépipari és technológiai szektorra jellemző magasan kvalifikált, exportképes és nagy hozzáadott érték előállítására képes munkaerő megőrzésre kerüljön, a munkahelyek a válság elmúltával is fennmaradjanak.
• Szintén életbevágóan fontos, hogy a „munkaerő” mögöttes ereje, a családok, a lehető legnagyobb anyagi (bér és bérjellegű kompenzációk) és jóléti (oktatás, egészségügy is szociális ellátások stb.) biztonságban vészeljék át a veszélyhelyzeti, majd az azt követő időszakot.

Nagy exporthányadú vállalkozások életben tartása:

• Ugyanígy nemzetgazdasági érdek, hogy az elmúlt évtizedekben hazai és exportpiacokon megmérettetett és bizonyított gépipari és technológiai cégek, mint a hazai ipar gerince, megóvásra kerüljenek.
• Jelentős a szektorunk kitettsége a gépjárműipar folyamatainak. A hazai nagy autógyártók közvetlen hozzájárulása a magyar GDP-hez 5-6 százalék közé tehető, de a beszállítók és szolgáltatók további 8-9 százalékot jelentenek. Az elmúlt héten leálltak az Audi, a Suzuki, az Opel és a Daimler hazai üzemei, és senki nem tudja mikor jelennek meg újra megrendelőkként a cégeinknél.
• Lényeges ugyanakkor, hogy a pandémiás válság megszűnését követően, illetve a gépjárműipar és más termelőipari ágazatok magához találásakor a hazai KKV-k aktív szereppel bírjanak a gazdaság újjáélesztésében.

Hazai KKV szektor védelme:

Kiemelt nemzetgazdasági cél a hazai KKV vállalkozások megerősítése, különösen igaz ez a géppari és technológiai szektorokra. A multinacionális vállalatokhoz képest korlátozott finanszírozási képessége és likviditási helyzetük alapján a szektor hazai, döntően családi tulajdonban lévő cégei differenciált elbánásban és támogatásban kell, hogy részesüljenek.

A munkaidő, adók és járulékok tekintetében vallják, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat kíván, és mindkét oldalnak, a munkavállalónak és munkáltatónak is rész kell vennie a tehervállalásban.

Ugyanakkor sürgetik a munkahely megtartó támogatások- vissza nem térítendő bértámogatás gyors bevezetését, egyszerűsített igénylési rendszer kialakítását és felvetik ideiglenes (vészhelyzeti) részmunkaidő elrendelés lehetőségének bevezetését, valamint gépipari/autóipari KKV munkahelyvédelmi alap létrehozását és a munkaidőkeret módosítását, illetve egy általános adózási likviditási segély (moratórium) bevezetését a foglakoztatóknak.

Banki ügyek és pénzügyek tekintetében a a gazdaság mihamarabbi újraindítása érdekében megfogalmazott javaslatok:

• a bankrendszer likviditásának megőrzése és az egyéni felelősség erodálásának elkerülése érdekében lakossági körben a moratórium azokra az adósokra nem vonatkozhat, akiknek munkahelyét (és a válságot megelőző időszakkal egyenértékű háztartási likviditását és életminőségét) állami segítséggel őriztük meg;
• kamatmentes kormányzati hitel a járvány idejére, 2020. év végéig likviditási gondokra;
• gyorsított hitelbírálat és fedezetbírálat a bankok részéről;
• hitelek esetleges későbbi fizetése esetén, ne legyenek késedelmi kamatok;
• teljes BAR- listás amnesztia a működő cégek tulajdonosainak;
• fizetésképtelenségi szabályok lazítása (csődeljárás kiegészítése, adósok és hitelezők védelme, méltányosság a kérelemre induló felszámolási eljárásokban).

A klaszter és a kamara emellett kéri a pályázatok esetében automatikus könnyítés és határidő eltolás, miután a helyzetre való tekintettel nem valósíthatók meg a tervezett feladatok. Legalább ilyen kiemelt a pályázati elszámolások felgyorsítása, valamint az, hogy uniós költségvetés terhére induljanak újra a pályázatok, például telephely fejlesztés, épület korszerűsítés, termékfejlesztés célterületeken.

A további ágazatspecifikus javaslatok igen sokrétűek, vegyük sorra ezeket:

• COVID-19 forint állampapír kibocsátása a MÁP Plusz mintájára: a fizetőképességüket megőrző és a hazai gazdaság újraindításába befektetni kívánó gazdálkodó szervezetek és háztartások vegyenek részt az állami kiadások finanszírozásában;
• a helyi gazdasági kamarák még erősebb bevonása a támogatási politikák kidolgozásába és végrehajtásába. Decentralizált fejlesztési programok tervezése és finanszírozása, valamint a Baranyai Iparfejlesztési program támogatása az újraépítés időszakában;
• Állami megrendelések felgyorsítása, a magyar KKV-k termékeinek beszerzése. Közbeszerzési könnyítések egyeztetése az EU-val, válsághelyzetre hivatkozással;
• Átképzési lehetőségek, azonnali elemzése és vizsgálata, on-line képzések bevezetése akár az állásidő időszakában, állami támogatással;
• Külföldről érkező alapanyagok zökkenőmentes beengedése az országba, nemzetközi áruforgalom fenntartása;
• Rezsi költségek fizetésének átütemezése későbbre, hatósági támogatással;
• Ellenőrizni és büntetni szükséges a jelenlegi helyzetet kihasználó áremeléseket, például élelmiszerek, fertőtlenítőszerek, számítástechnika, alapanyag;
• Boltok, raktárak részidős nyitvatartása, házhoz szállítás;
• Beszállítói közösségek és klaszterek támogatása, a menedzsment szervezeteket szolgáló új pályázati programok gyors kiírása.

A javaslatcsomagot eljuttatták a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett az Innovációs és Technológiai és a Pénzügyminisztériumba is. Emellett elküldték az operatív törzs releváns csoportjának is.

Címlapkép: Getty Images